2018. március 14. 13:41 | Írta: pest buda

Sajátos tematikájú a Budapesti Történeti Múzeum új tárlata, mely elsősorban a Schola Graphidis iparrajziskola gyűjteményében őrzött eredeti rajzokon, dokumentumokon, gipszöntvényeken keresztül mutatja be Budapestet és az egykori építész- és iparosképzést.

Írta: Osgyán Edina; Fotók: Schola Graphidis Művészeti Gyűjtemény; H.P.

 

Az Osztrák-Magyar Monarchia (1867-1918) idején a főváros szerkezetét meghatározó urbanisztikai koncepció, a köz- és magánépületek stílusa, az építész- és iparosképzés európai mintára szerveződött. Az iparosok és iparostanoncok (ácsok, asztalosok, díszítőfestők, díszítőszobrászok, építészeti rajzolók, épületlakatosok, kőfaragók) művészi szintű rajzi képzése elsősorban a Budapesti Székesfővárosi Iparrajziskolában (1886-1946) zajlott. Ennek során, hasonlóan a korabeli építészképzés gyakorlatához, gipszmintákat, külföldi építészeti könyveket és különféle sokszorosító technikával (litográfiai eljárások, fotómechanikai eljárások) készült mintaalapokat használtak az oktatásban.

Ismeretlen műhely, reneszánsz díszítmény, gipsz, XX. század eleje

A Budapesti Történeti Múzeum Akik Budapestet építették 3.0 című kiállításának anyagát olyan, elsősorban a Budapest Székesfővárosi Iparrajziskolából származó, az 1870-es évek és az 1910-es évek között született építészeti rajzok alkotják, amelyek kiállítási célra készült albumokba ragasztva maradtak fent. „Budapest egy generáció alatt épült világvárossá, de több generáció kutatja azóta is” – mondta megnyitóbeszédében Sisa József, tudományos tanácsadó, kutatócsoport vezető (MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Művészettörténeti Intézet).

Korintoszi oszloprend, oszlopfő gerendázat, gipsz, XX. század eleje

„ Amire igazán kíváncsiak vagyunk, hogy milyen mögöttes erők mozgatták ezt a hatalmas teljesítményt, milyen szellemi háttér, infrastruktúra állt mögötte. A historizmust az 1960-as, 1970-es évek óta kutatjuk, monográfiák sora jelenik meg. Ma már ott tart a feldolgozás, hogy II. és III. vonalbeli egykori építészekkel is tudunk foglalkozni. De az intézményes háttér, így az oktatás vizsgálata is nagyon fontos, ha egy város építészetét meg akarjuk ismerni” – fogalmazott a művészettörténész.

Görög és római korinthoszi oszloprendek, Röck Károly, építészeti rajz, 1911-1912

Az oktatás a XIX. század végén, tehát éppen a köz- és magánépítkezések fellendülése idején a Budapest Székesfővárosi Iparrajziskolában, az 1886-ban alakult Schola Graphidisben koncentrálódott, amely a budai és pesti rajziskolák és más ipariskolák egyesítésével, az iparosoktatás egyik központjaként működött tovább. (Mai neve Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium és Kollégium, „Kisképző”).

Ión láb, fej és főpárkányzat Ilisszos melletti templomról Athénban, Berkovits Károly, építészeti rajz, 1921

Több építészeti szakosztály is működött ebben az intézményben, melyek irányítása az elsősorban urbanisztikai tevékenységéről ismert Palóczi Antal építész-rajztanár nevéhez köthető, aki több mint harminc éven keresztül, 1879 és 1900 között oktatott építészeti rajzot.

Görög amfiteátrum, gipsz, XX. század eleje

A kiállításon válogatás látható a Schola Graphidis Művészeti Gyűjtemény Régi Könyvgyűjteményének XIX. századi építészeti könyvei és műlapjai közül, amelyek az 1920-as években a Budapest Székesfővárosi Iparrajziskola Iparoktatási Szakkönyvtárának részét képezték. Ezeket egészítik ki, és igazi ritkaságok a Gipszmásolat- és Szoborgyűjtemény eredeti építészeti gipszmodelljei, amelyeket az 1900-as éve elején öntöttek. A Budapest Székesfőváros Iparrajziskola egykor mintegy 1900 darabot számláló oktatási célú gipszgyűjteményéből mindössze 100 darab maradt fent, ezek egy része megtekinthető a tárlaton.

A báthi új evangélikus templom oldalhomlokzata, Womászta János, 1876

Ritkaság ugyancsak Klösz György fényképész (1844-1913) fotósorozata. A most kiállított album 15 eredeti papír pozitívot tartalmaz, amely az Andrássy út távlati felvételein kívül a metróállomások mára már elpusztult épületeit és az építkezést is dokumentálja.

Oszlop elemek, építészeti rajz, 20. század eleje

A kiállítás a FUGA Budapesti Építészeti Központ 2015-ös, valamint a párizsi Magyar Intézet 2017-es, Ceux qui ont construit Budapest című tárlatának a Budapesti Történeti Múzeumba adaptált változata, ezért viseli a 3.0-s kissé virtuális, a mai korban jól értelmezhető alcímet.

A Caen-i Sainte trinité templom, építészeti rajz, 1923

Megtekinthető:

Budapest Történeti Múzeum I. emeleti kiállítótér

2018. március 13–június 24.

Kurátor: Katona Júlia; társkurátor: Nagy Barbara

A Deák Ferencz-téri lejárócsarnok és kioszok nézete, Klösz György, 1896


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó