2017. június 4. 15:24

A XII. kerület eddig névtelen kis parkját nemrégiben az egyik legnagyobb orosz íróról nevezték el, s ezzel egyidőben a helyszínen felállított szobrát is felavatták.

Írta: Bukovszki Péter; fotók: Komporday Tamás

 

A XII. kerületben lévő Németvölgyi út és a Bürök utca találkozása voltaképpen nem is park, inkább csak afféle parkocska, egy apró, fás rész buszmegállóval. Az utak közé zárt kis zöldterület eddigi magányának nemrégiben azonban munkálatok vetettek véget: a terecske neve ugyanis Tolsztoj tér lett, miután a XII. kerület kezdeményezésére a Fővárosi Önkormányzat jóváhagyta az eddig névtelen közterület át-, pontosabban elnevezését. 

Az ünnepélyes tér- és szoboravatásra május 25-én került sor, az eseményen a XII. kerület polgármestere, Pokorni Zoltán mellett részt vett Oroszország budapesti nagykövete, Szergej Vlagyimir Nyikolajevics, a Külgazdasági és Külügyminisztérium keleti nyitásért felelős helyettes államtitkára, Csutora Zsolt, és maga az alkotó, Gregory Pototsky orosz festő- és szobrászművész is. Az avatáson felolvasták továbbá az orosz Duma elnökhelyettesének, az író leszármazottjának, Pjotr Tolsztojnak a levelét is. 

A leleplezett alkotás egy több mint 180 centiméter magas, vörös márvány talapzaton áll, és Tolsztoj fejét ábrázolja bronzból, test és vállak nélkül. Az aprócska tér egyik különlegessége továbbá, hogy a városszerkezet sajátosságai folytán innen pont rálátni a Budai Várban lévő Magdolna toronyra, így a Tolsztoj-szobor éppen azzal néz farkasszemet.  

A Tolsztoj tér ötlete már többször is felmerült, ám végül tavaly döntött úgy a XII. kerület, hogy kezdeményezik az elnevezést, amelynek nem volt különösebb apropója, a kerület szerint ugyanis – mivel Tolsztoj az egyetemes kultúra része – az ember legkorábban már az iskolában találkozik vele.  

Ez valóban így van, hiszen a legtöbben még akkor is meg tudnak nevezni egy-két Tolsztoj-művet, ha az orosz realizmus nem is tartozik a kedvenc irányzataik közé. A Háború és Béke, az Anna Karenina, és az Ivan Iljics halála mindenki által ismert címek, éppúgy, mint az író jellegzetes, szakállas fizimiskája, amelyet a fejszobor alkotója, Pototsky is megjelenített. A szobrász egyébként még tavaly év végén adományozta Magyarországnak az alkotást, ami a Jóság Alapítvány segítségével jutott el hozzánk. A művész azonban nem először tett ilyet: Pototsky ugyanis többek között arról ismert, hogy a világ számos országának ajándékozott már szobrokat, műveivel így szinte bárhol találkozhatunk, Kínától Mexikón át Luxemburgig. 

Május vége óta tehát már Budapestnek is van Tolsztoj tere, ami felhívja a figyelmet egy érdekes jelenségre, nevezetesen arra, hogy a közterületek mérete, jelentősége és neve gyakran nincsen egyensúlyban egymással. Bár a régóta létező, jól megszokott neveket általában már senki sem vitatja, az újakon mindig jókat lehet vitatkozni. Előbbire jó példát szolgáltatnak Buda és Pest belvárosi utcáinak közép- és újkori eredetű nevei, az utóbbira pedig a legjobb példa a Széll Kálmán tér. A konfliktus egyik megoldása azonban az lehet, ami a Tolsztoj tér esetére is jellemző: ha a terület olyasvalaki nevét kapja meg, akinek jelentősége és fontossága vitathatatlan. 


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó