2017. március 6. 12:08

Kodály-év van: március 6-án van 50 éve annak, hogy a zeneszerző 84 éves korában elhunyt. E jeles évforduló kapcsán összeszedtük, milyen fővárosi helyszínekhez fűzte őt kapcsolat – hiszen Kodály Zoltán 67 évig volt budapesti lakos.

Írta: Viczián Zsófia; fotók: Viczián Zsófia; google maps, budapest city, pont!budapest, kodaly.hu, fortepan.hu

 

1. A millenniumi Budapest

Kodály Frigyes vasutas volt, ebből is adódik, hogy három gyereke három különböző helyen született. A legidősebb, Emília Budapesten, de öccse, Zoltán már Kecskeméten (a harmadik, Pál pedig Galántán). A vasutasság gyakori költözéssel járt, de volt egy hallatlan előnye is: az egész országot behálózó rendszerben ingyenes utazást tett lehetővé. Így jutott el Kodály Zoltán még gyerekként, valószínűleg először Budapestre, hogy apjával elvegyüljön a millennium forgatagában. 

 

2. Eötvös Collegium, még Ferencvárosban

A tehetséges és jelesre érettségiző Kodály tanulni érkezett Budapestre 1900-ban. Tanulmányait – meglepő módon – a Pázmány Péter Tudományegyetemen, a bölcsészkaron kezdi magyar-német szakon. Életre szóló képzést kap e mellett a frissen megalakult elit kollégiumban, az Eötvös Collegiumban is, amelynek ekkor még Ferencvárosban, a mai Gönczy Pál utcában (akkoriban Csillag utca – Pipa utca sarkán) van a székhelye. E kezdeti időkre egyik kollégiumi társa, Laczkó Géza így emlékszik vissza Királyhágó című regényében: „Az Eötvös Kollégium, amelynek most büszke palotája ott emelkedik a Ménesi út, azóta már Nagyboldogasszony útja magasán, a Gellérthegy Kelenföldre néző édes lejtőjén, akkor még csak egy bérházban húzódott meg a Csillag utcában a zajos és szagos vásárcsarnok mellett. Az inkább ócska, mint ódon Kerkápoly ház (Csillag utca 2.) három emeletének különálló és megfelelően átalakított lakásaiban voltak szétszórva helyiségei. A konyhából előszoba lett, a cselédszobából inasszoba, s egymásba nyíló négy szoba volt egy lakosztály, egy évjárat egy szobában, s ugyanaz a szak egy lakosztályban elhelyezve. A földszinten egy déligyümölcs kereskedő néma és szilvalekvárszagú raktárai voltak. Az első emeleten laktak civilek is, két család, az egyikben pláne egy szép leány is volt, aki gyakran ült ki a vörösmárvány gangra, amely az udvari fronton minden emeleten rovátkolta a házat. A második emeleten volt az igazgató irodája és lakása a lépcsőház egyik oldalán, a másikon a modernek, a klasszikusok lakosztálya s a hatalmas könyvtár. A harmadikon laktak a történészek, matematikusok, dögészek s itt volt a közös ebédlő, konyha, társalgó is. A lakosztályok minden ablaka utcára szolgált s ha az ember kikönyökölt, jobbra épp a vásárcsarnok melletti nyílt csirkepiacra látott, ahonnan hajnalonként vidéki fiúknak oly kedves kakaskukorékolás szokott felhallatszani.” 

 

3. Tanulóévek: a Régi Zeneakadémia

Kodály Budapestre érkezése után nem csak bölcsész tanulmányait kezdte meg, hanem természetesen beiratkozott az Országos Magyar Királyi Zeneakadémia zeneszerző tanszakára is. Ez az intézmény akkoriban még a ma „Régi Zeneakadémia” néven ismert neoreneszánsz palotában működött az Andrássy út 67. alatt. (Az épületet néhány éve újították fel.)

 

4. Kollégium után: Hunfalvy utca 15.

Miután Kodály végzett, az Eötvös Collegium épületétől is búcsút kellett vennie. A korabeli lakó- és címjegyzék tanulsága szerint néhány évig, 1906-tól 1908-ig Budán, a Vár tövében, a Hunfalvy utcában lakott a 15. szám alatt. (A környék a II. világháborúban a legsúlyosabb harcok színhelye volt, egykori házaiból kevés maradt meg, így Kodály egykori lakását is hiába keressük itt.)

 

5. Tanárként az új Zeneakadémián

Kodály 1907-től a Zeneakadémia tanára lett. Sok évtizedes tanítói munkája már az új épületben zajlott, amely szintén 1907-re készült el, és amely egyedülálló építészeti értéket képvisel ma is, különösen azóta, hogy a közelmúltban ezt is eredeti fényében rekonstruálták.

 

6. Az első otthon: Áldás utca 11.

Az első igazi saját otthon Budán, az Áldás utcában lett. (Az utca nevét valószínűleg a közeli Veronika kápolnáról vagy egy itt álló keresztről kapta.) A Szemlőhegy hangulatos kis utcájában az 1870-es években sorra épültek fel az egykori szőlő helyén a magán- és bérvillák. Kodály 1910-ben feleségül vette Sándor Emmát, lakásunk a második emeleten nem csak meghitt otthonná vált, hanem valóságos néprajzi múzeummá is. A ház mögött kis kert is volt, az ablakból pedig csodás panoráma nyílt: e környezet megfelelő hátteret nyújtott az alkotó munkának, és ide tért vissza Kodály gyűjtőútjairól is.

 

7. Az Alagút őre

Mint főiskolai tanár, Kodály mentesült az I. világháború alatt a tényleges katonai szolgálat alól. De a város fontos középületeinek védelmére szervezett önkéntes őrcsapatok egyikének azonban tagja volt: őt az Alagút védelmére osztották be.

 

8. Nyaraló a Völgy utcában

Sándor Emma családja az 1910-es évek elején Lipótmezőn nagy építkezésbe kezdett: egy emeletes, tágas nyaralót emeltek a Völgy utca 11. szám alatt. A ház óriási kertje az Ördögárok patakig lenyúlt, szemközt pedig az Apáthy-sziklában és Mátyás király egykori vadaskertjében gyönyörködhettek. Jutott hely itt Kodályéknak is, ők a szomszédos telken álló kisebb, szépen faragott oromdíszes, beépíttet verandás házban töltötték a forró nyári napokat. A zeneszerzőről több kép fennmaradt, amint a vadregényes kertben pihen, vagy épp nyitott ablak mellett zongorázik: ez igazi védett kis paradicsom volt a számukra később is. 

 

9. Psalmus Hungaricus Budapestnek

Budapest 1923-ban ünnepelte 50 éves fennállását, azaz a három város, Pest, Buda és Óbuda egyesítésének félszáz éves évfordulóját. Erre az alkalomra rendeltek a zeneakadémia három fiatal, de már ismert szerzőjétől: Bartók Bélától, Dohnányi Ernőtől és Kodály Zoltántól művet. A novemberi bemutatón a Pesti Vigadóban hangzott fel először a szélesebb közönség előtt a Psalmus Hungaricus, Kodály máig talán legismertebb műve.

 

10. Otthon évtizedekig: Andrássy út 89.

A Kodály házaspár 1924-ben elköltözött az Áldás utcából Pestre, az Andrássy útra. A ma Kodály köröndként ismert tér egyik elegáns, négy szobás lakása lett az új otthonuk, itt éltek együtt Emma asszony 1958-as haláláig. A következő évben Kodály ide vitte haza új feleségét, Péczely Saroltát is, és itt élt vele 50 évvel ezelőtti haláláig. A lakás ma a zeneszerző emlékét ápoló múzeum, berendezése javarészt az eredeti.

 

11. Te Deum: ajándék Budának

A főváros 1936-ban újabb jeles évfordulót ünnepelhetett: ekkor volt 250 éve, hogy Buda felszabadult a török megszállás alól. Erre az ünnepre született meg Kodály egy másik, szintén méltán híres alkotása, a Te Deum. Bemutatója a Mátyás-templomban volt. 

 

12. Menedék a Próféta utcában

Sándor – eredetileg Schlesinger – Emma, Kodály felesége zsidó származású volt, így a II. világháború vészterhes időszakában bujkálni kényszerült. Menedékre a Szent Teréz Intézetben talált Pesten, a Próféta (ma Hegedű) utcában. Több száz zsidó kapott itt hamis papírokat és címeket, ahol el tudtak bújni az üldözés elöl. A nővéreknek mindig sikerült megakadályozni, hogy a nácik bejussanak az épületbe, így az ott lévők mind megmenekültek. A Zeneakadémiához közelében, e zárda óvóhelyén vészelte át Kodály is a főváros ostromát.

 

13. A remény hangja az ostrom után

1945 februárjában, a szétlőtt fővárosban felcsendült újra a zene: ekkor mutatták be Kodály Missa brevis művét, amelyet az óvóhelyen fejezett be. A vegyeskar zenekari változatát csak a bombázásokban sérült Operaház ruhatárában tudták játszani, és, tekintettel a körülményekre, zenekar helyett harmónium-kísérettel könyörögtek a békéért.

 

14. Az MTA elnöke

Kodályt a háború után, 1946-ban a Magyar Tudományos Akadémia elnökévé választották, ezt a tisztséget 1949-ig töltötte be. Az Akadémiához már jóval korábban is fűzte viszony: 1930 és 1940 közt a Néptudományi Bizottság meghívott tagjaként részt vett a népzenei összkiadás koncepciójának kidolgozásában, 1940 után pedig, az emigráló Bartók helyébe lépve az összkiadás előkészítését irányította. 1953-ban ő alapította a MTA Népzenekutató Csoportját, amelynek haláláig igazgatója is volt.

 

15. Kodály emlékezete

A zeneszerző nevét ma Budapesten számos intézmény őrzi, és ő lett a névadója a köröndnek is. Emléktáblát is találhatunk többet, például az Áldás utcai házán és az Andrássy úton is, de van táblája a Lukács fürdő falán is, ahol törzsvendégnek számított. Szobra a Margit-szigeten, illetve a Vár lábánál lévő Európa parkban található (ahová tavaly decemberben, születésének 134. évfordulóján helyezték vissza Varga Imre alkotását, mely 2003 és 2016 közt a várbeli Karmelita kolostor melletti Püspökkertben állt). Sírja a Farkasréti temetőben található, az azt díszítő nőalak Pátzay Pál alkotása.


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó