Augusztus 20. megünneplése sokáig egyet jelentett a Mária Terézia által Magyarországra hozatott Szent Jobb tiszteletével, azaz az egyház egy szentjének emlékére bemutatott misével. Körmenetben az 1820-as évektől hordozták körbe, 1945-ig a budai Várban, a rendszerváltás után felelevenített szertartás keretében pedig a Szent István-bazilikát kerülik meg az ereklyével. Ha archív képeket nézünk a XX. század első évtizedeiből, javarészt ezeket a díszes meneteket láthatjuk a képeken.

A tűzijáték viszonylag hamar az ünneplés része lett, első feljegyzése 1829-ből való. Igaz, aztán kimaradtak évtizedek, különösen a szabadságharc utáni megtorlás és önkény éveiben. A színes fények és durrogások inkább csak a kiegyezés utáni években tértek vissza. Hivatalosan augusztus 20. csak 1891-ben lett nemzeti ünnep – és ezzel egyúttal el is kezdett halványodni a köztudatban az ünnep eredeti egyházi tartalma.

Revíziós tematikus ugyanabban az évben, 1938. augusztus 20-án (Forrás: FSZEK Budapest-képarchívum)

A tűzijátékok igazán az 1920-as évek végén váltak látványossá. 1938. májusban az Eucharisztikus Világkongresszus tiszteletére a Gellért-hegy csúcsán egy 50 méter magas, világító keresztet helyeztek el. Augusztusban erre is sikerült rálicitálni: villanyégők kirajzolta revíziós térkép jelent meg az ünneplők szemei előtt, a Gellért-hegy oldalában Nagy-Magyarországba rajzolt trianoni határok villóztak. 

Aztán jött a háború, és másfajta rakéták fénylettek, másfajta dörrenések hallatszottak. Az új rendszer pedig a népünnepélyt, a munkaszüneti napot megtartotta, a tartalmat viszont átszabta: így lett az új kenyér és az alkotmány ünnepe. A világháború után újra élvezhette a közönség a tűzijáték fényes csodáját is, egészen 1956-ig, amikor is tíz évre betiltották a tűzijátékot. 

A háború előtt: még a régi Erzsébet híd csillan meg a tűzijáték fényében (Forrás: FSZEK Budapest-képarchívum)

Tűzijáték, immáron az új Erzsébet híddal (Forrás: Fortepan)

A kádári konszolidáció aztán visszaadta a népnek ezt a látványosságot is: 1966-ban újra megjelentek az augusztusi égbolton a színes fények.  Sőt, az ünnep igazi parádévá nőtte ki magát. A rakétákat a Gellért-hegyről lőtték, így messziről láthatta mindenki a város fölött szétpukkanó csodákat. 

Augusztus 20-át a rendszerváltás után, 1991-ben az országgyűlés Magyarország állami ünnepévé nyilvánította. Az esti tűzijáték pedig továbbra is elmaradhatatlan: pontosabban azóta csak egyszer, 2002-ben kellett elhalasztani az időjárás, nevezetesen a Duna áradása miatt: a rakéták ebben az évben augusztus 31-én durrogtak. (2006-ban is indokolt lett volna, de sajnos akkor ez nem történt meg: az esti viharnak 5 halálos áldozata lett.) 

A 70-es évek: a Kádár-korszakban igazi népünnepély lett a tűzijáték nézése (Forrás: Fortepan) 

Ma már nem(csak) a Gellért-hegyről, és nem is a rakpartról lövik fel a rakétákat, hanem hajókról, illetve a Lánchídról is. A legjobb helyekért már délután elkezdődik a harc, a legmódosabbak pedig a keringő helikopterekről csodálhatják a látványt. Augusztus 20. már egyszerűen el sem képzelhető a tűzijáték nélkül.

Nyitókép: Tűzijáték a világháború alatt is volt augusztus 20-án (Forrás: FSZEK Budapest-képarchívum)