2016. augusztus 15. 10:12

Budapest legnagyobb, majd 130 hektáros, évtizedes Csipkerózsika-álmát alvó közparkja igazán hatalmas, ráadásul a nagyjából 100 hektáros Városligetnél és az ugyanekkora Margitszigetnél jóval változatosabb növényállománnyal rendelkezik, valóságos botanikus kert. A képet azonban sok minden árnyalja: drogosok, épületromok és funkciótlanság. A Népligetre ezért igencsak ráfér a nemrégiben bejelentett felújítás.

Írta és fotózta: Bukovszki Péter

A közelmúltban jelent meg a hír, hogy a főváros a kormány elé tárja a Népliget megújításának tervét. Nyár elején ugyanis fiatal szakemberek részvételével, egy nyolchetes műhelymunka eredményeképpen összefogó koncepció készült a hatalmas park megújulására. Ennek apropójából elejétől végéig bejártuk a Népligetet, hogy megnézzük, milyen állapotban van valójában és állíthatjuk: sokszor volt okunk meglepődni.

A Lengyel légionisták 1935-ös emlékművének környezetét bármely városi park megirigyelhetné

Néhány rész már-már kastélypark-szerű

Gondolná, hogy ettől az erdei idilltől alig 30 méterre dübörög a Hungária-körgyűrű

Virágzás és hanyatlás egyszerre

A hétköznap délelőtt erre tévedő látogatót ennél eklektikusabb élmény nem is fogadhatná: a metró- és buszállomás züllött, koszos, kétes alakokkal és talponállókkal telített környékétől száz méterre, a park belseje felé döbbenetesen megváltozik a hangulat. Gondozott, gyönyörű virágágyások, frissen nyírt, gondozott fű, ápolt növényzet: a park bizonyos részeit még Margitsziget is megirigyelhetné. Ilyenkor sok embert látni a ligetben: futók, kerékpározók, kisgyermekes anyukák és nagymamák vannak mindenfelé.

A Hungária körút közelében található Planetárium épületének környéke viszont újabb csalódást hoz: itt a rendszerváltás előtt több évtizeddel megállt az idő, noha az intézménybe folyamatosan szállingóznak az érdeklődők.

A Népliget igazán zavarba ejtő helyszín: a szocreál környezet lehangoltságán sajnálkozó látogató hirtelen belebotlik a Naprendszert és az égitesteket méretarányosan ábrázoló tanösvénybe, amely a Planetárium mögül indulva hosszasan húzódik befelé a sétautak mentén. Földbe süllyesztett kőtáblák jelzik az egyes bolygókat, s így lépésről lépésre szembesülhetünk azzal: galaxisunk nagy részét üres tér tölti ki, a Föld pedig egy néhány milliméteres pontocska csupán a hatalmas térben. 

Az útvonal épp a Szaturnusz táblájánál érinti a hajdanvolt Nagyvendéglő romjait, a park legkísértetiesebb helyszínét. 1896-ban, építése után egy évvel még 400 fő foglalhatott helyet az asztaloknál, ám a második világháború utánra, az ötvenes évekre a vendéglő már csak árnyéka volt régi önmagának. Az ezután hosszú ideig raktárként szolgáló ház állaga folyamatosan romlott, ma pedig már olyan sűrű bozót veszi körül, hogy bejutni is alig lehet. Igaz, nem is igazán érdemes: a hely ugyanis napközben is furcsa alakok, drogosok, hajléktalanok tanyája. 

Az utóbbi a közhiedelemmel ellentétben nem jellemző annyira a Népligetre, ott jártunkkor jobbára csak az „alvégek” sűrű bozótosainak közepén bujkált néhány, csuklyáját mélyen a fejébe húzó alak.

A park nagy része azonban meglepően kellemes terület: a sűrű és változatos növényzet miatt pedig jóval erdőszerűbb, mint bármelyik budapesti liget, ami nem is csoda, hiszen a Népliget területének 87%-át borítja növényzet, szemben például a Városliget viták kereszttüzében álló 60%-os fedettségével. Állandó madárcsicsergést, rengeteg, fákon-földön szaladgáló mókust, csendet és nyugalmat találhat itt a tömegtől és zajtól megfáradt utazó. 

Ez nem romantikus műrom, hanem az egykori Nagyvendéglő épülete

A víztorony egykor a Népligetet és a közeli tisztviselőtelepet látta el, az 1950-es évek óta már csak lakóház

Félreeső részeken az éjszakai tivornyák maradványai

Sok a mókus

A pezsgő élet árnyai

A Népliget, közel másfél százados története nagy részében azonban nem a csendjéről volt híres. A millennium környékétől kezdve először a Városligetből kiszoruló mutatványosok szórakoztatták a nagyérdeműt, ám volt itt óriáskerék és az ország leghosszabb hullámvasútja is.

A Népliget ugyanis kezdettől fogva a jómódú polgárok által látogatott Városliget ellenpontja volt, itt inkább a szerényebb anyagi helyzetűek mulattak. Ez azonban kezdetben nem jelentett egyet a züllöttséggel, utóbbi jobbára csak az elmúlt harminc év koncepciótlanságának terméke. A ligetből ugyanis fokozatosan tűntek el a minőségi szórakoztatás eszközei, helyüket pedig semmi nem vette át, legfeljebb az illegális versenyek vagy a színvonaltalan szórakozóhelyek. 

Az egyetlen, aminek továbbra is nagy hagyománya van itt, nem más, mint a sport. Több népszerű sporttelep, teniszpálya is működik a liget déli részében, ezekben pedig állandóan nagy a forgalom. 

A park nagy része azonban csendes, valóban úgy tűnik, mintha Csipkerózsika-álmát aludná. A sok száz különleges fafajtával tarkított városi erdő évtizedek óta türelmesen várja, hogy végre átgondoltabb funkciót és színvonalas épületeket kapjon. Addig pedig marad a sportolók, a kutyát sétáltatók és a merengésre vágyók kissé elfeledett oázisa. 


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó