​(Fotó: kodaly.hu)

1. A millenniumi Budapest

Kodály Frigyes vasutas volt, ebből is adódik, hogy három gyereke három különböző helyen született. A legidősebb, Emília Budapesten, de öccse, Zoltán már Kecskeméten (a harmadik, Pál pedig Galántán). A vasutasság gyakori költözéssel járt, de volt egy hallatlan előnye is: az egész országot behálózó rendszerben ingyenes utazást tett lehetővé. Így jutott el Kodály Zoltán még gyerekként, valószínűleg először Budapestre, hogy apjával elvegyüljön a millennium forgatagában.

(Fotó: Fortepan)

2. Eötvös Collegium, még Ferencvárosban

A tehetséges és jelesre érettségiző Kodály tanulni érkezik Budapestre 1900-ban. Tanulmányait – meglepő módon – a Pázmány Péter Tudományegyetemen, a bölcsészkaron kezdi magyar–német szakon. Emellett életre szóló képzést kap a frissen megalakult elit kollégiumban, az Eötvös Collegiumban is, amelynek ekkor még Ferencvárosban, a mai Gönczy Pál utcában (akkoriban a Csillag utca – Pipa utca sarkán) van a székhelye. E kezdeti időkre egyik kollégiumi társa, Laczkó Géza így emlékszik vissza Királyhágó című regényében: „Az Eötvös Kollégium, amelynek most büszke palotája ott emelkedik a Ménesi út, azóta már Nagyboldogasszony útja magasán, a Gellérthegy Kelenföldre néző édes lejtőjén, akkor még csak egy bérházban húzódott meg a Csillag utcában a zajos és szagos vásárcsarnok mellett. Az inkább ócska, mint ódon Kerkápoly ház (Csillag utca 2.) három emeletének különálló és megfelelően átalakított lakásaiban voltak szétszórva helyiségei. A konyhából előszoba lett, a cselédszobából inasszoba, s egymásba nyíló négy szoba volt egy lakosztály, egy évjárat egy szobában, s ugyanaz a szak egy lakosztályban elhelyezve. A földszinten egy déligyümölcs kereskedő néma és szilvalekvárszagú raktárai voltak. Az első emeleten laktak civilek is, két család, az egyikben pláne egy szép leány is volt, aki gyakran ült ki a vörösmárvány gangra, amely az udvari fronton minden emeleten rovátkolta a házat. A második emeleten volt az igazgató irodája és lakása a lépcsőház egyik oldalán, a másikon a modernek, a klasszikusok lakosztálya s a hatalmas könyvtár. A harmadikon laktak a történészek, matematikusok, dögészek s itt volt a közös ebédlő, konyha, társalgó is. A lakosztályok minden ablaka utcára szolgált s ha az ember kikönyökölt, jobbra épp a vásárcsarnok melletti nyílt csirkepiacra látott, ahonnan hajnalonként vidéki fiúknak oly kedves kakaskukorékolás szokott felhallatszani.”

(Fotó: budapest city)

3. Tanulóévek: a Régi Zeneakadémia

Kodály Budapestre érkezése után nemcsak bölcsésztanulmányait kezdte meg, hanem természetesen beiratkozott az Országos Magyar Királyi Zeneakadémia zeneszerző tanszakára is. Ez az intézmény akkoriban még a ma „Régi Zeneakadémia” néven ismert neoreneszánsz palotában működött az Andrássy út 67. alatt. (Az épületet néhány éve újították fel.)

(Fotó: Fortepan)

4. Kollégium után: Hunfalvy utca 15.

Miután Kodály végzett, az Eötvös Collegium épületétől is búcsút kellett vennie. A korabeli lakó- és címjegyzék tanulsága szerint néhány évig, 1906-tól 1908-ig Budán, a Vár tövében, a Hunfalvy utcában lakott a 15. szám alatt. (A környék a II. világháborúban a legsúlyosabb harcok színhelye volt, házaiból kevés maradt meg, így Kodály egykori lakását is hiába keressük itt.)

(Fotó: Fotrepan)

5. Tanárként az új Zeneakadémián

Kodály 1907-től a Zeneakadémia tanára lett. Sok évtizedes tanítói munkája már az új épületben zajlott, amely szintén 1907-re készült el, és amely egyedülálló építészeti értéket képvisel ma is, különösen azóta, hogy a közelmúltban ezt is eredeti fényében rekonstruálták.

(Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

6. Az első otthon: Áldás utca 11.

Az első igazi saját otthon Budán, az Áldás utcában lett. (Az utca nevét valószínűleg a közeli Veronika-kápolnáról vagy egy itt álló keresztről kapta.) A Szemlőhegy hangulatos kis utcájában az 1870-es években sorra épültek fel az egykori szőlő helyén a magán- és bérvillák. Kodály 1910-ben feleségül vette Sándor Emmát, lakásuk a második emeleten nemcsak meghitt otthonná vált, hanem valóságos néprajzi múzeummá is. A ház mögött kis kert is volt, az ablakból pedig csodás panoráma nyílt: e környezet megfelelő hátteret nyújtott az alkotómunkának, és ide tért vissza Kodály a gyűjtőútjairól is.

(Fotó: Fortepan)

7. Az Alagút őre

Mint főiskolai tanár Kodály mentesült az I. világháború alatt a tényleges katonai szolgálat alól. De a város fontos középületeinek védelmére szervezett önkéntes őrcsapatok egyikének azonban tagja volt: őt az Alagút védelmére osztották be.

​(Fotó: kodaly.hu)

8. Nyaraló a Völgy utcában

Sándor Emma családja az 1910-es évek elején Lipótmezőn nagy építkezésbe kezdett: egyemeletes, tágas nyaralót emeltek a Völgy utca 11. szám alatt. A ház óriási kertje az Ördögárok patakig lenyúlt, szemközt pedig az Apáthy-sziklában és Mátyás király egykori vadaskertjében gyönyörködhettek. Jutott hely itt Kodályéknak is, ők a szomszédos telken álló kisebb, szépen faragott oromdíszes, beépített verandás házban töltötték a forró nyári napokat. A zeneszerzőről több kép fennmaradt, amint a vadregényes kertben pihen, vagy épp nyitott ablak mellett zongorázik: ez igazi védett kis paradicsom volt a számukra később is.

(Fotó: Fortepan)

9. Psalmus Hungaricus Budapestnek

Budapest 1923-ban ünnepelte 50 éves fennállását, azaz a három város, Pest, Buda és Óbuda egyesítésének félszáz éves évfordulóját. Erre az alkalomra rendeltek a Zeneakadémia három fiatal, de már ismert szerzőjétől: Bartók Bélától, Dohnányi Ernőtől és Kodály Zoltántól művet. A novemberi bemutatón a Pesti Vigadóban hangzott fel először a szélesebb közönség előtt a Psalmus Hungaricus, Kodály máig talán legismertebb műve.

​(Fotó: kodaly.hu)

10. Otthon évtizedekig: Andrássy út 89.

A Kodály házaspár 1924-ben elköltözött az Áldás utcából Pestre, az Andrássy útra. A ma Kodály köröndként ismert tér egyik elegáns, négyszobás lakása lett az új otthonuk, itt éltek együtt Emma asszony 1958-as haláláig. A következő évben Kodály ide vitte haza új feleségét, Péczely Saroltát is, és itt élt vele az 50 évvel ezelőtti haláláig. A lakás ma a zeneszerző emlékét ápoló múzeum, berendezése javarészt az eredeti.

(Fotó: Fortepan)

11. Te Deum: ajándék Budának

A főváros 1936-ban újabb jeles évfordulót ünnepelhetett: ekkor volt 250 éve, hogy Buda felszabadult a török megszállás alól. Erre az ünnepre született meg Kodály egy másik, szintén méltán híres alkotása, a Te Deum. Bemutatója a Mátyás-templomban volt.

(Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

12. Menedék a Próféta utcában

Sándor – eredetileg Schlesinger – Emma, Kodály felesége zsidó származású volt, így a II. világháború vészterhes időszakában bujkálni kényszerült. Menedékre a Szent Teréz Intézetben talált Pesten, a Próféta (ma Hegedű) utcában. Több száz zsidó kapott itt hamis papírokat és címeket, ahol el tudtak bújni az üldözés elöl. A nővéreknek mindig sikerült megakadályozniuk, hogy a nácik bejussanak az épületbe, így az ott lévők mind megmenekültek. A Zeneakadémia közelében, e zárda óvóhelyén vészelte át Kodály is a főváros ostromát.

(Fotó: Fortepan)

13. A remény hangja az ostrom után

1945 februárjában a szétlőtt fővárosban felcsendült újra a zene: ekkor mutatták be Kodály Missa Brevis című művét, amelyet az óvóhelyen fejezett be. A vegyeskar zenekari változatát csak a bombázásokban sérült Operaház ruhatárában tudták játszani, és tekintettel a körülményekre, zenekar helyett harmóniumkísérettel könyörögtek a békéért.

(Fotó: Fortepan)

14. Az MTA elnöke

Kodályt a háború után, 1946-ban a Magyar Tudományos Akadémia elnökévé választották, ezt a tisztséget 1949-ig töltötte be. Az Akadémiához már jóval korábban is fűzte kapcsolat: 1930 és 1940 közt a Néptudományi Bizottság meghívott tagjaként részt vett a népzenei összkiadás koncepciójának kidolgozásában, 1940 után pedig – az emigráló Bartók helyébe lépve – az összkiadás előkészítését irányította. 1953-ban ő alapította a MTA Népzenekutató Csoportját, amelynek haláláig igazgatója is volt.

​(Fotó: kodaly.hu)

15. Kodály emlékezete

A zeneszerző nevét ma Budapesten számos intézmény őrzi, és ő lett a névadója a köröndnek is. Emléktáblát is találhatunk többet, például az Áldás utcai házán és az Andrássy úton is, de van táblája a Lukács fürdő falán is, ahol törzsvendégnek számított. Szobra a Margit-szigeten, illetve a Vár lábánál lévő Európa parkban található (ahová tavaly decemberben, születésének 134. évfordulóján helyezték vissza Varga Imre alkotását, amely 2003 és 2016 közt a várbeli Karmelita kolostor melletti Püspökkertben állt). Sírja a Farkasréti temetőben található, az azt díszítő nőalak Pátzay Pál alkotása.

Nyitókép: (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)