2016. november 28. 18:10

A kulturális örökség, elsősorban az épített örökség társadalmi és gazdasági jelentőségét, potenciálját kutatta a Forster Központ.

Befejeződött a Forster Központ a kulturális örökség gazdasági és társadalmi hatásainak feltárását vizsgáló norvég projektje, amelynek eredményeiről hétfőn számoltak be a kutatók.

Ez nem számít hagyományos projektnek a Forster életében, de eredményeit érdemes lenne továbbvinni az örökségvédelembe – hangsúlyozta Varga István, a Forster Központ elnöke a projektet lezáró hétfői, budapesti konferencián.

A program a kulturális örökség, elsősorban az épített örökség társadalmi és gazdasági jelentőségét, potenciálját, az ehhez szükséges jogi, intézményi, finanszírozási, valamint társadalmi feltételeket vizsgálta – mondta el Fogarasi Barbara építész. A projekt alapfeltevése szerint a kulturális örökség jelentős társadalmi és gazdasági potenciállal rendelkezik, amely átgondolt örökséggazdálkodással, társadalmi tudatossággal, közösségi együttműködéssel hosszú távon fenntartható és fejleszthető.

A kutatási projekt célja az volt, hogy nemzetközi tapasztalatokra építve magyar környezetben is megvizsgálja a kulturális örökség hatásait, erejét, lehetőségeit. A kutatások három olyan helyszínen zajlottak, ahol már korábban megvalósult örökségvédelmi fejlesztés, így teszthelyszín volt a siroki vár, Balatonfüred a történelmi belvárossal és Fehérvárcsurgó a Károlyi-kastéllyal együtt. A gazdasági, társadalmi, kulturális tapasztalatok alapján módszertani tudástár, ingatlanpiaci és településszintű hatástanulmány készült. Ezzel párhuzamosan a helyi lakosság bevonásával megújult egy műemléképület a Balaton-felvidéken, a Nivegy-völgyben, amelynek egykori közösségi és spirituális központja, a 18. századi katolikus plébánia Balatoncsicsón az elmúlt három évtizedben elhagyatottan állt.

Az értékszemléletű műemléki helyreállítással és új funkciókkal ennek a történeti épületnek adott új lehetőséget a projekt, így bizonyítva, hogy az épített örökség megfelelően kezelve és működtetve fenntartható, jelentős társadalmi, gazdasági és kulturális hasznot hozhat a térség lakóinak a turizmus, a kulturális élet, a civil összefogás otthonává válva – összegezte a tapasztalatokat Fogarasi Barbara.

A program 2014 és 2016 között zajlott, összköltsége bruttó 995 ezer 821 euró volt és a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ koordinálásában a Norvég Alap támogatásával és az állam társfinanszírozásával valósult meg.

(MTI)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó