2018. szeptember 26. 07:53

Folytatódik a Steindl Imre Program. Amint megoldódik a Politikatörténeti Intézet sorsa, megindulhat a Kúria egykori és leendő épületének felújítása, amelynek során az eredeti, hauszmanni állapotokat állítanák helyre.

Írta: Filepkó Dominik, nyitókép: Kozics Júlia

 

Amint azt már korábban is megírtuk, folytatódik a Kossuth Lajos tér megújulása. Nem csak a szomszédos Vértanúk terét, az Agrárminisztérium épületét és a Kossuth tér 9-10. szám alatti épületeteket fogják felújítani, hanem a Néprajzi Múzeumnak a közelmúltig otthont adó Igazágügyi Palota is visszanyeri régi fényét. A tervek alapján ismét a Kúria fogja használni a palotát, ami eredetileg is a magyar igazságszolgáltatás legfelsőbb szervének épült.

A Kúria története a XVIII. század elejéig nyúlik vissza. III. Károly király uralkodása alatt igazságszolgáltatási reformot hajtottak végre, aminek eredményeképpen létrejött a Curia, ami két részből állt: a főméltóságú Hétszemélyes Táblából és a tekintetes Királyi Ítélőtáblából. Az új, királyi udvartól független igazságszolgáltatási legfelsőbb szervet Pesten helyezték el. Mária Terézia 1770-ben vásárolt meg egy Ferenciek terén álló épületet 32000 Ft-ért, ami előbb az egyetem jogi és bölcsész karait fogadta be, majd 1804-től kezdve a Kúriának adott otthont.

A Magyar Királyi Kúria egykori épülete a Ferenciek terén, XIX. század első fele (FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Az 1848-49-es szabadságharc leverését követően feloszlatták a Curiát és a Bécs központú Legfelsőbb Bíróság lett a magyar igazságszolgáltatás legfelsőbb szintje. Az enyhüléssel együtt 1863-ban visszaállították a rendi Curiát, amit az 1867-es kiegyezést követően megreformáltak. Az 1868-as reformmal együtt megszületett az az ötlet is, hogy a Kúria egy új, impozánsabb székhelyet kapjon. Kezdetben Budára, a Királyi Palota közelébe akarták költöztetni, de végül is a jobb közlekedéssel rendelkező Pestnél maradtak. Az akkori igazságügyi miniszter, Horváth Boldizsár felkérte Szkalnitzky Antal és Koch Henrik építészpárost, hogy tervezzenek egy új épületet a Kúriának a Ferenciek terén. A tervek el is készültek, az építkezés azonban elmaradt. Közben felvetődött az a gondolat is, hogy több igazságügyi szervet kellene elhelyezni egy épületben.

Több mint két évtized után, 1891-ben került ismét napirendre az ügy. Ekkor viszont már nem bajlódtak a pályázatokkal. 1891. november 7-én kérte fel Szilágyi Dezső igazságügy-miniszter a neves építészt, Hauszmann Alajost, hogy tervezze meg a leendő Igazságügyi Palotát. A helyét a már épülő Országházzal szemben, a Nádor, Alkotmány, Honvéd és Szalay utcák által övezett telken jelölték ki. Az építésszel kötött szerződés rendelkezett arról, hogy az épület egészét, de minimum az előcsarnokot, a nagy csarnokot, a lépcsőket és a dísztermet Hauszmann köteles 1896. május 1-jéig átadni, hogy ott tarthassák meg a millenniumi ünnepségeket.

Hauszmann Alajos több kihívással is szembesült. Az egyik a telek adottságai voltak. „…az utak ferdén határolják, ami egy monumentális épület alaprajzi megoldását és építészi kiképzését mindig nehezíti”  írta le Hauszmann A budapesti Igazságügyi palota című könyvében. Gondot okozott még az épülő Országház tömege. Ennek a következőképp adott hangot az építész a könyvében:

Szemben az országház megosztó architektúrájával – csak nagy tömegű és abszolút nagyméretű építészi részleteket, és a merőleges és fölfelé törekvő tagozatok ellenében a vízszintes vonalat kelletett érvényesíteni, az országház magas tetőinek és számos végződéseinek ellenében pedig lapos, alig látható tető és erőteljes párkányok voltak az igazságügyi palotán alkalmazandók, nem a konkurencia kedvéért, hisz e két épület egymással nem versenyezhet, hanem csak azért, hogy az igazságügyi palota azon a helyen, abban a környezetben megállhasson és önmagában is érvényesülhessen.

Kupolákkal, manzárdokkal és bármily fényes modern renaissance architektúrával nem lehetett volna itt célt érni; ez mindig kisszerű maradna és az országház mellett eltörpülne; ezért választottam a római barokk-stílust, melyet az arányok és részletek szigorúságának fenntartása mellett az antik szellemben használhattam fel, csak az ornamentációban engedtem tért, az olasz barokk játszias felfogásának.”

Hauszmann Alajos: Az Igazságügyi palota keresztmetszete, 1896 (FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Hauszmann fontosnak tartotta, hogy a társművészetek (festészet, szobrászat) is jelentős szerephez jusson az épületben. Olyan méltán híres művészek adták nevüket a palota elkészültéhez, mint Lotz Károly, Stróbl Alajos, Senyei Károly vagy éppen Zala György. Senyei Károly szobrászt dicséri a homlokzat egyik legfontosabb eleme, a triga (hármasfogatú római diadalszekér), amiben a Géniusz áll jobb kezében a felvilágosodás fáklyáját, baljában a béke pálmaágát tartva. A diadalszekérhez készült lovakat Senyei Wulff cirkuszának három legnemesebb ménjei után mintázta, amiket minden egyes nap elvittek az építkezés mellett felállított műhelybe. Zala György a timpanonban található kompozíciót készítette, ami egy tárgyalást ábrázol bíróval, vádlóval, védővel, panaszossal és vádlottal.

Noha a külső is igazán impozáns lett, az igazi csoda mégis belül rejlik. Az előcsarnokon áthaladva a nagy csarnokba jutunk, aminek mennyezetét Lotz Károly festette temperafestékkel és Iustitia (az igazság római istennője) diadalát jeleníti meg. Továbbá ebben a fényűző csarnokban állt Stróbl Alajos trónon ülő Iustitia-szobra is, ami napjainkban a Kúria Markó utcai épületében áll.

Stróbl Alajos Iustitia-szobra a nagy csarnokban, 1896 (FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A palota másik kiemelkedően pompás helyisége a Magyar Királyi Kúria díszterme, amit Hauszmann a következőképp ír le:

A foyer mellett a Nádor utcai középkiszökelékben van elhelyezve a királyi Kúria díszterme. Ez a terem, mely 18 méter hosszú, 11 méter mély és 12,30 méter magas, rendeltetéséhez képest méltó és fényes kiképzést kapott. A terem hosszanti tengelye irányában és a II. emeletről hozzáférhetően a közönség számára páholyszerű karzatot létesítettem. A falakat csiszolt márványlapok burkolják, a födém dongaboltozat alakban van kiképezve a római kazetták beosztásával, gazdag aranyzás és festés fokozza a terem ünnepies hatását. Az erkélyek alatt fekete márvány kandallók léteznek, melyeken gazdag aranyrámákban foglalva Őfelségeik életnagyságon felüli arcképeik díszlenek.”

A Magyar Királyi Kúria díszterme, 1896 (FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Az Igazságügyi palota zárókövét maga Ferenc József helyezte el ünnepélyes keretek között 1896. október 20-án. Ezt követően foglalhatta el az épületet a Magyar Királyi Kúria, a budapesti királyi Ítélő Tábla, a királyi Főügyészség és a Koronaügyészség is. A Kossuth tér felől balra eső részben a budapesti Ítélő Tábla és a Főügyészség, míg a jobbra eső részben a Kúria és a Koronaügyészség kapott helyet. Ez a helyzet egészen Budapest ostromáig nem változott. Ekkor megsérült az épület, amit ugyan helyreállítottak, de a Kúria már nem költözhetett vissza.

Az épületet 1948-ban kapta meg a Munkásmozgalmi Intézet, aminek keretein belül 1949-ben megnyílt a Munkásmozgalmi Múzeum. Ugyanebben az évben feloszlatták a Kúriát, aminek a feladatait a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága vette át. 1952-ben a Munkásmozgalmi Múzeum adott otthont Rákosi Mátyás 60. születésnapja alkalmából megrendezett kiállításnak, amin Rákosi életét mutatták be. 1957-ben a Munkásmozgalmi Intézet Párttörténeti Intézetté alakult át és az Igazságügyi palota Alkotmány utca felé eső részébe szorult vissza.

A palota többi részében 1957. október 5-én nyílt meg a Magyar Nemzeti Galéria (MNG), amely az 1970-es évek közepéig használta az épületet. Közben végeztek a Budavári Palota helyreállítási munkálataival, így 1972-től az MNG megkezdte a felköltözést a palota dunai szárnyába. Ezzel párhuzamosan, 1973-tól elkezdték beköltöztetni a helyére a Néprajzi Múzeumot, amely az évtized közepétől fogadta látogatóit a Kossuth Lajos téren. A rendszerváltozást követően, 1990. novemberében a Párttörténeti Intézet a Politikatörténeti Intézet nevet vette fel.

A Magyar Nemzeti Galéria az Igazságügyi palotában, 1969 (Fortepan)

Néhány évvel ezelőtt indult meg ténylegesen a Liget projekt, aminek keretein belül megépül egy teljesen új, az igényeket kielégítő épület az egykori Felvonulási téren a Néprajzi Múzeum számára. Ezért a múzeum tavaly, 2017-ben ideiglenesen bezárta kapuit és megkezdte értékes műtárgyainak előkészítését a szállításhoz.

Az eredeti, Thék-Endre-féle bútorzatból alig maradt meg valami. Szerencsére egy második emeleti előadó bútorai átvészelték a nehéz időket (Fotó: Kozics Júlia)

Amióta 2012-ben megszűnt a Legfelsőbb Bíróság és újjáalakult a Kúria, a kormány egyik célja, hogy a magyar igazságszolgáltatás legfőbb szerve visszaköltözhessen a Kossuth térre. Ebben akadályt jelent, hogy jelenleg a Politikatörténeti Intézet használja az épület egyharmadát, a tizenötezer négyzetméterből ötezer négyzetmétert. A magyar állam szerint jogosulatlanul, ezért hat évvel ezelőtt, 2012-ben pert indított az épület visszaszerzéséért, kezdeményezve a Politikatörténeti Intézet használati jogának törlését.

1989-ig az MSZMP Központi Bizottsága rendelkezett az Igazságügyi palota Alkotmány utcai szárnyának használati jogával. A MSZMP 1989 októberében újjáalakult MSZP néven. Ezt követően a Magyar Szocialista Párt átengedte az épület használati jogát a Politikatörténeti Intézetnek. De az akkori ingatlan-nyilvántartásokban nincs feltüntetve az MSZP használati joga, továbbá sem hatósági határozat, sem jogszabály, sem megállapodás nem született a használati joggal kapcsolatban.

A magyar állam álláspontja szerint e jog szempontjából az MSZP nem jogutódja az MSZMP Központi Bizottságának, tehát a Politikatörténeti Intézet jogtalanul használja az egyébként 100 százalékban állami tulajdonú épület Alkotmány utcai szárnyát. Július 6-án már született egy jogerős ítélet a Fővárosi Ítélőtáblán, amely a Politikatörténeti Intézetnek adott igazat, de az állam a Kúriához fellebbezett. A Kúria felállított egy öttagú vizsgálóbizottságot, amely november 26-án hozhat döntést az ügyben. Ha az állam számára kedvező döntés születne, megindulhatnának a felújítási munkálatok, amiknek eredményeképp helyreállna az épület régi pompája, majd ismét a Kúria költözne be Iustitia palotájába.

Összesen 1 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


A Politikatörténeti Intézet egy liberális fertő. Nem átköltöztetni kell őket, hanem egyszerűen beszüntetni!



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó