A nagyvárosi szállodák egyik jellemző tulajdonsága, hogy a látnivalók közelében vagy nagyon frekventált helyen találhatók. Az egyszeri járókelő viszont csak a villamosról vagy a fogaskerekűről leszállva csodálkozik rá, hogy a budai látkép egyik ikonikus épülete magasodik előtte.

A budai Körszálló Szrogh György tervei alapján épült, és helyválasztása pont a fentivel ellentétes gondolatmenetet követett, azért itt áll, hogy a vendégek a város zajától távol csodálhassák meg az egész várost. Már a terület története is érdekes: a negyvenes évekig egy vendéglő, utána pedig bolgárkertészet működött itt. A hely adottságai miatt hatalmas mennyiségű földet kellett kitermelni a kör formájú szálló alapozásához, és ha a teljes építési folyamatot nézzük, ez az épület a kortársaihoz képest egyáltalán nem rekordidő alatt készült el.

A harminc méter átmérőjű betonhengert az akkori legmodernebbnek számító csúszózsalus technikával húzták fel szintről szintre, ezt a technikát egyébként lakótelepek építésénél – olykor párhuzamosan a házgyárival – is alkalmazták. Százötven építőmunkás dolgozott a hatalmas épületen, amelynek költsége akkor igen magas összeg, kilencvenmillió forint volt.

(Fotó: Fortepan)

Eredetileg Florida néven nyitott volna meg, de a korszellem ezt nem hagyhatta, így lett Hotel Budapest, a népnyelvben pedig Körszálló. A henger alakú épületek egyébként később az építészet zsákutcájának számítottak, ezért is számít különlegesnek a kétszáznyolcvan szobás, tizenkilenc szintes szálloda.

Nagy rohammunkát követően, pontban 1967. szilveszter napján adták át. Az októberi szocialsita forradalom tiszteletére rendezett jubileumi versenyen „az év legjobb épülete” címet kapta. Az első étlapon pedig olyan ritka étkek szerepeltek, amelyekkel ma sem igen találkozni.

(Fotó: Fortepan)

A hotel fénykora is az első időkre tehető: számos neves vendég szállt itt meg, mint Roger Moore színész, Heinrich Böll Nobel-díjas író, valamint Bernhard Wicki filmrendező. Az ismertebb magyarok közül pedig Szepes Mária volt gyakran az étterem vendége, és előfordult, hogy Honti Hanna itt töltötte a telet. És ami talán a legérdekesebb, az akkori rendszer ellenére éjszakai élet és nemzetközi vendégsereg jellemezte. Legendának tűnhet bár, de nem elképzelhetetlen, hogy egy pincér néhány hét alatt kapott annyi borravalót valutában, amennyiből egy nyaralót vásárolhatott magának.

Sokáig ismert és híres volt a szálló tetőkertje, pontosabban körterasza. Ez az egyetlen, ami nincs meg, a szobák száma ma is ugyanannyi, mint fél évszázada, de a tető sem vesztette el funkcióját, a terasz helyett ma lakosztályok találhatók a legfelső szinten.

Jellegzetes szállónk fennállásának ötvenéves évfordulóját az év végén tűzijátékkal ünneplik majd.