2019. január 13. 08:34

Mint ahogyan arról már korábban is beszámoltunk, hamarosan visszanyeri eredeti pompáját a Szentháromság tér 6. szám alatti épület, amelybe a felújítást követően visszaköltözhet egykori és leendő tulajdonosa, a Pénzügyminisztérium. Most, hogy ismerjük az épület jövőjét, ismerkedjünk meg a múltjával is!

Írta: Filepkó Dominik

 

Történetünk 1686 után kezdődik. Miután a keresztény seregek sikeresen visszavették Buda várát a töröktől, hozzáláttak a város újjáépítéséhez és a hiányzó lakosság pótlásához (leginkább német polgárok telepedtek le). Az ismét kereszténnyé (döntő többségében katolikussá) lett városban ezt követően megjelentek a szerzetesrendek. Nekik telkeket adományoztak: a karmelitáknak a Szent György téren (ahol azelőtt a budai pasák palotája állt), a jezsuitáknak pedig a Szentháromság téren. Fontos megemlíteni, hogy a jezsuiták telke tette ki a tér nagy részét. Ezt kihasználva tudták 1747-re a jezsuiták felépíttettni a Mátyás templomot északról határoló rendházukkal és kollégiumukkal szemben az akadémiájukat (amit a korban a legszebb iskolának neveztek).

1777-től itt működött az egyetemi nyomda is annak köszönhetően, hogy Mária Terézia Budára költöztette az egyetemet Nagyszombatról. Miután II. József feloszlatta a szerzetesrendet, az épületet az egyetem teológiai kara használhatta, de csak igen kevés ideig. Ugyanis 1784-ben a magyarországi pénzügyigazgatás királyi szerve, a Királyi Kamara vette tulajdonába.

Ilyen lesz a régi-új Pénzügyminisztérium főhomlokzata (látványterv)

Az első független magyar pénzügyigazgatási szervezet 1848-ban jött létre. Az első pénzügyminiszter Kossuth Lajos lett, akinek a legfőbb célja a honvédelem pénzügyi hátterének megteremtése volt. A szabadságharc bukásával és a megtorlás kezdetével együtt többek között felszámolták a pénzügyminisztériumot is. A magyar pénzügyek irányítása ismét Bécsbe került, csak igazgatóságok működtek hazánkban. Aztán 1867-ben egy egészen új helyzet állt elő: az Osztrák-Magyar Monarchiával egy bonyolult államszervezet jött létre. Ausztriával közös had- és külpolitikát, valamint az ezek finanszírozását előteremtő pénzügyi politikát folytattunk. Ennek köszönhetően Magyarországnak ismét lett Pénzügyminisztériuma, és a dualizmus első magyar pénzügyminisztere gróf Lónyay Menyhért lett. A Magyar Királyi Pénzügyminisztérium az egykori Királyi Kamara épületeibe költözött be a Szentháromság téren.

A Pénzügyminisztérium épülete az 1890-es években (Klösz György felvétele, Fortepan)

A kormányszerv hamar kinőtte az épületet, így a századfordulón elkezdték tervezni az átépítést. A tervek elkészítésére Fellner Sándort kérték fel, aki a szomszédos Nagyboldogasszony (Mátyás) templom Schulek-féle átépítéséhez igazodva egy neogótikus palotát tervezett.

Miután kisajátítottak pár szomszédos telket, hozzá is láttak az építkezéshez 1901-ben. A pompás palota végül 1904-re készült el.

Folynak a belső munkálatok a Pénzügyminisztérium építésén 1903-ban (Forrás: Fortepan)

Fellner Sándor palotájában a későgótikus angol (Tudor) elemek keverednek a későbarokk francia (XVI. Lajos) elemekkel.

A ministeri fogadó” 1908-ban (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Mint a századfordulós építészetben oly sok helyen, úgy itt is jelentős szerepet kaptak a társművészeti ágak: a fémművesség, a szobrászat és a festészet. Az épületben elhelyezett számtalan szobron kívül ki kell emelnünk a két tornyon lévő szobrokat, amelyek nagyon hasonlítottak az Országház tornyain lévőkre.

Érdemes megfigyelni a csipkézett tornyon lévő szobrot, 1934 (Forrás: Fortepan)

A belső térből két rész emelnénk ki: az egyik a főlépcső, a másik a miniszteri várakozó. A főlépcső különlegessége a míves kandelábereken és a szecesszióra hajazó festésen kívül még a számos felső ablak, ami természetes fénnyel borítja be.

A Pénzügyminisztérium főlépcsője 1908-ban (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A miniszteri fogadó előtt volt a miniszteri fogadó előtt volt a miniszteri várakozó, ahol a vendégek kivárhatták sorukat. A szoba különlegessége, hogy a falakon a neves elődök portréi sorakoztak is „tartották szemmel” a vendégeket.

A „Ministeri váróterem” 1908-ban (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A belső részletesség igaz volt a külsőre is. A tornyok tetejét finom csipkézés borította és számos helyen megbújt a magyar címer.

Finom részletek mindenhol, 1908 (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Noha a palota sokkalta nagyobb lett elődjénél, a szomszédos egykori Jezsuita Kollégium épületére továbbra is szüksége volt a minisztériumnak.

A Pénzügyminisztérium épületei 1914-ben (Forrás: Fortepan)

 

A Pénzügyminisztérium egészen 1944-ig tudta használni a palotáját. Budapest ostromában az épület súlyosan ugyan, de nem helyrehozhatatlanul sérült meg. Ellentétben a szomszédos egykori Jezsuita Kollégiummal (a mai Hilton), aminek lényegében csak a főbb falai maradtak meg.

Az ostrom után 1945-ben (Forrás: Fortepan)

A világháborút követően a Pénzügyminisztériumot a Magyar Általános Hitelbank egykori, Nádor téri székházába költöztették át (ahol mind a mai napig van). A Szentháromság téri palotához sokáig nem nyúltak, mivel nem tudtak vele mit kezdeni. Az '50-es években többször felemerült a kommunista hatalom felől, hogy teljesen lebontják (amire bőven akad példa). Végül mégis a „helyreállítás” mellett döntöttek.

A munkálatok folyamán visszabontották a palota tornyait, a főhomlokzati rizalitot, a tetődíszeket. Lényegesen leegyszerűsítették a belső tereket. A munkálatokat végző építész, Rados Jenő célja az volt, hogy az épület sokkal jobban belesimuljon a Polgárváros egy-kétszintes építészetébe. Ugyanakkor úgy is lehet nézni a történteket, hogy Rados értékmentő munkát végzett. Ugyanis lehet, hogy az épület ilyen mértékű lecsupaszítása „volt az ára” annak, hogy egyáltalán megmaradjon.

Az épület az átalakítást követően, 1960-ban (Forrás: Fortepan)

Az átalakítást követően a Műszaki Egyetem kollégiuma kapott benne helyet. Miután a kollégium 1981-ben kiköltözött innen, sokáig nem tudtak találni semmilyen új funkciót. A közelmúltig itt volt az MTA irattárának egy része. Később kulturális rendezvényeket, kiállításokat tartottak benne. Végül a 2011-ben létrejövő Magyarság Háza kapott benne helyet.

2017-ben született arról rendelet, hogy a Pénzügyminisztériumnak vissza kell költöznie a Várnegyedbe, a végrehajtó hatalom eredeti központjába. Ezért az elmúlt években elkezdték előkészíteni a Szentháromság téri palota rekonstrukcióját. A cél az eredeti homlokzat helyreállítása (amely harmonizált a Mátyás temploméval), valamint a belső terek helyreállítása és alkalmassá tétele a XXI. századi irodai munkára. A munkálatokat 2018 őszén kezdték meg.

Összesen 4 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Szerintem a Mátyás templom közelében a mai leegyszerűsített tetejű változat a jobb, nem vonja el a tekintetet. A tornyos, cifra kinézet egy kicsit anakronizmus. Egy pénzügyminisztérium legyen némileg szolid és hűvösen elegáns. A mostani kinézetre szavazok.

Válaszok:

Tovább megyek. Az 1914-es képen a háttérben a régi épület látható, ma a Hilton van ott. Ez egy modernebb milliő. Nem kell megcifrázni a mostani épületet, legyen összhangban a környezettel.


Szerintem is teljesen felesleges visszaállítani a millennium korabeli állapotokat. Egy pénzügyminisztériumnak nem faragott kőcsipkékre van szüksége 2019-ben, hanem megfelelő irodatechnikára, tárgyalókra, étkezőre, mosdóra, kerékpártárolókra mosdási lehetőséggel, elektromos autó töltőkre stb. 2019-ben nem 1896-ot kellene újra felépíteni horror pénzekből.


I consider useful the recontruction of historical buildings either polically demolished and/or reconstructed during socialist period.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó