„Hölgyeim, uraim, ma egy kis mókával szerettem volna szórakoztatni önöket ...de ma... hogy mondjam... nagyon rossz híreket kaptam valakiről... aki szívemhez nagyon közel... egy bohócnak nehéz ilyesmiről... az ember csak dadogni tud és sírni... Pozsony, Kolozsvár, Nagyvárad...Nagyérdemű közönség, mai előadásom elmarad” – írja Szenes Béla 1920. január 18-án a Pesti Hírlap azon rovatában, ahol a vicces írásokat közölték. Így érezte magát e sorok írója is a soron következő lapszemle összeállításakor, amely arról a hétről szól, amikor 1920-ban és 1945-ben is gyászba borult Budapest.

A II. világháború hihetetlen pusztítást okozott az országban. A halottak százezrei mellett az épített környezetben is jóvátehetetlen károk keletkeztek, a fővárosban romhalmazzá vált számtalan értékes épület. A budapesti Duna-hidak sem menekültek meg.

Ma 155 éve nyitotta meg kapuit a Duna-korzón a romantikus építészet egyik gyöngyszeme, a Pesti Vigadó. Feszl Frigyes keleties stílusú monumentális épülete sok kritikát kapott a kortársaktól, de a társadalmi, kulturális és zenei élet központjaként a polgárosodó Pest, majd a rohamosan fejlődő Budapest emblematikus helyszíne, a polgári eszmény, az előkelőség szimbóluma lett.

A régi pesti Városháza fontos szerepet játszott a város életében, tornya viszonyítási pont volt: a polgárok innen értesültek nemcsak a pontos időről, hanem arról is, hol és mennyiért kapható jó bor a városban…

Pár napja írtunk itt a PestBuda oldalán az első magyar repülőgépről és az első magyar pilótáról. 45 éve egy sokkal szomorúbb napja volt a magyar repülésnek, amikor is egy Malév-gép leszállás közben lezuhant Ferihegyen.

Nehéz elképzelni ma a világot bankok nélkül. Magyarországon azonban az elmaradott gazdasági viszonyok miatt a XIX. század közepéig hazai bank nem működött. Az első pénzintézetet 180 évvel ezelőtt nem gazdasági érdek, hanem honjobbító gondolat hozta létre. Sokan kételkedtek abban, hogy Magyarország elég érett-e egy ilyen intézményre, de az az ötlet életképességét igazolta, hogy a megalakult Pesti Hazai Első Takarékpénztárból nagyon sikeres gazdasági vállalkozás lett.

A magyar repülés történetét 1910. január 10-től számítjuk, mert bár korábban is emelkedett repülőgéppel ember a levegőbe Magyarországról, az első magyar építésű géppel magyar pilóta az első igazolt repülést e napon tette meg.

Mennyit változik Budapest huszonöt év alatt? És hogyan alakult át az elmúlt 150 évben? Formabontó lapszemlénkben különböző korokba kalauzoljuk az Olvasót, melyeket csak huszonöt év választ el egymástól. A korabeli lapok írásaiból szemezgetünk, hogy megtudjuk: milyen fejlesztések voltak napirenden, hogyan éltek a főváros lakói és milyen kisebb-nagyobb ügyek foglalkoztatták a pesti polgárokat az év ugyanezen időszakában. Időutazásunk 1870-ben indul, állomásai az 1895-ös, 1920-as, 1945-ös, 1970-es és 1995-ös évek. Nem csak 25 év: világok választják el ezeket a dátumokat egymástól. Szubjektív válogatásunk nem törekszik teljeskörű elemzésre: Budapest történetének egy újabb, izgalmas keresztmetszetét kívánjuk bemutatni, nagyívű tervekből, napi hírekből, pletykákból összekeveredő pillanatképek sorozatát. Egy olyan napló lapjait, amit a város polgárai közösen írtak és írnak ma is. Ezért arra bátorítjuk az Olvasót, keresse a párhuzamokat a mai Budapesttel, és ahol mi abbahagyjuk, folytassa ott ő a történetet, érkezzen meg a jelenbe, sőt, gondolatban utazzon tovább, és képzelje el, mennyit fog változni a város a következő 25 évben. És főleg: milyen irányba?

Bár az épületen még bőven van mit csinálni, a Frankel Leó út felőli részén már szépen látható az új homlokzat. Helyzetkép a helyszínről.

Mint Arany János Rege a csodaszarvasról című versében a szarvasgímet meglelni Hunornak és Magyarnak, körülbelül olyan nehéz a mai kutatónak Markup Béla Csodaszarvas díszkútjának történetét felkutatni. A Műcsarnokban kiállított kútszobrot 1932-ben vásárolta meg a főváros. Felállításának helyéül később a Halászbástyát jelölték ki, sajnos azonban nem akadtunk nyomára itt készült fényképnek a szoborról.

London jellegzetessége a Tower Bridge, amelynek középső nyílása felnyílik, ha hajó halad át alatta. Hasonló hidak sok helyen találhatók, például Hollandiában és Szentpéterváron is. Egykor Budapesten is volt egy olyan állandó híd, amely felnyílt, ha hajó közeledett.

A mai Budapest nem természetes folyamat eredményeként létrejött város. Mesterséges egység, amelyet hatalmi szóval hoztak létre. A legutóbbi ilyen „felülről” jött döntés 70 éve volt, amikor a főváros mostani határai kialakultak, azaz a környező településeket Budapesthez csatolták.

Aki manapság a ferencvárosi Mester utcán sétál, tapasztalhatja, hogy bontási munkálatok folynak a 29. számú egyszintes épület körül. Egy most is működő hentesbolt mellett és mögött ódon gyárépület falai tűnnek el, de a vásárlók még zavartalanul vihetik haza a friss hús- és hentesárut, a kiszolgálóhelyiség pedig szinte tökéletesen őrzi a régi századfordulós hangulatot. Vajon kié lehetett ez a bolt és meddig marad meg az épület?

Budapest kialakulása hosszú folyamat eredménye volt. Az egyesítéssel, amelyet a reformkorban sokan szorgalmaztak, köztük Széchenyi István, megpróbálkozott 1849-ben a forradalom kormánya is, majd a levert szabadságharc után részlegesen az abszolutista hatalom, Buda és Óbuda összevonásával.

Idén szeptemberben a Budapesten tartják meg az egyik legjelentősebb egyházi világeseményt, az olimpiákhoz hasonlóan négyévente megrendezett Eucharisztikus Kongresszust. Több százezer külföldi vendég érkezik egyszerre majd a rendezvényre, amely óriási lehetőség arra, hogy bemutassuk a főváros barátságos, emberközeli arcát, a korunkra jellemző tömegturizmusnál lényegesen mélyebb élményeket kínálva.

A trianoni békediktátum idei 100. évfordulójára való megemlékezések feltehetően végigkísérik az egész esztendőt. Ezért annak jártunk utána, hogy Budapest közterületein milyen formában jelent meg az 1920-as tragikus döntésre való emlékezés. Az 1945 után berendezkedő hatalom ugyan átírta a nemzeti emlékezetet, és ennek részeként leromboltatta a történelmi Magyarországra és az országvesztésre utaló szobrokat, de régi képeken és újságokból fel tudjuk idézni, hogyan gyászolt Budapest.

Összegyűjtöttük a 2019-es évben megjelent legnépszerűbb cikkeinket. Tartsanak velünk 2020-ban is!

A síugrás nem tartozik a leghíresebb magyar sportok közé. Kevesen tudják, hogy a Normafán már 1909-ben megtartották az első magyarországi síugróversenyt. Érdekesség, hogy az első síugrósánc csak tíz évvel később, 1919-ben létesült, ugyancsak a Normafán. Az 1920-1930-as években nagyon nagy érdeklődés övezte a sportot. A világháború ezt a lendületet megtörte ugyan, de a sportág túlélte a viharos időket. Az egykor méltán híres síugrás az 1990-es években szűnt meg végleg Budapesten.

Csepel 1950-ig nem volt része Budapestnek, sőt 1924-ig egy gát zárta le a Duna-ágat, azaz csak szárazföldi úton, kerülővel lehetett elérni Budapestet, ami az itt élő termelőket hátrányosan érintette. Másrészt a lezárt Soroksári-Duna-ág mocsaras vize egészségtelen volt. Ezen segített az 1924. december 20-án átadott Gubacsi híd.

A historizmus építészetének egyik jelentős képviselője volt. Neoreneszánsz stílusú épületeivel és palotáival meghatározta nem csak a XIX. század végére kiépülő Andrássy út, hanem saját bérházstílust teremtve a kiegyezést követő prosperáló időszakban rohamosan fejlődő pesti belváros képét is.

Hatalmas terjedelemben foglalkozott a magyar sajtó 1949. december 21-én azzal az eseménnyel, amelyhez egy új budapesti közlekedési eszköz elindulása is kapcsolódott: Sztálin születésnapjával.

A Magyar világ 1938–1940 című kiállítás pillanatképet ad a második világháború előtti utolsó békeévek Magyarországáról. A tárlat a korszak politikai, társadalmi és művészeti életét mutatja be interaktív eszközökkel úgy, ahogy azt az adott kor emberei látták és átélték. Beléphetünk az egykori kávéházba, moziterembe, szavazófülkébe.

Kallina Mór a legjobbaktól tanulva jutott el saját formavilágához és lett a magyar neoreneszánsz építészet egyik legnagyobb képviselője. Épületeit az olasz reneszánsz palotaépítészetből merítve a monumentalitás jellemzi a homlokzatok, ablakkereketek gazdag díszítésével. A pesti oldalon elsősorban bérpalotái, a budai oldalon főleg közintézményei – Budai Vigadó, Honvédelmi Minisztérium, Honvéd Főparancsnokság – határozták meg a gyorsan fejlődő magyar főváros arculatát.

A történelem szeret csak a nagyokkal foglalkozni, akik valami újat vagy grandiózusat alkottak. Amikor a XIX. századi építészetre gondolunk, akkor is a leghíresebb mesterek szoktak az eszünkbe jutni: leginkább Hild József, Ybl Miklós vagy Lechner Ödön. Holott rajtuk kívül számtalan jeles alkotó volt, akik formálták Budapest arculatát. Egy ilyen (szinte elfeledett)építész volt Diescher József is, akinek idén van halálának a 145. évfordulója. Cikkünkkel az ő életének és munkásságának kívánunk emléket állítani.

Amikor a Margit híd épült Pest és Buda között, egy másik nagyszabású hídépítkezés is zajlott Pesten, amely két, egymástól szétválasztott városrészt kötött össze. Ez a híd nem folyó felett épült, hanem vasút felett, amely azonban mint egy széles folyó, elvágta egymástól Pest két városrészét.

Ligeti Miklós a XX. század első felének egyik legkiemelkedőbb tehetségű magyar szobrásza volt. A 75 évvel ezelőtt elhunyt művész munkássága egyesíti a szobrászat több évszázadra visszanyúló klasszikus hagyományait a XX. század hajnalán kedvelt művészeti irányzatokkal, így az impresszionizmussal, a szimbolizmussal és a szecesszióval. Ligeti fő műve az Anonymus-­emlékmű, a Városligetben található alkotás, amely a magyar főváros egyik legkedveltebb szobra.

Milyen volt a karácsony 150 évvel ezelőtt Pest-Budán? Hogyan nézett ki a decemberi város a századfordulón, a két háború között vagy a szocializmus éveiben? Elmúlt korok karácsonyait őrzik a régi fényképek és rajzok.