Múltidéző
2018. szeptember 19. 11:26

Nagyszabású tervekből lettek kisebb léptékű és azóta el is avult beruházások az ötven évvel ezelőtti bejelentés után.

Írta: Domonkos Csaba

 

Ötven éve ismertették az illetékes elvtársakkal a Belvárossal kapcsolatos terveket. A főváros központját átalakító tervekről a budapesti kerületi tanácsok elnökeit és a fővárosi tanács vezetőit az V. kerület vezetése tájékoztatta.

A nagyszabású elképzeléseket a nagyközönséggel is közölték, és azt a Népszava 1968. szeptember 15-i száma is megírta. Bár az újság a hangzatos „Megkezdődött a Belváros rekonstrukciója” címet adta a terveknek, azok valójában nem túl nagyszabásúak, szó sincs a közlekedés rendezéséről vagy a teljes épületállomány lecseréléséről, hanem csak néhány új áruházról vagy irodaházról.

Nézzük meg: mit terveztek és mi lett belőle?

Az érintett rész a Városház utca, Váci utca Felszabadulás (Ferenciek tere) tér által határolt terület, ahol 1972-ig az első ütemben akkori áron 1 milliárd forintnyi munkát kellene elvégezni. 

Nézzük tehát a listát: „A kereskedelmi fejlesztés biztosítottnak látszik, a régi Vas-udvar helyén antik udvar alakul majd ki, elsősorban kéz- és iparművészeti üzletekkel és műhelyekkel, ahol nemcsak vásárolhatunk, de a gyertyaöntők, szőnyegszövők, a hímzők és más szakmák mesterei is helyet kapnak majd. A Váci utca 19—21 számú ikertelken épül fel az Ádám-udvar, szemben pedig az Éva-udvar, az egyik a nők, a másik pedig a férfiak divatáruháza lesz. Az emeleteken vendéglátóipari egységeket alakítanak ki, a két épület összekapcsolására hidat építenek a Váci utca fölött”.

A Szervita tér 1967-ben. 

 

A cikk megjegyzi, hogy a HKI (Ház Kezelő Intézet) a feladatok felét sem végezte el, ami 22 épület felújítását jelentette volna, mert késnek a szerződéskötések a kapacitáshiány miatt. De legalább a közműcsere jól halad. 

A Váci Utca 19. és 21-es házak közül a 19-es számú házban működött Landerer Lajos és Heckenast Gusztáv könyvkereskedése, itt hunyt el Kisfaludi Károly és Vörösmarty Mihály. Az épületet a II. világháborúban bombatalálat érte, egy részét 1966-ban, a maradékot 1982-ben bontották el. A szomszédos, már a XVII. században álló, és végleges alakját 1812-ben elnyerő 21-es számú házat semmilyen kár nem érte, azt egyszerűen 1966-ban törölték a műemléki nyilvántartásból és lebontották. Azt megállapíthatjuk, hogy semmilyen Ádám és Éva üzlet nem épült a Váci utcában és nincs ott semmiféle híd sem. A két telken 1982-87 között épült fel Finta József tervei szerint egy 7 emeletes irodaház. 

A Vasudvar épületének tetőszerkezetét 1970-ben felújították, majd 1995-1997-között alakították át a mai Millennium Centerré, ahol viszont nincsenek szőnyegszövők és gyertyaöntők, viszont irodák és üzletek igen. 

A tervekben további áruház is szerepelt: „A Régiposta utca és a Váci utca sarkán kizárólag gyermekárukat árusító üzletek helyezkednek majd el”.

Az itt álló háromszintes házat, amely a II. világháborúban elpusztult, 1947-ben bontották el. Itt 1977 és 1984 között épült fel a Vedres György tervezte üzlet- és irodaház, amely akkor nagyon modernnek számított 

1968-ban a Martinelli, ma Szervita teret is át akarták alakítani: „A Martinelli tér beépítésére tervpályázatot írtak ki. Az már bizonyos, hogy az új postapalota itt kap helyet”. Ebben a cikknek igaza van. Az itteni bérház és kolostor a II. világháborúban súlyosan megsérült, és azt felújítás helyett elbontották. A helyére a Posta írt ki pályázatot 1968-ban, a nyertes épület 1976-ra készült el, és itt kapott helyet a Belvárosi Távbeszélő Központ, amelynek átalakításáról a PestBuda még júniusban írt.

A Váci utca 1965-ben

 

A cikkben még két nagyszabású építkezést említenek, amely kilóg az említett területről, mivel az egyik a Kossuth téren, a másik a Kálvin téren található: „A Kossuth Lajos téren rövidesen megkezdik egy irodaház építését, amely alatt metróállomás lesz. Döntöttek a Kálvin tér Kecskeméti utcai oldalának sorsáról is: lábakon álló lakóépületek kerülnek oda”.

A Kossuth téri irodaházat, amelynek aljában metróállomás található, valóban felépítették, ez lett a METESZ székház. Ezt az elmúlt évben kellett lebontani, mert átalakításakor kiderült, hogy nemcsak rossz minőségű betont használtak az építkezéshez, hanem a szigetelés is gyakorlatilag hiányzott, ezért az épületet el kellett bontani és teljesen új épületet húznak fel a helyére. 

A Kálvin téren a Kecskeméti utcai oldalon sem épültek meg akkor a lábon álló lakóépületek, amelyet már 1966-ban is terveztek az egykori városkapu helyére. A csúszásnak itt a metróépítkezések elhúzódás az oka, így a ma is ott álló szálloda csak 1990-ben készült el. 

Látható tehát, hogy a nagyszabásúnak mondott, de igazából nem túl jelentős ötven évvel ezelőtti tervek sem valósultak meg, ami meg elkészült, az erősen vitatható és nem minden esetben vált a budapesti belváros díszére. 


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó