2017. március 11. 19:52

A Pannónia Filmstúdió Hűvösvölgyi úti épületben számos film és szinkron készült, falai között olyan legendás színészek dolgoztak egykor, mint Sinkovits Imre, Csákányi László vagy Gobbi Hilda. A szocreál stílusú házban egy ideje újra zajlik a filmes munka, ám a felújítás megőrizte a régi értékeket is: erre jó példák azok a falrészletek, amelyek legendás művészek aláírását őrzik.

Írta: Bukovszki Péter; fotók: Komporday Tamás

 

„Készült a Pannónia Filmstúdióban” – hangzik el számos magyarul beszélő film és animációs film végefőcímében. Gyerekkorunk kedvenc meséi és sorozatai mind-mind itt készültek: a Vuk, a Mézga család, a Kockásfülű nyúl, a Magyar népmesék vagy éppen Pom Pom történetei; a sor olyan hosszú, hogy szinte lehetetlen felsorolni. Hiába, a Pannónia nemcsak mennyiségben, hanem minőségben is kiemelkedőt alkotott, beírva magát ezzel a magyar filmtörténetbe. Ez a hatalmas munka pedig egyetlen épülethez kötődik: a Hűvösvölgyi út 64-66.-os szám alatti szocreál palotához. Nem tévedés: a Pannónia – 2003 óta műemlékvédelem alatt álló – ikonikus épülete ugyanis az ötvenes évek hazai szocreál építészetének jellemző példája.

Izgalmas, világos terek

A stúdió eredeti falának megőrzött darabja – legendák kézjegyével

Fényfestés az avatón

A szocreál szépsége

Ha meghalljuk a szocreál kifejezést, rögtön a '60-as, '70-es, '80-as évek jellegtelen (és gyakran igénytelen) kockaházai jutnak eszünkbe, amelyek nemcsak a városképet, de a bennük lakó és dolgozó emberek mindennapjait is sivárabbá tették. Valójában azonban a szocreál nem ezt jelenti, hanem az ötvenes évek építészetét, amely jegyeiben jelentősen különbözött mind az azt megelőző, mind pedig az azt követő évtizedek stílusától. A szocreál (hivatalosan szocialista realizmus) ugyanis furcsa jelenség: nem is igazán stílus, sokkal inkább felfogás vagy alkotómódszer, amely – hazánkban körülbelül egy évtizedre – beékelődött a modern stílusirányzatok közé.

A szocreál nehezen ragadható meg, hiszen tulajdonképpen ideológiai parancsra jött létre, nem művészi fejlődés által. Az ilyen stílusú épületekben éppen ezért sokféle stílus keveredik, nem feltétlenül ízléses arányban: a szocreál épületek gyakran monumentálisak, túlzóak, díszeikben pedig már-már giccsbe hajlók.

A szocreálban azonban minden furcsasága ellenére van valami szerethető: az alapanyagok még többé-kevésbé igényesek, a díszítések jellegzetesek (bár hajlamosak giccsbe fordulni, ugye), a házak egy része pedig képes nagyobb bökkenő nélkül beleolvadni a városképbe. Budapesten jó példa erre a II. kerületi városháza Mechwart-liget fölé magasodó épülete.

Legalább ennyire jellegzetes a Pannónia Filmstúdió is, amely Gádoros Lajos és Mühlbacher István munkája. A kívülről klasszicizáló, szimmetrikus homlokzatú ház belülről világosan átlátható, a többnyire finom díszítés is csak 1-2 helyen súrolja az enyhe giccs határát. A hatalmas előcsarnok mennyezeti ornamentikája például nehezen felelne meg annak a puritánságnak, ami a későbbi kádárizmust jellemezte, ennek ellenére a látogató valahogy mégis harmóniát érez benne, nem azt a rideg ürességet, ami a későbbi házak tereit jellemezte. Az aula két hatalmas, szőlőfürtszerű csillárja határozottan szép és izgalmas alkotás, csakúgy, mint a falon lévő domborművek, amelyek – a korszaktól szokatlan módon – nem munkásokat, hanem különböző művészi tevékenységeket ábrázolnak, és az ezeket megjelenítő alakok is életszerűbbnek tűnnek, mint máshol, itt szó sincs erőt sugárzó, abszurd módon vaskos emberábrázolásról. 

Az avatás pillanata

Kövér László a Légy Oscarjával

Láng Zsolt, Jankovics Marcell és Kövér László az átadón

 

Újra munkában

A Pannónia Filmstúdió 1954-ben átadott épületét 2000-ig a TV3 használta, annak megszűnése után azonban szomorúbb évek következtek, az épület pedig lassan az enyészeté lett. Pontosabban lett volna, ám két éve, 2015-ben Rákosi Tamás, a ház jelenlegi tulajdonosa átfogó felújításba kezdett, megmentve ezzel a színészek között csak „Pancsinak” becézett házat a pusztulástól.

A munkák során egyébként a részletekre is ügyeltek, ennek köszönhető, hogy az épület – korszerűsítése mellett – múltbéli értékeit is meg tudta őrizni. Ilyen apró, de annál nagyobb figyelmesség például az, hogy a beruházó kiemelte és megőrizte azokat az eredeti falrészleteket, amelyeken az épületben megforduló egykori munkatársak kézjegye szerepel, ennek köszönhetően a látogatók megtekinthetik például Sinkovits Imre, Csákányi László, Psota Irén és több száz másik művész aláírását is. Szintén az épületben látható – igaz, furcsa helyen, az egyik lépcsőfordulóban – hazánk első Oscar-díja, amit Rofusz Ferenc kapott 1981-ben A légy című animációs filmjéért. 

Az épület rekonstrukciója tehát nemrégiben zárult le, amit a jelenlegi üzemeltető Pannónia Stúdió március 9-én nagyszabású épületátadóval ünnepelt meg. A ceremónián részt vett Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Láng Zsolt II. kerületi polgármester és Jankovics Marcell filmrendező, akik a tulajdonossal együtt vágták át a filmkockákat ábrázoló avatószalagot. Az épületben összegyűlt hatalmas tömegben egyébként számos filmes személyiséget lehetett látni: Andy Vajna producer és filmügyi kormánybiztos mellett az Oscar-díjas Rofusz Ferencet, Makk Károly rendezőt, Cakó Ferenc animációs filmrendezőt, Juhász Árpád geológust vagy Ternovszky Bélát. Az avató háziasszonya pedig Náray Erika színművésznő volt, aki napjaink egyik legfoglalkoztatottabb szinkronszínészeként a régi és az új Pannónia stúdióban is megfordult már.

Az épület külső-belső felújítása fontos esemény a hazai filmgyártás szempontjából, hiszen a stúdiókban újra elkezdődött a munka, a Pannónia tehát ismét eredeti funkcióját tölti be. A stúdió termeit ezentúl ugyanis olyan, a hazai és nemzetközi élvonalba tartozó kép és hang utómunkára szakosodott cégek bérlik majd, mint például a nemrégiben Arany Medve-díjat kapott Enyedi Ildikó filmjét, a Testről és lélekről-t vágó Post Office Films vagy a hazai műsorgyártásban jelentő szerepet betöltő IKO Média Csoport. 

A jelen és a jövő mellett természetesen a múlt sem merülhet feledésbe: az épület hazai filmgyártásban betöltött óriási szerepének bemutatására hozták létre a Pannónia Emlékstúdiót, ahol a magyar rajzfilmgyártás alkotásait, egykori munkafolyamatainak tárgyi részleteit, figuráit tekinthetik meg az érdeklődők, de lesznek múzeumpedagógiai foglalkozások is.

Az épület mindemellett kiállításoknak is rendszeresen otthon fog nyújtani, az első, Jankovics Marcell munkáit bemutató tárlat az épületátadóval egy időben nyílt meg az első emeleten.

A Pannónia tehát újraéledt, s kész arra, hogy ismét a hazai filmgyártás fellegvárává váljon – egy szocreál épületben. Mindez jó példa arra, hogy minden korban születhetnek megőrzésre méltó alkotások, amelyeket külsejük mellett a bennük zajló élet is ikonikussá tehet. A Pannónia Filmstúdió Hűvösvölgyi úti épülete pedig pontosan ilyen.


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó