2017. szeptember 16. 09:07

A budai lóvasút megindításának 150. évfordulóján, 2017. szeptember 17-én átadták a nagyközönségnek a Zugligeti út 64. szám alatti gyönyörűen rekonstruált és bővített egykori végállomás-épületet, mely először a lóvasutat, majd a villamos közlekedést szolgálta. A svájci stílusú fűrészelt fa ornamentikával díszített épületnek Lóvasút Kulturális és Rendezvény központ néven a XII. kerületi helytörténeti gyűjtemény lett az új gazdája.

Írta: Patak Gergely

 

Carl Vasquez (1798-1861): Az Auwinkel, Buda mellett. Színezett metszet, 1837. Forrás: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 

 

Zugliget vadregényes tölgyesei között a kiegyezés és századforduló idején a folyamatosan erősödő fővárosi polgári réteg egyre több nyaralót épített fel magának. A terület vonzerejét a nyüzsgő Duna-parti kereskedelem zajához relatív közelsége, s mégis eltávolodó, időtlen nyugalma, csendessége adta, melyet Petőfi Sándor Zugligetről írt verse: A hegyek közt fejez ki legszebben.

Másik jelentős vonzerejét a déli fekvésű lejtők szőlőgazdaságai adták, melyre szép számmal épültek ki a majorságok, azután a borkimérő vendéglátóhelyek, mint a Szarvas vendéglő, a zugligeti Sípos vendéglő, a Disznófő fogadó és forrás, a Fácán kert és fogadó.

 

Maurice Delondre: Omnibuszon. 1880 festmény. Forrás.

 

Nem csoda hát, hogy a szervezett tömegközlekedés első járata, a ló vontatású négykerekes társaskocsi, az omnibusz 1832-ben ide, Zugliget völgyeibe indult meg, s ennek egy következő fejlődési lépése volt a pesti oldalon már 1865. május 1-e óta bevált új közlekedési forma: a lóvasút.

A budai oldalon, sínpárokon ló vontatású városi vasúttal először 1867-től a Lánchíd (ma Clark Ádám tér) és Óbuda-Újlak (Kolosy tér) útvonalon utazhatott a konflishoz vagy szekérhez szokott utazóközönség. A második budai lóvontatású járatot a Budai Közúti Vaspálya Társaság (Festetich Béla alapításának köszönhetően) szintén a Lánchíd budai hídfőjétől Zugligetig építette ki, addig a telekig, amelyen az egykori indóház ma is áll, s melyet az 1867-es nyomvonalterv Hegyesi-féle telekként jelez. 

 

Lánchíd budai hídfő – Zugliget lóvasúti vonal térképe a mai utcaelnevezésekkel, megállóival. Patak Gergely rajza, 2014. 

 

Az útvonal a Bem rakparton északi irányba indult, a Pálffy (ma Bem József) téren fordult nyugatnak a Bem József úton a Mechwart liget felé, majd a Margit körúton haladt a Széna térig. Onnan a Retek utcába befordulva érkezett ki a Fasorra.

A Budagyöngyénél ágazott le az Ördög-árok folyásával létrejött fasorról, s tartott a Budakeszi úton rövid darabon, ahonnan befordult a Zugligeti útra, melyen végig eljött a Laszlovszky-majoron túlra egészen a Hunyad-orom lábáig. A Szépilonán kialakított lóistálló és kocsiszín lett később a villamosok remíze, mely helynév ferdítve Tündérilonaként Krúdy Gyula: A vörös postakocsi című regényében is megjelent.

 

Lóvasút a Császár fürdőnél Óbudán 1870 körül. Forrás: egykor.hu – Császár fürdő Budapest.

 

Zugligeti első, favázas várócsarnok tervei 1866-ból. Patak Gergely grafikája, az eredeti színezett tus tervrajz alapján, 2014. Eredeti forrása: Budapest Főváros Levéltára, XI. 1510 b 1. doboz, Budai Közúti Vaspálya Társaság Jogi iratok, tervek

 

Fennmaradtak tervek favázas zugligeti nyári várócsarnokokról. Az egyik 1866-os, a másik 1873-as dátummal. Nem találtunk azonban dokumentumot, ami megerősíti, hogy ezek közül melyik váróterem valósult meg Zugligetben a ma látható helyén, annak előzményeként. 

A ma is álló és 2017-ben részben visszaépített tégla-fa szerkezetű végállomás-épület 1885-1886 között épült fel a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság (BKVT) számára Kauser József műépítész tervei szerint az 1868 óta üzemelő zugligeti lóvasút-vonal új, maradandó téli-nyári várócsarnokaként.

Kauser József (1848-1919) építészeti művei közé tartozik az 1878-ik évi párizsi világkiállítás magyar pavilonja, az 1881-ben elkészült Üllői úti Stefánia szegény gyermekkórház, 1883-ból a MÁV Körönd téri nyugdíjépülete, amelynek tetőszerkezete 2014 júliusában sajnálatos módon leégett. Építészeti főműveként tartják számon a Szent István-bazilika befejező, belsőmunkáit, melyet Ybl Miklós halála után folytatott. Az 1885-1887 között kiépülő HÉV-ek szentendrei, dunaharaszti, soroksári ágának és további közúti vaspályák állomásépületeinek (Csömör, Erzsébetfalva) építésztervezője volt Kauser József.

 

Fővárosi pavilon, Kauser József tervezte. Forrás: Vasárnapi újság 1885. június 07.

 

Az 1885-ös évben az Osztrák-Magyar Monarchia a dualista ipar, kereskedelem és művészet virágzását hirdette nemzetközileg a városligeti Országos kiállítás rendezésével; a műszaki előterjesztést Kauser József készítette, valamint ő tervezte Budapest Főváros tégla-fa szerkezetű pavilonját – az egyik legfényesebb építményt a kiállításon.

Ez az 1885 márciusától novemberéig tartó világesemény valóban felpezsdítette az egyesített székesfőváros, Budapest turizmusát, s a kikapcsolódni vágyók a budai hegyvidék alsó kapujaként emlegetett Zugligetbe immár egy kibővített, gyönyörű végállomásra érkezve juthattak el lóvasúton, mely „mézeskalács”-házikó, amellett, hogy a kor divatos alpesi-svájci modorú nyaraló- és fürdőépületeinek stílusjegyeit viselte magán, nagyon praktikus és funkcionális elrendezésű is volt. A hasonló stílusú hegyvidéki villaépületek között kiemelkedők a Dénes utcai Széher-villa, a Budakeszi úti Kochmeister-villa, valamint a svábhegyi fogaskerekű vasút Diana utcai, Széchenyi-hegyi állomásépületei és a hűvösvölgyi villamos vonal várópavilonjai is.

 

Rajzi mellékletek Mihályfi József: A budapesti közúti vaspályák 1886-os tanulmányához: várócsarnokok. Forrás: Mihályfi József: A budapesti közúti vaspályák; in Magyar Mérnök és Építész Egylet közlönye 1886. 97-118. oldal és rajzi mellékletek XII. tábla

 

Az eredeti Kauser József-tervezte zugligeti végállomás épületében két négyzetes falazott pavilon között egy hosszúkás perontér volt, mely oldalról faoszlopokkal határolt, tetővel fedett térként működött, amit később beépítettek a tetőszerkezet megtartásával.  A városi vasút két irányból fonta körbe az indóházat. Az alaprajról leolvasható a nyolcszög szerkesztésű gazdag növényi ornamentikájú fatornác falazott folytatása a belső térben. Innen egy középfolyosó, átjáró vezetett körbe a kisebb helyiségekbe (téli váróterem, jegypénztár, fűtött pihenő, vasúti szolgálati helyiség) vagy egyenesen tovább egy szintén oktogonális lépcsőtérbe, ahol 10 lépcső vezetett le a terep lejtésvonalát követő nyári várócsarnokba, fapillérekkel határolt nyitott peronra. Az épület másik végében középfolyosós lóvasúti szolgálati lakás volt nyolc ággyal, a perontérből nyíló bejárattal. 

1896. szeptember 15-én az akkori nevén Pálffy tér – Margit-körút – Olasz fasor – Szép Ilona – Zugliget vonalat villamosította a BKVT, felsővezetékes áramellátású villamos-szerelvények veszik át a ló vontatta vasúti kocsik szerepét.

 

A zugligeti villamos régi végállomása a Szarvasnál. Fényképezte: Klösz György, 1896 után; Forrás: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 

 

1900. június 4-én egy súlyos villamosbaleset következett be, mikor az utasok a végállomáson álló szerelvény fékét véletlenül kiengedték. Mivel jelentős lejtés van a pálya teljes szakaszán, a vezető nélküli villamos gyorsulva megindult lefelé. A Virányosi útnál a kanyarban kisiklott, belerohant egy oszlopba és felborult. A hetven utas között négy életét vesztette, kilencen súlyos sérüléssel a János Kórházba kerültek. Több intézkedést is bevezettek ekkor, ami a vonal biztonságát egészen a megszüntetéséig biztosította. Érdekes, hogy ennek kapcsán Budapest rendőrfőkapitánya a teljes villamosközlekedés betiltását követelte – szerencsére ez nem teljesült. Ezt követően a meredek hegyi villamospályákon kötelezővé tették, hogy a kalauz ügyeljen a fékezésre is, egyszersmind legyen készenlétben, ha valami oknál fogva megfutamodna a jármű. A zugligeti végállomás biztonságosabbá tételére tervvariációk készültek az erdő felé építendő támfallal, sík terepviszonyok kialakításával, ám inkább a vonal meghosszabbítása mellett döntött a Budapesti Egyesített Városi Vasutak (BEVV) vezetősége, így 1903. május 1-étől a Vaskapuig, a Tündér-szikla lábáig járt a villamos, melynek új állomásépülete az 1900-ban nyitott hűvösvölgyi épület testvére lett, s ma kemping és vendéglő működik benne.  Feltételezhetően a régi végállomás szerepcsökkenése, feltételes megállóhellyé átnevezése hozta magával a döntést, hogy posta, távírda és telefonhivatal kapjon helyet az épületben.

1922-es tervek alapján az 1930-as években beépítették a megálló egykori középperonját kétszintes társasházzá, melyet a BSzKRT dolgozói vehettek igénybe. Habár a második világháborúban az épület nem sérült meg, az állapota az évtizedek során folyamatosan romlott. Egyre népszerűbb lett a Normafa és a Svábhegy, valamint a Margitsziget, amivel Zugliget turisztikai és természeti adottságai versenyeztek, ám a síszezonban továbbra is nagy forgalmat bonyolított le ez a villamosvonal, melynek számos jelölése volt.

Kezdetben, az 1880-as években a lóvasúti viszonylatokat színes zászlókkal és tárcsákkal jelezték, a Zugliget–Lánchíd vonalat nappal vörös-fehér lobogó, este fehér kör alakú lámpa, nyolcágú kék csillaggal. 1879-től, a második fővárosi Duna-híd, a Margit híd megnyitásával a Deák téri Károly-kaszárnyától is indult közvetlen járat a Nyugati pályaudvar érintésével a Zugligetbe nappal sárga színű lobogóval, este fehér kör-lámpában vörös nyolcágú csillaggal. A menetdíj Buda–Zugliget között 22 korona, Pest–Zugliget között 27 korona volt és a menetsűrűség reggel negyed-, napközben félórás volt. 1896-tól a felsővezetékes villamosok új jelvényeket kaptak: a Lánchídfő–Zugliget járat sárga-fehér váltakozó körnegyedekkel, a Károly-kaszárnya (Deák tér)–Zugliget vonal sárga-fehér félkörrel volt jelölve. 1910-ben tértek át a járatok számozására, így a 43-asok, a 45-ösök, a 47-esek végállomása lett Zugliget, de az első világháború megszorításai miatt már csak a Várfok utcáig járt a villamos 81-es jelzéssel. Budapest második világháborús ostroma után lassan állt helyre az élet a tömegközlekedésben is, a zugligeti szárnyvonalat 1946. március 16-án indították meg ismét 81-es számon, melyet a trolijáratok Sztálin születésnapjaira tisztelgő számai miatt 1955. május 16-án 58-as számú villamosjelzésre cseréltek.

 

1959-es villamosbaleset: egy 1000-es szerelvény kisiklott, és egy szembejövő favázassal összetalálkozott, majd, felborult. Forrás: Az 58-as villamos visszaállítását támogató fórum facebook csoport, 2013. 11. 08-iki bejegyzés

 

Az 58-asra sokan úgy emlékeznek vissza, hogy az nem csak egy villamosvonal, hanem egy legenda. A járat népszerűsége megugrott a János-hegyi Libegő 1970. augusztus 20-iki átadása után, a hegymeneti pálya állapota, ahogyan az egykori lóvasúti indóházé is, rohamosan romlott, ezt mutatja az 1959-es baleset, amikor két 58-as összeütközött, és egy 1000-es szerelvény felborult. Veteményeskert és egyre elvaduló természet takarta el a romantikus hangulatú homlokzatdíszeket. A BKV budai trolibuszhálózattal kívánta kiváltani hegyvidéki járatait, így a zugligeti vonalát nem is érintette a Szilágyi Erzsébet fasori villamospálya 1975-ös felújítása. 1977. január 17-én a zugligeti villamosjáratot a BKV megszűntette, s helyébe az 58V villamospótló busz állt, amíg a troli-rendszert kiépítik. De nem építették ki, megszilárdult az ideiglenes buszos pótlás, melyet átszámoztak 158-asra, 2008-tól 291-esre, majd a Moszkva tér 2015-ös felújítása idején 102-esre, s azóta vissza 291-esre.

 

Cukrászda pultja és szalonja. Patak Gergely 2015-ös diplomamunkája, BME

 

A csipkerózsika-álomban lévő, folyamatosan romló állapotú társasház 1977-ben a BKV-tól a XII. kerületi tanács kezébe került. 1983-ban készült terv az önkormányzati lakások komfortszintemelésével járó átalakítására, ám ez elmaradt. 

Diplomatervek és tanulmányok készültek az épület cukrászda, kiállítótér, lovas oktatóközpont, MOME-műhelyház vagy építész irodai hasznosítására is, de voltak, akik a villamos újbóli végállomásaként látnák szívesen az épületet. A 2000-es évekig lakták hivatalosan, s azután illegálisan is a rogyadozó épületet, melyet a graffitik, a kitört ablakok, az ellopott kovácsoltvas korlátok, a hiányzó cserepek egyre inkább elcsúfítottak. A kerületben lakók aggódva figyelték Charles Baudlaire: A romlás virágaihoz közelítő állapotokat, petíciók, levélváltások, élőlánc és aktív civil közösségi csoport alakult az épület megmentéséért, és az 58-as villamos visszaállításának támogatására. Közben az önkormányzat tűzoltásként a legszükségesebb állagmegóvó dúcolást, nyílások befalazását elvégezte, és kereste az anyagi támogatást és pályázati lehetőségeket a műemlék épület vendéglátás és közösségi, kulturális célú felújítására, fejlesztésére.

 

A zugligeti volt villamos-végállomás épületének megmentéséhez értékleltár lett kialakítva, amelyben azok az értékek vannak kiemelve, melyek fennmaradása, bemutatása vagy a pusztulás, átépítések okozta devalválódás miatti újraalkotása szükséges:

1. Lóvasúti közlekedés technikatörténeti és kulturális értéke (a lóvasúti sínek nyomvonala, vonalvezetéséből adódó épülettelepítés, vasúti technikai, tárgyi emlékek, a peron eredetileg nyitott vasúti várószerepe)

2. Alpesi-svájci stílusú historizáló épületformálás (tömeg összetett nyeregtetős, fűrészelt fa oromzatai, elpusztult növényi mintás párkánya, villámhárítói, sisakja, ereszei, fa peron-határoló oszlopai, apácarács-szerű köténnyel a tető alatt, félköríves tömbkő lépcsői, kovácsoltvas korlátjai, történeti szerkezetei: csapos gerendafödéme, poroszsüveg-boltozatú pincefödéme, kapcsolt gerébtokos ablakai, állítható zsalugáteres árnyékolói, egyedülálló vonószerkezetes látszó fedélszéke)

3. Kauser József beazonosítható stílusjegyei (szegmentíves záródású ablakok, szobrászati minőségű tégla, idomtégla és faszerkezetei, visszatérő kovácsoltvas-motívumai, fűrészelt növénymintás rozetták, fa oromzatok, belső terazzo burkolatok, ajtó, és ablakszerkesztési módok)

4. Kortörténeti emlék (az 1880-as évek magyar iparának, famunkás, kőműves, vasöntő, építő, vasútépítő színvonalának lenyomatai, történeti szerkezetei)

5. Környezetével kialakult viszonya (Hunyad-orom természetes növény- és állatvilágának megőrzése, tájidegen fajok, növények, formák, új épített elemek elkerülése, hiányos vadgesztenyefasor pótlása)

6. Társadalmi emlékezet az 58-as villamosra és a lóvasútra (népes támogatóháttere van a villamos visszaállításának, mely kulturális, társadalmi igényt érdemes valamilyen kompromisszumos formában kielégíteni)

7. Művészeti, irodalmi, filmes emléknyomok őrzése (Zugligetről és a lóvasútról készült költemények, regények, filmek, anekdoták, leírások bemutatása. Művészeti emlékek a Zugligetről: Petőfi Sándor: A hegyek közt verse 1848-ból; Gárdonyi Géza: Zugligetben című verse 1890-ből, Krúdy Gyula: A vörös postakocsi című regénye 1913-ból; Jékely Zoltán: Séták a Zugligetben 1935-ből; a filmek között az 1958-as Külvárosi legenda, az 1964-es Sellő a pecsétgyűrűn és az 1969-es Sziget a szárazföldön)

A zugligeti lóvasút megindításának 150. évfordulóján, 2017-ben sikerült az épületet az eredeti, Kauser József-féle köntösében rekonstruálni, Zoboki Gábor építész és társai tervei szerint, immár kibővítve, a XII. kerületi helytörténeti gyűjtemény új központja és egy vendéglátóhely számára. Újra megcsodálhatjuk a hiánytalan lombfűrészelt indákat, rózsákat, akantuszleveket a homlokzaton, mely ékszere a századforduló svájci modorú épületeinek. A XXI. századi igényeknek megfelelően pedig a belsőben télen-nyáron rendezvények, kiállítások, foglalkozások várják a kerület és természet szerelmeseit. A Normafa Park János-hegyet és Zugligetet egyaránt érintő fejlesztése után remélhetőleg a zugligeti indóház újra a budai Hegyvidék kapujaként fogadhatja a kirándulni és feltöltődni vágyó közönséget. Vörösmarty Mihály sorai kísérjék őket a környék felfedezésekor: „Jókedvében teremtette az isten a Zugligetet, gond és bánat itt víg kacagásra derül”. 

Összesen 2 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Az 58-as villamos helyreállítása remélem egyszer megtörténik!
Az épülethez nem illő kortárs elemeket elhagyhatták volna. Kíváncsian várom a holnapi avatást!


Patak Gergely úrnak üzenem, hogy az 58-as villamos '59-ben nem burúlt fel, hanem csak megfutamodot és ráfutásos összaütközéses baleset történ ami után a kocsi elterelödőt és csak egy vilamykaró álljította meg és nem borúlt fel! Kérem önt, hogy a írásaban tényszerüen írjon és nem a törtelem zegzugos meséket a csajátszájaíze szerint!



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó