Mozart születésnapján, 2019. január 27-én nyit meg az Eiffel Műhelyház az egykori Északi Járműjavítóban Kőbányán. Jelenleg az ország legnagyobb ipari műemlékének a homlokzatát restaurálják.

Tudta, hogy miért viseli egy ruszkabányai vasgyáros és hidász feleségének nevét egy XI. kerületi utca?

A közelmúltban építőipari nívódíjat kapott, és most erről emléktáblát is elhelyeztek az Andrássy út 8. szám alatti Schossberger-palotán. A ma hotelként működő műemlék valamikor a Kino Plasticon mozi székhelye volt, kezdeti legendás történetét hányatott sors követte.

Az év végén kezdődik a Blaha Lujza tér rekonstrukciója, amely várhatóan 2019 végére fejeződik be. A projekt egyik fő célja, hogy a Blaha közösségi térré alakuljon. De hogyan alakult a tér története az elmúlt évszázadban?

A középkorban „Ukur földnek”, később Városerdőnek nevezték a Városligetet. A Domonkos-rendi apácák egykori területét Mária Terézia korában füzek, majd eperfák borították. Az erdő és a liget közti átalakulást nemcsak a névváltozatok, de rajzok, litográfiák, festmények, leírások is mutatják.

Már Mátyás korában is volt csillagvizsgáló Budán: az uralkodó tudósa, Ilkusch Márton itt észlelt először üstököst Európában. Ismert volt még a palota négyszögletes tornyában működő obszervatórium, majd 1815-ben megépült a Gellérthegyi Csillagda, melynek romjaira emelték később a Citadellát.

Tudta, hogy magyar hidász terveit is mérlegelték az első állandó pest-budai Duna-híd pályázatán?

Megújult a Ludovika lovardája a Campus projekt keretein belül az Orczy Parkban. Fedett lovarda, istálló, díjlovagló és ugrópálya készült a több ezer négyzetméternyi nagy múltú területen, amellyel többek között a lovassportokat kívánják újra felvirágoztatni.

1928-ban egy valamikori nagy múltú közlekedési eszköz utolsó képviselője is beszüntette a működését a fővárosban. Megszűnt a lóvasút a Margit-szigeten.

A mai kor szenzációhajhászásától nem maradtak el sokban elődeink sem: a millenniumi ünnepségekre Ős-Budavára néven a Városligetben létrehozott szórakoztató negyedben minden volt, ami csak elképzelhető és az is, ami elképzelhetetlen. Az éppen 115 éve született Oskar Marmorek építész tervei alapján felépült terület a török kori budai várat imitálta, de a forgatag nemzetközi volt.

Budafok-Tétényben avatták fel a szmolenszki repülőgép-tragédiára emlékező műalkotást közjogi méltóságok részvételével.

A Szépművészeti Múzeum hányatott sorsú gipszgyűjteményének nagyobb része – a korábbi terveknek megfelelően - a komáromi Csillag erődbe kerül, egy kisebb része – így az olympiai Zeusz-templom keleti oromcsoportja – pedig az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központba.

Átadták az új Sportközpontot a Ludovika Campus Projekt keretein belül az Orczy-parkban. A 2012-ben indult beruházással folyamatosan újul meg a Ludovika és környéke, új kollégiumok, oktatási és sportlétesítmények, lovarda épülésével. Olyan egyetemváros létrehozásán dolgoznak, amelyben nem csak a közszolgálati képzés felé rója le évtizedes tartozását az állam, de a városlakók számára is kedveznek vele.

Több mint 45 éve nem jár villamos a Rákóczi úton. Valamikor Pestet teljesen behálózták a villamos sínek, sőt arra is volt elképzelés, hogy azokba az utcákba is villamost építsenek, ahol a normál kocsik el se férnek.

Tudta, hogy megszavazhatja, melyik híd legyen az „Év hidja?” Az április 30-ig tartó szavazáson összesen 10 híd „indul”, amelyek közül 4 budapesti.

Felvették a világ legvonzóbb látványosságai közé a Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpontot. Az intézmény 1986-ban, a zeneszerző halálának századik évfordulóján nyílt meg a Régi Zeneakadémia épületében.

Hegyoldal, tágas kertek és egy – ahogy hívni szokás – „pléh-Krisztus”. Ez is Budapest volna? Húsvét ünnepén egy régi fénykép és néhány régi feszület nyomába eredünk.

A budavári palota Hunyadi udvarára néző épület kezdi elnyerni végső formáját, a mellette álló Stöckl-lépcső pedig szinte teljesen elkészült.

Nagyhét van – hagyományosan a húsvétra készülés hete. A háború előtti régi Budán és Pesten ilyenkor sokan már a pénteki körmenetre készülődtek. Például arra, hogy a stációknál meg-megállva a kálvária-hegyi Veronika-kápolnához menjenek fel a hívek. Mára már se stációk, se kápolna, és a Kálvária-hegy elnevezés is a múlté.

Aki járt Párizsban, az találkozott a szűkebb Párizst körbe-ölelő Boulevard périphérique-vel, egy magasan vezetett útvonallal, ami a városba beérkező főutakat összefogja. Budapesten is terveztek ilyet, mégpedig a Hungária körút vonalában.

Ybl Miklós születésnapját követően, április 7-én szakmai bejáráson nézhető meg a felújított Várkert Kioszk, legújabb nevén (mert sok volt neki) Ybl Budai Kreatív Ház. Aznap osztják ki az idei Ybl-díjakat is.

Új sportközpont épül Lipótváros műemléki részén, a Vadász utca 30. szám alatt. A koraeklektikus bérház ugyan a történelmi városmag része volt, az egyébként is vegyes utcaképbe azonban több fényt, a városlakók életébe pedig a már 2000-es évek óta tervezett elérhető szabadidős és sport tevékenységeket hoz majd.

Johannes Regiomontanus, Mátyás király csillagásza 550 éve kezdett tevékenykedni Budán, ebből az alkalomból nyílt az életművét reprezentáló kamarakiállítás az OSZK Kézirattárában. Regiomontanus nevével egy domborművön is találkozhatunk a várkert déli oldalán.

A XIX. és a XX. század fordulójának Budapestjéről azt gondoljuk, hogy egy maihoz hasonló modern világváros volt már. Azonban korabeli képeket nézegetve előtűnnek olyan képek, amelyek a város egész más képét mutatják, néha egész meglepő helyekről.

Fél évszázada 1968. március 21-én halt meg a két világháború közötti időszak kiemelkedő szobrásza Ohmann Béla.

Kétségtelenül a Szépművészeti Múzeum egyik legdekoratívabb terme a román kort idéző csarnok, ami az elmúlt hét évtizedben zsúfolt raktárként üzemelt, miközben beázott, a hó is beesett. A múzeum átfogó rekonstrukciójának keretén belül felújított termet érdemes most megnézni, legközelebb majd csak a Szépművészeti Múzeum októberi épületátadója után lehet.

A tavasz biztos jele, hogy megjelennek az első napozók a Nemzeti Múzeum lépcsőjén. Még ugyan kabátban, valamire ülve, de az emberek az arcukat a fénybe tartják: élvezik a napfény melegét. Archív képválogatásunk következik a „lépcső-élményről” – amíg végre kisüt most is a nap).

Tudta, miért áll egy látszólag értelmetlen híd a Városligetben? Nem, nem szobortalapzat és nem is tribün. 1973-ig a Millenniumi Földalatti járt alatta.