Ez Kodály Zoltán Budapestje – 15 tételben

2017. március 6. 12:08

Kodály-év van: március 6-án van 50 éve annak, hogy a zeneszerző 84 éves korában elhunyt. E jeles évforduló kapcsán összeszedtük, milyen fővárosi helyszínekhez fűzte őt kapcsolat – hiszen Kodály Zoltán 67 évig volt budapesti lakos.

(Fotó: kodaly.hu)

1. A millenniumi Budapest

Kodály Frigyes vasutas volt, ebből is adódik, hogy három gyereke három különböző helyen született. A legidősebb, Emília Budapesten, de öccse, Zoltán már Kecskeméten (a harmadik, Pál pedig Galántán). A vasutasság gyakori költözéssel járt, de volt egy hallatlan előnye is: az egész országot behálózó rendszerben ingyenes utazást tett lehetővé. Így jutott el Kodály Zoltán még gyerekként, valószínűleg először Budapestre, hogy apjával elvegyüljön a millennium forgatagában.

(Fotó: Fortepan)

2. Eötvös Collegium, még Ferencvárosban

A tehetséges és jelesre érettségiző Kodály tanulni érkezik Budapestre 1900-ban. Tanulmányait – meglepő módon – a Pázmány Péter Tudományegyetemen, a bölcsészkaron kezdi magyar–német szakon. Emellett életre szóló képzést kap a frissen megalakult elit kollégiumban, az Eötvös Collegiumban is, amelynek ekkor még Ferencvárosban, a mai Gönczy Pál utcában (akkoriban a Csillag utca – Pipa utca sarkán) van a székhelye. E kezdeti időkre egyik kollégiumi társa, Laczkó Géza így emlékszik vissza Királyhágó című regényében: „Az Eötvös Kollégium, amelynek most büszke palotája ott emelkedik a Ménesi út, azóta már Nagyboldogasszony útja magasán, a Gellérthegy Kelenföldre néző édes lejtőjén, akkor még csak egy bérházban húzódott meg a Csillag utcában a zajos és szagos vásárcsarnok mellett. Az inkább ócska, mint ódon Kerkápoly ház (Csillag utca 2.) három emeletének különálló és megfelelően átalakított lakásaiban voltak szétszórva helyiségei. A konyhából előszoba lett, a cselédszobából inasszoba, s egymásba nyíló négy szoba volt egy lakosztály, egy évjárat egy szobában, s ugyanaz a szak egy lakosztályban elhelyezve. A földszinten egy déligyümölcs kereskedő néma és szilvalekvárszagú raktárai voltak. Az első emeleten laktak civilek is, két család, az egyikben pláne egy szép leány is volt, aki gyakran ült ki a vörösmárvány gangra, amely az udvari fronton minden emeleten rovátkolta a házat. A második emeleten volt az igazgató irodája és lakása a lépcsőház egyik oldalán, a másikon a modernek, a klasszikusok lakosztálya s a hatalmas könyvtár. A harmadikon laktak a történészek, matematikusok, dögészek s itt volt a közös ebédlő, konyha, társalgó is. A lakosztályok minden ablaka utcára szolgált s ha az ember kikönyökölt, jobbra épp a vásárcsarnok melletti nyílt csirkepiacra látott, ahonnan hajnalonként vidéki fiúknak oly kedves kakaskukorékolás szokott felhallatszani.”

(Fotó: budapest city)

3. Tanulóévek: a Régi Zeneakadémia

Kodály Budapestre érkezése után nemcsak bölcsésztanulmányait kezdte meg, hanem természetesen beiratkozott az Országos Magyar Királyi Zeneakadémia zeneszerző tanszakára is. Ez az intézmény akkoriban még a ma „Régi Zeneakadémia” néven ismert neoreneszánsz palotában működött az Andrássy út 67. alatt. (Az épületet néhány éve újították fel.)

(Fotó: Fortepan)

4. Kollégium után: Hunfalvy utca 15.

Miután Kodály végzett, az Eötvös Collegium épületétől is búcsút kellett vennie. A korabeli lakó- és címjegyzék tanulsága szerint néhány évig, 1906-tól 1908-ig Budán, a Vár tövében, a Hunfalvy utcában lakott a 15. szám alatt. (A környék a II. világháborúban a legsúlyosabb harcok színhelye volt, házaiból kevés maradt meg, így Kodály egykori lakását is hiába keressük itt.)

(Fotó: Fotrepan)

5. Tanárként az új Zeneakadémián

Kodály 1907-től a Zeneakadémia tanára lett. Sok évtizedes tanítói munkája már az új épületben zajlott, amely szintén 1907-re készült el, és amely egyedülálló építészeti értéket képvisel ma is, különösen azóta, hogy a közelmúltban ezt is eredeti fényében rekonstruálták.

(Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

6. Az első otthon: Áldás utca 11.

Az első igazi saját otthon Budán, az Áldás utcában lett. (Az utca nevét valószínűleg a közeli Veronika-kápolnáról vagy egy itt álló keresztről kapta.) A Szemlőhegy hangulatos kis utcájában az 1870-es években sorra épültek fel az egykori szőlő helyén a magán- és bérvillák. Kodály 1910-ben feleségül vette Sándor Emmát, lakásuk a második emeleten nemcsak meghitt otthonná vált, hanem valóságos néprajzi múzeummá is. A ház mögött kis kert is volt, az ablakból pedig csodás panoráma nyílt: e környezet megfelelő hátteret nyújtott az alkotómunkának, és ide tért vissza Kodály a gyűjtőútjairól is.

(Fotó: Fortepan)

7. Az Alagút őre

Mint főiskolai tanár Kodály mentesült az I. világháború alatt a tényleges katonai szolgálat alól. De a város fontos középületeinek védelmére szervezett önkéntes őrcsapatok egyikének azonban tagja volt: őt az Alagút védelmére osztották be.

(Fotó: kodaly.hu)

8. Nyaraló a Völgy utcában

Sándor Emma családja az 1910-es évek elején Lipótmezőn nagy építkezésbe kezdett: egyemeletes, tágas nyaralót emeltek a Völgy utca 11. szám alatt. A ház óriási kertje az Ördögárok patakig lenyúlt, szemközt pedig az Apáthy-sziklában és Mátyás király egykori vadaskertjében gyönyörködhettek. Jutott hely itt Kodályéknak is, ők a szomszédos telken álló kisebb, szépen faragott oromdíszes, beépített verandás házban töltötték a forró nyári napokat. A zeneszerzőről több kép fennmaradt, amint a vadregényes kertben pihen, vagy épp nyitott ablak mellett zongorázik: ez igazi védett kis paradicsom volt a számukra később is.

(Fotó: Fortepan)

9. Psalmus Hungaricus Budapestnek

Budapest 1923-ban ünnepelte 50 éves fennállását, azaz a három város, Pest, Buda és Óbuda egyesítésének félszáz éves évfordulóját. Erre az alkalomra rendeltek a Zeneakadémia három fiatal, de már ismert szerzőjétől: Bartók Bélától, Dohnányi Ernőtől és Kodály Zoltántól művet. A novemberi bemutatón a Pesti Vigadóban hangzott fel először a szélesebb közönség előtt a Psalmus Hungaricus, Kodály máig talán legismertebb műve.

(Fotó: kodaly.hu)

10. Otthon évtizedekig: Andrássy út 89.

A Kodály házaspár 1924-ben elköltözött az Áldás utcából Pestre, az Andrássy útra. A ma Kodály köröndként ismert tér egyik elegáns, négyszobás lakása lett az új otthonuk, itt éltek együtt Emma asszony 1958-as haláláig. A következő évben Kodály ide vitte haza új feleségét, Péczely Saroltát is, és itt élt vele az 50 évvel ezelőtti haláláig. A lakás ma a zeneszerző emlékét ápoló múzeum, berendezése javarészt az eredeti.

(Fotó: Fortepan)

11. Te Deum: ajándék Budának

A főváros 1936-ban újabb jeles évfordulót ünnepelhetett: ekkor volt 250 éve, hogy Buda felszabadult a török megszállás alól. Erre az ünnepre született meg Kodály egy másik, szintén méltán híres alkotása, a Te Deum. Bemutatója a Mátyás-templomban volt.

(Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

12. Menedék a Próféta utcában

Sándor – eredetileg Schlesinger – Emma, Kodály felesége zsidó származású volt, így a II. világháború vészterhes időszakában bujkálni kényszerült. Menedékre a Szent Teréz Intézetben talált Pesten, a Próféta (ma Hegedű) utcában. Több száz zsidó kapott itt hamis papírokat és címeket, ahol el tudtak bújni az üldözés elöl. A nővéreknek mindig sikerült megakadályozniuk, hogy a nácik bejussanak az épületbe, így az ott lévők mind megmenekültek. A Zeneakadémia közelében, e zárda óvóhelyén vészelte át Kodály is a főváros ostromát.

(Fotó: Fortepan)

13. A remény hangja az ostrom után

1945 februárjában a szétlőtt fővárosban felcsendült újra a zene: ekkor mutatták be Kodály Missa Brevis című művét, amelyet az óvóhelyen fejezett be. A vegyeskar zenekari változatát csak a bombázásokban sérült Operaház ruhatárában tudták játszani, és tekintettel a körülményekre, zenekar helyett harmóniumkísérettel könyörögtek a békéért.

(Fotó: Fortepan)

14. Az MTA elnöke

Kodályt a háború után, 1946-ban a Magyar Tudományos Akadémia elnökévé választották, ezt a tisztséget 1949-ig töltötte be. Az Akadémiához már jóval korábban is fűzte kapcsolat: 1930 és 1940 közt a Néptudományi Bizottság meghívott tagjaként részt vett a népzenei összkiadás koncepciójának kidolgozásában, 1940 után pedig – az emigráló Bartók helyébe lépve – az összkiadás előkészítését irányította. 1953-ban ő alapította a MTA Népzenekutató Csoportját, amelynek haláláig igazgatója is volt.

(Fotó: kodaly.hu)

15. Kodály emlékezete

A zeneszerző nevét ma Budapesten számos intézmény őrzi, és ő lett a névadója a köröndnek is. Emléktáblát is találhatunk többet, például az Áldás utcai házán és az Andrássy úton is, de van táblája a Lukács fürdő falán is, ahol törzsvendégnek számított. Szobra a Margit-szigeten, illetve a Vár lábánál lévő Európa parkban található (ahová tavaly decemberben, születésének 134. évfordulóján helyezték vissza Varga Imre alkotását, amely 2003 és 2016 közt a várbeli Karmelita kolostor melletti Püspökkertben állt). Sírja a Farkasréti temetőben található, az azt díszítő nőalak Pátzay Pál alkotása.

Nyitókép: (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

Budapest, emlékezet, Kodály Zoltán, Örökségünk, PestBuda, Viczián Zsófia, zene

³ ⁰ ⁰

Kapcsolódó írások

A Gellért-hegy egykori keresztútjai

2024. március 29. 11:00

Budapest egyik kiemelkedő helyszíne a Gellért-hegy. Kevesen tudják, hogy több mint két évszázadon át az itt kialakított keresztutat bejárva idézhették fel a hívő emberek Jézus nagypénteki szenvedéseinek és kereszthalálának történetét. Az utolsó Gellért-hegyi kálváriát, amelyhez a keresztút vezetett, 1950-ben számolták fel.

A márciusi ifjak emlékei a főváros belső kerületeiben

2024. március 15. 11:00

Pesten 1848. március 15-én értelmiségi fiatalok egy csoportja a Landerer–Heckenast-nyomdánál egy nyomdagépet lefoglalva – a szabad sajtó első termékeiként – kinyomtatta a nemzet követeléseit tartalmazó Tizenkét pontot és Petőfi Nemzeti dalát. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc elindítóiról, a márciusi ifjakról számos budapesti közterületet neveztek el. A március 15-i események évfordulója alkalmából bemutatjuk a névadókat és az érintett utcákat, tereket a főváros belső kerületeiből.

Évtizedekig elfojtott tragédiák – A kommunizmus áldozatainak emlékművei

2024. február 25. 13:00

Magyarországot a XX. század közepén több tragédia is sokkolta, és míg többségükről lehetett beszélni, a kommunista diktatúra őrjöngéséről évtizedekig hallgatni kellett. A rendszerváltás után is eltelt még tíz év, mire 2000-ben az Országgyűlés február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává nyilvánította. Ebből az alkalomból bemutatunk néhány köztéri alkotást, melyek a kommunizmus alatt megtört emberi sorsoknak állítanak emléket.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

Gregersen építőmester – Egy norvég vállalkozó, aki a skandináv megbízhatóság élő példája lett hazánkban

2024. április 18. 15:00

Kétszáz éve született a XIX. századi norvég–magyar kapcsolatok egyik legfontosabb alakja, a norvég születésű, de Magyarországon hírnevet szerző, ácsmesterből nagyvállalkozóvá vált Gregersen Gudbrand. Bécsben egy magyar építész azt ajánlotta neki, próbáljon Pesten szerencsét. Felsorolni is nehéz, hány épület, híd őrzi a mai napig is az életművének egy-egy darabját.

Kolduló barátok a Duna mentén – Ferences rendi emlékek Pesten és Budán

2024. április 17. 15:00

A ferences barátok számára április 16. minden évben nagy jelentőséggel bír, a hagyomány szerint ugyanis 1209-ben III. Ince pápa e napon hagyta jóvá – egyelőre még csak szóban – a rendük alapítását. Ilyenkor megújítják az egyszerűségre és tisztaságra vonatkozó fogadalmukat, mi pedig ez alkalomból bemutatjuk, hogy az elmúlt évszázadok során milyen kulturális örökséget teremtettek a fővárosban.

Ikonikus villamosokat restaurálnak a Közlekedési Múzeumban

2024. április 16. 19:00

Két régi típusú, magyar gyártású villamos restaurálását kezdi meg a Közlekedési Múzeum. A ma már muzeális értékű járművek több mint százévesek, 1911 és 1912 között készültek, felújításuk után a múzeum állandó kiállításán tekinthetők meg.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

Gregersen építőmester – Egy norvég vállalkozó, aki a skandináv megbízhatóság élő példája lett hazánkban Kétszáz éve született a XIX. századi norvég–magyar kapcsolatok egyik legfontosabb alakja, a norvég születésű, de Magyarországon hírnevet szerző, ácsmesterből nagyvállalkozóvá vált Gregersen Gudbrand. Bécsben egy magyar építész azt ajánlotta neki, próbáljon Pesten szerencsét. Felsorolni is nehéz, hány épület, híd őrzi a mai napig is az életművének egy-egy darabját.

⁶⁷ ⁰ ⁰

Kolduló barátok a Duna mentén – Ferences rendi emlékek Pesten és Budán A ferences barátok számára április 16. minden évben nagy jelentőséggel bír, a hagyomány szerint ugyanis 1209-ben III. Ince pápa e napon hagyta jóvá – egyelőre még csak szóban – a rendük alapítását. Ilyenkor megújítják az egyszerűségre és tisztaságra vonatkozó fogadalmukat, mi pedig ez alkalomból bemutatjuk, hogy az elmúlt évszázadok során milyen kulturális örökséget teremtettek a fővárosban.

⁶⁶ ⁰ ⁰

Ilyen volt a város, amelyben 1784-ben kocsigyár nyílt Pesten, a Hatvani kapu mellett 1784 tavaszán nyitotta meg bognár- és kocsiműhelyét Kölber Kázmér. A később jelentőssé vált Kölber-gyár alapításakor a város még egy viszonylag kis létszámú település volt, de már nagy lehetőségeket rejtett.

¹⁰⁷ ¹ ⁰

Építész és üzletember – Egy városrész őrzi a 150 éve született Lipták Pál emlékét Lipták Pál nem tartozik a híres építészeink közé, amit a viszonylag kevés saját tervezésű munkája magyaráz. Van azonban két épülete, amelyet csaknem mindenki ismer: a Budaörsi úti Petőfi laktanya és a zuglói Lipták-villa, amelyet saját magának tervezett, ma pedig művelődési ház. A meglehetősen fiatalon alapított gyárának köszönheti, hogy ma Pestszentlőrincen egy városrész viseli a nevét.

⁹⁶ ⁰ ⁰

Hatvan éve ünnepeljük a magyar költészet napját – József Attila-emlékszoba nyílt 1964-ben a ferencvárosi Gát utcában József Attila 1905. április 11-én született, a Ferencváros egyik legszegényebb részében, a szorosan egymás mellett álló bérkaszárnyák egyikében, a Gát utca 3. számú kétszintes házban. Szülőházában 1964. április 11-én nyílt meg az első állandó kiállítás. Ugyanezen a napon lett hivatalosan a jeles születésnap egyben a hazai költészet ünnepnapja.

⁵³ ⁰ ¹

A híres Fiume Kávéház kevéssé ismert történetei A hazai kulturális élet egyik legjelentősebb ünnepe a magyar költészet napja, melyet 1964-ben tettek József Attila születésnapjára, április 11-re. A költőóriás is gyakran dolgozott egy-egy „kávéházi szegleten”, mint ahogy a XX. század elejének más jelentős alkotói is. Cikkünkben a Múzeum körút 13. szám alatt egykor működő Fiume Kávéházat mutatjuk be, amelyet az írókon túl az építészek is előszeretettel látogattak.

¹³¹ ⁰ ⁰

Ezért halasztották el a Margit híd felújítását A Margit híd felújításának az 1970-es években kétszer kezdtek neki. Először 50 évvel ezelőtt, amikor az volt a cél, hogy a munkálatok a híd felépítésének 100. évfordulójára befejeződjenek. De akkor csak az előkészítésig jutottak el, mert különböző okokból csúszott a beruházás.

⁹² ² ¹

Élet a szép homlokzatok mögött – 150 évesek az Andrássy út első bérházai Az Andrássy út bérházai ma különleges státuszt élveznek, hiszen világörökségi helyszínen állnak. Ahhoz, hogy ezt a rangot elnyerjék, szükség volt a százötven évvel ezelőtti speciális építési szabályokra is, melyek ráadásul nem is voltak előzmény nélküliek. Az alábbiakban bemutatjuk eme előírások történetét, melyek tükröződnek a patinás útvonal házaiban, kívül és belül egyaránt.

¹¹² ¹ ¹

Mikor Budára figyelt Európa – Zsigmond király uralkodásának 600 éves emlékei A középkori Buda aranykora Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején kezdődött, aki idegen származása ellenére beleszeretett Magyarországba, és akkor sem hagyta el, amikor már fél Európa vezetője volt. Éppen ellenkezőleg: a nyugatot hozta ide, aminek egyik szemléletes példája a budavári Szent Zsigmond-templom hatszáz évvel ezelőtti felszentelése a mai Szent György téren. Az évtizedekkel ezelőtt itt végzett ásatásokat követően kövekkel rajzolták ki az épület alapfalait a Sándor-palota és a Karmelita kolostor előtti területen, hogy a Várba látogató sok-sok turista számára is egyértelmű legyen, hol állt egykor a Szent Zsigmond-templom.

¹⁷⁸ ⁴ ⁹

Már 50 évvel ezelőtt is vita volt a Városligetről Már 50 éve is vita volt arról, milyen legyen a Városliget, s ennek az adott alapot, hogy 1974 tavaszára vonult ki a helyszínről a Budapesti Nemzetközi Vásár, azaz a BNV. Korábban ugyanis a Liget adott helyet a rendezvénynek, állandó épületei álltak itt, a parkból hatalmas részt vettek el a pavilonok és a lebetonozott területek, amelyeket részben ezután elbontottak.

⁷² ¹²⁴ ⁰

A Gellért-hegy egykori keresztútjai Budapest egyik kiemelkedő helyszíne a Gellért-hegy. Kevesen tudják, hogy több mint két évszázadon át az itt kialakított keresztutat bejárva idézhették fel a hívő emberek Jézus nagypénteki szenvedéseinek és kereszthalálának történetét. Az utolsó Gellért-hegyi kálváriát, amelyhez a keresztút vezetett, 1950-ben számolták fel.

¹²¹ ⁰ ⁰

Az utolsó magyar gyártású gőzmozdony A magyar vasúti járműgyártásban 65 évvel ezelőtt, 1959 tavaszán lezárult egy korszak, elkészült az utolsó gőzmozdony. A mozdonyt 1959. március 20-án adták át a MÁV-nak, és a mozdony másnap, 1959. március 21-én indult el a Nyugati pályaudvarról a próbaútjára.

⁷⁷ ¹⁰⁰ ⁰

A VIII. kerület jelképe – Száz évig épült-szépült a józsefvárosi plébániatemplom A józsefvárosi plébániatemplom Pest egyik leghatalmasabb épülete, hetven méter magas tornyait már messziről megcsodálhatjuk. Azonban nem mindig törtek olyannyira az ég felé, ugyanis felszentelése után még kifejezetten sokat változott az épület, közel száz évvel később nyerte csak el a ma ismert képét. A Nagyhét kezdete alkalmából bemutatjuk ezt a méltóságteljes műemléket, Józsefváros jelképét.

¹⁴⁸ ¹ ²

A belföldi repülőjáratok vége Több mint 20 évig mindennap indultak és érkeztek Budapestre több vidéki nagyvárosból repülőjáratok. A szolgáltatás 1946-ban indult, az utolsó, menetrend szerinti belföldi MALÉV-gép 55 évvel ezelőtt, 1969. március 15-én közlekedett.

¹¹ ⁸⁶ ¹

Aki magyaros motívumokkal díszítette a királyi palotát – 90 éve hunyt el Györgyi Géza építész A generációkon átívelő művészi tehetség megnyilvánulására a Györgyi család az egyik legszemléletesebb példa, mely festőket, iparművészeket és építőművészeket is adott az országnak. Egyik leghíresebb tagjuk, Györgyi Géza leginkább építészként tevékenykedett, de nagy gondot fordított művei aprólékos díszítésére is. Halálának kilencvenedik évfordulóján bemutatjuk főbb budapesti alkotásait.

¹⁴⁹ ⁰ ⁰

Budapesten diadalmaskodott a legtöbbször a 150 éve született Kincsem A lóversenyzés a fénykorát élte a XIX. században. Pest első lóversenytere Széchenyi Istvánnak köszönhetően valósult meg Ferencvárosban, ahol a rangos futamok fontos társadalmi eseményként is szolgáltak. Ezen a helyen is nyert számos alkalommal Kincsem, akit mintegy 4 éves pályafutása alatt senki nem tudott legyőzni. Gazdája még saját istállót is építtetett neki a belváros szívében. A csodaló születésének 150. évfordulója alkalmából megemlékezünk 15 fővárosi győzelméről, az első pesti lóversenytérről és a Kincsem-palota néven illetett épületről.

¹⁰⁴ ⁰ ⁰

Egy nagy léptékekben gondolkodó építész – 175 éve született Palóczi Antal Budapest városképét nemcsak a szebbnél szebb homlokzatok, izgalmas tornyok és kupolák teszik olyan varázslatossá, hanem az utcák rendezett hálózata és a kisebb-nagyobb terek jó arányai is. A városrendezés fontosságát már a dualizmus korszakának elején felismerték, de később sem feledkeztek meg róla, amit Palóczi Antal kiterjedt munkássága is bizonyít.

¹⁶⁸ ¹ ⁰

Autóközlekedés Budapesten a XX. század elején Budapesten 1909-ben szabályozták az automobilok közlekedését. A rendelkezéshez hosszú út vezetett, és az is kérdéses volt, hogy ki hozhatja meg az ezekkel az új járművekkel kapcsolatos szabályozást, azaz országos vagy helyi döntés szükséges-e?

¹¹⁵ ⁹ ⁰

A Dunagőzhajózási Társaság megalakulása Hosszas próbálkozások után, 1829 márciusában alakult meg az a hajózási társaság, amely a következő évtizedekre meghatározta a dunai gőzhajózást. A 195 éve létrejött Dunagőzhajózási Társaság, illetve német nevének rövidítése után a DDSG erős magyarországi és pest-budai kötődéssel rendelkezett, s ez Széchenyi Istvánnak volt köszönhető.

¹⁰⁷ ⁴ ⁰

A márciusi ifjak emlékei a főváros belső kerületeiben Pesten 1848. március 15-én értelmiségi fiatalok egy csoportja a Landerer–Heckenast-nyomdánál egy nyomdagépet lefoglalva – a szabad sajtó első termékeiként – kinyomtatta a nemzet követeléseit tartalmazó Tizenkét pontot és Petőfi Nemzeti dalát. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc elindítóiról, a márciusi ifjakról számos budapesti közterületet neveztek el. A március 15-i események évfordulója alkalmából bemutatjuk a névadókat és az érintett utcákat, tereket a főváros belső kerületeiből.

¹⁸³ ⁰ ⁰

Tisza Kálmán 140 évvel ezelőtt nyújtotta be az állandó országház építéséről szóló törvénytervezetet Az 1867-es kiegyezés megkötése után még inkább felgyorsult Budapest amúgy is dinamikus fejlődése, az ország anyagi és kulturális gyarapodása, a kapitalista gazdaság térnyerésével. Csakhogy a magyar fővárosban nem álltak rendelkezésre olyan középületek, amelyek befogadhatták volna a parlamentáris jogállammal együtt járó intézményeket, mint például az egyes minisztériumokat vagy a kétkamarás országgyűlést.

¹⁷⁸ ⁰ ⁰

Száműzték a nagyon szennyező ipari üzemeket Budapestről Budapest levegője az 1970-es években katasztrofális volt. Ugyan sokkal kevesebb autó járta a fővárosi utakat, mint most, de más szennyezők szép számmal voltak. A Margit-szigeten az autók kipufogófüstjétől pusztultak a növények, az épületeket pedig vastag koromréteg csúfította el a kémények füstje miatt.

¹⁰⁵ ⁹ ²

„Fény a homályban” – 165 éves a Lónyay Utcai Református Gimnázium A Lónyay Utcai Református Gimnázium Budapest egyik legpatinásabb oktatási intézménye, melynek 1940-es évek elején épült, modern stílusú épülete a közelmúltban újult meg. Ez azonban nem az első otthona, az iskola története ugyanis sokkal régebbre nyúlik vissza: az alapítás irányába 1859. március 6-án, tehát 165 évvel ezelőtt tették az első lépést.

¹¹⁵ ⁰ ⁰

Mesterektől élményekig – Új szabadtéri kiállítás a Várkert Bazárban A Várkert Bazár idén ünnepli újjászületésének tizedik évfordulóját, a jubileum apropóján pedig egy új kiállítást rendeztek, mely a gyönyörű épületegyüttes változatos történetét mutatja be. Nevével ellentétben ugyanis nem mindig volt benne kert, és a bazárnak szánt helyiségeket sem csak boltok használták. A Glorietthez vezető északi rámpán felsétálva feltárul tehát a hely múltja, amelyből mi is adunk egy kis ízelítőt.

¹³⁴ ⁰ ⁰

Az első villamos vasút Nagy jelentőségű megállapodást kötött a budapesti Ganz-gyár és az olasz Societá per le Strade Ferrate Meridionali-Rete Adriatica vasút 125 éve. A megállapodás eredménye a valóban használható nagyvasúti villamos vontatás kialakítása volt, amelyet a magyar vállalat végzett el az olasz cég megrendelésére. A feladat megoldására valójában ekkor egyetlen cég volt képes a világban, a budapesti Ganz-gyár.

¹²³ ⁸¹ ⁰

Így éltek az első budapesti gyermekotthonok lakói Az árva, elhagyott gyerekek gondozása már az elmúlt évszázadokban is cselekvésre sarkallta a jobb érzésű embereket. A nevelésükre létrehozott lelencházak eleinte egyházi és egyesületi keretek között működtek, majd megnyílt az első állami intézet is 1907-ben. Az akkori gyermekvédelmi törvények megalkotói arra törekedtek, hogy az elhagyottak vagy árvák minél hamarabb családba kerüljenek, így a nevelőotthonokban többnyire csak átmenetileg tartózkodtak.

¹³⁶ ² ²

Egy magyar útburkoló kő Sárga, magyar, és az 1878-as párizsi világkiállításon díjazták. Nem egy déligyümölcsről van szó, hanem egy ma már szinte teljesen kikopott útburkoló anyagról, a keramitról, amelyet 145 éve kezdtek el nagyobb mértékben használni.

²⁰⁵ ⁷ ³

Anya helyett anya – 125 éve született József Jolán Nincs olyan magyarul írni-olvasni tudó ember, aki ne ismerné József Attilát, költészetünk és egyben a világirodalom kiemelkedő alakját, aki 1905. április 11-én született Budapesten, a ferencvárosi Gát utca 3. szám alatt. 60 éve ez a születésnap egyben a Magyar Költészet Napja is. Közvetlen rokonairól már kevesebb ismeretünk van, pedig mások mellett idősebb nővérének, a 125 évvel ezelőtt született József Jolánnak köszönhetjük, hogy öccse életéről, fiatalkoráról annyi információ fennmaradt.

¹¹⁵ ¹ ⁰

Sokáig kellett várni rá – 130 éve készült Budapest első átfogó építési szabályzata Százharminc évvel ezelőtt, 1894. március 1-én lépett hatályba Budapest első állandó építési szabályzata, amely több övezetre osztotta az akkori főváros területét, és a későbbi hasonló jellegű szabályozások mintaadójává vált.

¹¹⁸ ¹ ¹

Borostyános palota az Ötpacsirta utcában – Egy főúré volt a Magyar Építőművészek Szövetségének székháza A múlt héten felröppent hír szerint a Magyar Építőművészek Szövetségének és három rokon szervezetnek ki kell költöznie a józsefvárosi Palotanegyedben található Ötpacsirta utca 2. szám alatti székházából. A figyelem középpontjába került tehát az épület, amely egyébként is mágnesként vonzza az arra járók tekintetét. Egyrészt méretével és elrendezésével is elüt a környező palotáktól, a falaira felkúszó borostyán pedig még rejtélyes hangulatot is teremt.

¹³⁷ ¹ ¹