A környezetét alázattal kezelő, pontosan a Néprajzi Múzeum igényeire szabott épület jön létre a Liget Budapest projekt keretében az Ötvenhatosok terén – mondta el az intézmény pénteki sajtóreggelijén Kemecsi Lajos főigazgató, aki a múzeum tervezett kiállításairól, programjairól is beszámolt.

Kemecsi Lajos emlékeztetett arra, hogy az intézmény új otthonára kiírt, nemzetközi tervpályázatban zsűritagként vett részt, de már a kiírás is a Néprajzi Múzeum által megfogalmazott szakmai kritériumokon alapult. Már a pályázat közzétételét rendkívül intenzív munka előzte meg: fel kellett mérni a gyűjteményt, a szakirodalmat, áttekinteni a külföldi példákat – idézte fel. Noha világhírű nemzetközi építészirodák is indultak az anonim pályázaton, a zsűriben nem volt vita, hiszen magával ragadó volt az az alázat, ahogy a Napur Kft. által vezetett konzorcium terve kezelte a helyszínt. A főigazgató hangsúlyozta, hogy az építkezés miatt egyetlen fát sem kell kivágni, az új Néprajzi Múzeum teljes egészében a mostani parkoló területére épül. Az épület tetejének nagy részét ráadásul fű, illetve – ahol kétméteres lesz a földréteg – fák borítják.

Minden olyan funkció, amelyhez nem feltétel a természetes fény, a föld alá kerül, ez az épület nem akarja ugyanis falként elvágni a Ligetet a városi szövettől – jegyezte meg, hozzátéve, hogy az irodák, a gyermekmúzeum, az olvasók természetes fényt kapnak majd. Kemecsi Lajos beszámolója szerint a legalsó szintre kerül a gépészet, a teljes könyvtári anyag, az archívumok és a parkoló; a fűtési-hűtési rendszert korszerű hőszivattyúkkal oldják meg. A Műcsarnok felőli épület földszintjén kap helyet a Városliget látogatóközpontja és ennek kiszolgáló helyiségei – például a pelenkázó, a csomagmegőrző –, fölötte pedig a kutatói terek, a könyvtári olvasó, a dolgozói irodák.

A másik épületbe kerül a magyar múzeumi szcénában egyedülálló gyermekmúzeum, amely egy kisebb kiállítást, foglalkoztatót, gyermekkönyvtárat foglal magába 1000 négyzetméteren, és akár gyerekcsoportok ottalvását, Éjszaka a múzeumban típusú programokat is lehetővé tesz. Szintén ide kerül a hasonló nagyságú múzeumpedagógiai terület – árulta el.

A főigazgató hozzátette: az állandó kiállítás a mostani 1200 helyett 3000, az időszaki tárlatok 2000 négyzetméteren várják majd a látogatókat, de a látványraktárat is a közösségi terekbe tervezik. Állományvédelmi szempontok miatt a kiállítóterek nagy része nem közvetlen, hanem szórt fény kap majd. Az állandó kiállítás sem az örökségvalóságnak épül: modulárisan képzelik el, így akár egységenként is megújítható lesz – hangsúlyozta. Kemecsi Lajos elmondása szerint a műtárgyraktár a már épülő, Szabolcs utcai Országos Múzeumi Restaurációs és Raktárközpontba (OMRRK) kerül, korszerű körülmények közé.

Mint megjegyezte, a bruttó 25 ezer négyzetméteres alapterületű épületnek 2019. augusztus 20-ig kell elkészülnie, de a költözés előkészítése régóta folyik: a gyűjtemény 260 ezer műtárgyát QR kódokkal látják el, kigondolják, melyik tárgy hová kerüljön, miben költöztessék majd. A tervek szerint a Néprajzi Múzeum 2017 végén zár be a Kossuth téren, majd a beköltözés után egy éven belül nyit az Ötvenhatosok terén, de a köztes időben is jelen lesz a városban, illetve olyan kulturális fesztiválokon is, mint a Művészetek Völgye, az Ördögkatlan és a Sziget.

A főigazgató kitért az intézmény tervezett kiállításaira is. Június végén nyílik a Parlamenti Múzeummal közösen szervezett 1956-os kiállítás, amely az 1848-49-es és az 1956-os forradalmak szimbolikájának összefüggéseit vizsgálja, novemberben pedig a lábbelik világának kulturális sokszínűségét bemutató tárlat. Közben már elindult a megújult és immár okostelefonra is optimalizált www.neprajz.hu honlap, amelyen számos új tartalom, gyűjteményi adatbázis vált elérhetővé – számolt be Kemecsi Lajos.

(MTI)