Hallottak már Zrumeczky Dezsőről? Az Állatkert jó néhány épülete, az Áldás Utcai Általános Iskola, híres írók villái és a Wekerle-telepen az egyik kapu is őrzi az emlékét.

Szokatlan és ritka, hogy egy épület az alkotójának nevét viseli, mint Kispesten a Wekerle-telep egyik szimbóluma, a Zrumeczky-kapu. Amikor készült, az 1883-ban Inárcspusztán született fiatal építész még csak harmincéves volt, mégis érett az alkotása. Ebben a kapuban összegződik az a tapasztalata, amelyet a népi és ezen belül az erdélyi építészet tanulmányozása során összegyűjtött.

Még műegyetemi hallgatóként barátjával és pályatársával, Kós Károllyal jártak Magyarországnak ezen a vidékén, kifejezetten azért, hogy azt a lechneri gondolatot, mely szerint nemzeti építészetet kell teremteni, megvalósíthassák. Azért fordultak a népi építészet felé, mert úgy gondolták, hogy nemcsak a díszítőmotívumokban lelhető fel az ősi és nemzeti, hanem az épületek szerkezetében, anyaghasználatában és az évszázadokon keresztül kikristályosodott tapasztalatban is, amely figyelembe vette a terület adottságait és az ott élők igényét. Útjuk eredményét 1907-ben egyetemi kiállításon mutatták be, ezen a tárlaton szereplőket nevezték el később a Fiatalok csoportjának. Kós és Zrumeczky ezután több épületet közösen alkotott meg.

Első jelentős művük az óbudai református parókia és imaház megtervezése volt. Ezután az Állatkert több épülete következett az 1909 és 1911 közötti években. Itt szabadon alkalmazhatták az útjaik során összegyűjtött tapasztalataikat. Zrumeczky a gazdasági és baromfiudvar, valamint a madárház és a fácános tervezésében vállalt nagyobb részt. A fácánház kőlábazatával, fűrészelt deszkakorlátos tornácával és magas tornyával az erdélyi népi építészet alapos és értő ismeretéről tanúskodik. 

Az Állatkert madárháza (Fotó: Magyar Építőművészet)

A Zrumeczky-kapu, Wekerletelep (Fotó: Kozics Júlia)

A Wekerletelep épületeinek megtervezésére a megbízást Kós Károly kapta, de legfőbb segítője és munkatársa Zrumeczky Dezső volt. Nem véletlen, hogy a lakóövezet két legjelentősebb épületét, díszkapuját ők alkották meg, ezek a mai napig őrzik a két kiváló építész nevét. A telep egyedülálló kísérlet hazánkban, az angol eredetű, emberléptékű kertvárosi lakóhely megteremtésére.

A Zrumeczky-kapu a telep egyik legeredetibb épülete. Háromnyílású, középen a járműforgalomnak ad helyet, két szélén két gyalogosátjáró található, fölöttük lakóépület kapott helyet. Lábazata terméskő, felette farönkökből összerótt, boronafalas nyeregtetős épület áll, jellegzetes fűrészelt deszkaoromzattal. Szilárdság és stabilitás, ötletesség és nagyvonalúság jellemzi ezt az épületet. Nem a népi épületek másolása, hanem azok szerkezetének és anyaghasználatának megértéséből fakadó önálló, a helyhez igazodó alkotás.

Az Áldás utcai iskola részletei (Fotó: Kozics Júlia)

Zrumeczky Dezső részt vett a fővárosi iskolaépítésben is. A város egyik legszebb iskolája a budai Áldás utcai intézmény. A mű jól alkalmazkodik a Rózsadomb lejtős területéhez. Összetett tömegformái, magas tetőzete, kőlábazata és a kapujának szépen faragott faszerkezete a népi romantika építészetének jelentős alkotásává teszi. 

Nemcsak az iskolaépítésben alkotott jelentőset Zrumeczky Dezső, hanem a budai villák között is van két nevezetes alkotása. Mind a kettő a kor ismert írójának lakhelye volt, személyes megrendelésükre készült. Az egyik a Hűvösvölgyi úton áll, Herczeg Ferencnek készült. A kitűnő és ismert író igencsak meglepődött, amikor az építész megkérdezte tőle, hogy mit fejezzen ki az épület. Szokatlan volt, hogy a tervező nemcsak az elrendezésről akart beszélgetni, hanem kíváncsi volt a megrendelő vágyára is. A másik budai villa, amelyet Zrumeczky Dezső tervezett, Tormay Cécile-nek épült a Szalonka utcában. Ezek a villák az alkotás és a magánélet intimitásának színterei. 

Az 1914-ben kitört nagy háború oly sok mindennek véget vetett, többek között a kiteljesedő nemzeti romantikus építészetnek is. Zrumeczky Dezsőt mérnökként sorozták be, és az utolsó feladata az volt, hogy az orosz betöréskor elpusztított Sáros vármegyei lakóházak újjáépítését irányítsa. Télidőben itt betegedett meg, és hiába szállították Budapestre, életét a kórházban sem tudták megmenteni.

Még nem töltötte be a harmincnegyedik életévét, amikor elhunyt. Sírja a Fiumei úti sírkertben egy egyszerű emlék, amelynek felirata: Zrumeczky Dezső építész, 1883–1917. Épületei, melyek tíz rövid esztendő alatt keletkeztek, azonban gazdagon és sokszínűen mutatják be kiemelkedő tehetségét és a magyar építészetben betöltött jelentőségét. Helye, ahogyan barátja és kollégája, Györgyi Dénes megfogalmazta, ott van a legnagyobbak mellett.