A Margit-szigeti lombok alatt afféle magyar művészeti panteon bújik meg: festők, írók, költők, szobrászok, muzsikusok szobrait találjuk a sziget ősi fáinak árnyékában. Köztük van a magyar kultúra és zenetörténet egy különleges alakjának, Bihari János cigányprímásnak szobra is. Azonban Radó Károly 1969-ben állított alkotása már csak pótlása az eredetinek, a Bihari halálának centenáriumára állított, és az 1944–1945-ös ostrom során elpusztult bronz mellszobornak.

Bihari János ma látható szobra a Margit-szigeten. Radó Károly alkotását 1969-ben állították (Fotó: Flier Gergely/pestbuda.hu)

Az eredeti Bihari-szobor alkotója Vaszary László volt, aki a Somogy megyei Hencsén született 1876-ban. Hároméves korában elveszítette hallását, így került hétévesen a váci siketnémák intézetébe. Az itteni igazgató, Krenedits Ferenc ismerte fel tehetségét, így lett szobrász 16 éves korában. Hamarosan Stróbl Alajos tanítványa lett, feljegyezték róla, hogy ha Ferenc József felkereste Stróbl epreskerti műtermét, különös érdeklődéssel fordult Vaszary tevékenysége, munkái felé. Első nagy sikere Ferenczy István Rimaszombatban ma is látható szobra volt 1909-ben. Budapesten sajnos ma már kevés alkotását találjuk, csak a Vajdahunyad vára épületén, illetve az Ernst Múzeum bejárati portálján látható tőle a Mátyás királyt és Beatrix királynét ábrázoló híres reneszánsz domborművek egy-egy másolata. Vaszary László Budapesten hunyt el 1944. március 14-én.

Vaszary László: Bihari János mellszobra (Forrás: ​Magyarország, 1928. október 13.)

Vaszary Margit-szigeti szobrának modellje a magyar zenetörténet egyik nagy alakja „a magyar Orfeusznak” és „cigánykirálynak” is nevezett Bihari János zeneszerző és hegedűművész Nagyabonyban született 1764-ben, és Pesten hunyt el 1827-ben. Cigány zenész volt, hegedűs. Családi hagyományt folytatott, már édesapja is ezen a hangszeren játszott. Bihari 1801-től Pesten zenélt, itt alakította meg híres bandáját. Zeneművészete nagy elismerést keltett. Az 1811-es országgyűlés alkalmával Pozsonyban játszott, Bécsben állítólag Ludwig van Beethoven, majd Pesten Liszt Ferenc is többször hallgatta játékát, és nagy elismeréssel emlékezett meg róla. Bihari a közbeszédben kiérdemelte a megtisztelő „Mária Terézia és József nádor házi cigányzenésze” címet is. Bár 1823-tól pályája már hanyatlott, az 1825-ös királyné-koronázáskor még játszott Pozsonyban. Nevét a Rákóczi-indulóval összefüggésben is gyakran említik, ezt sokat játszotta bandájával, sőt, egyesek egyenesen Bihari művének tartották a hivatalosan Nikolaus Scholl szerzette zeneművet.

Bihari János arcképe a Vasárnapi Ujság 1875. február 7-i számából

Bihari János 1827-es elhunytának századik évfordulójáról méltóképpen emlékezett meg az ország. Az évfordulón Budapesten, a Bakáts téri plébániatemplomban gyászmisét is bemutattak, amelyet nagy érdeklődés övezett. Bihari Emlékbizottság alakult, amely kezdeményezte a nagy zeneművész szobrának felállítását. A helyszínt a Margit-szigeten jelölték ki, azon emlékezetes esemény miatt, mikor Bihari a Margit-szigeten, József nádor udvari bálján muzsikájával annyira elbűvölte a jelenlévőket, hogy a bálon a tánc abbamaradt, és a vendégek csak az ő hegedűjátékában gyönyörködtek.

Szomorúfüzektől övezett tisztáson állt Bihari János Margit-szigeti szobra. A kép bal szélén látható Vaszary László szobrászművész, a szobor alkotója (Forrás: ​Ország-Világ, 1928. november 11.)

A mellszobor megalkotásával Vaszary Lászlót bízták meg, a szobor kivitelezésének költségeit pedig a Fővárosi Közmunkák Tanácsa állta. A szobor leleplezésére 1928. október 14-én, vasárnap került sor zenés ünnepség keretében.

Vaszary László remek alkotása Biharit természetesen hegedűjével ábrázolta, a cigánykirályhoz méltóan valóban fejedelmi pózban, sikereinek csúcsán. A szobor talapzata érdekes módon nem kőből, hanem szerves anyagból, úgynevezett szurkosfenyőből készült. Ez egy Észak-Amerikában őshonos fafajta, tudományos neve pinus rigida. Ezen a faposztamensen bronz emléktáblát helyeztek el a következő felirattal: „Bihari János 17641827. A Magyar hősi zene babérkoszorús költője, a Rákóczi-induló, s a magyar verbunkosok halhatatlan muzsikusa. 1928.”

Ünnepélyes keretek között leplezték le Bihari János szobrát a Margit-szigeten (Forrás: ​Tolnai Világlapja, 1928. október 24.)

A táblát felül korona díszítette, alatta egy sün, szájában cserággal. Kevesen tudják ma már, de a sün a cigányság jelképe volt, a cserágat szájában tartó sün pedig kifejezetten a magyar cigányságé. A cigányságtudomány klasszikus művének, Habsburg József főherceg – Habsburg–Lotaringiai József Károly (18331905) – cigány nyelvtankönyvének első kiadása címlapján is ez a motívum szerepelt.

A sün mint a cigányság jelképe József főherceg cigány nyelvtankönyve első kiadásának címlapján (Kép forrása: ​Központi Antikvárium)

A szobor nem ott, a Szent Mihály-kápolna közelében, az úgynevezett Művészsétányon állt, ahol Bihari mai mellszobra. Az eredeti szobrot „szomorú füzektől övezett tisztáson” állították, a sziget déli részén, az egykori Kastély-vendéglő közelében.

A Bihari-szobor leleplezési ünnepségén részt vett József főherceg  Habsburg–Lotaringiai József Ágost (18721962)  is, de felvonultak a híres pesti cigány zenészek, és Bihari János még élő leszármazottai. Az ünnepség a Rákóczi-indulóval kezdődött, és sok más, Biharihoz kötődő zenemű is elhangzott a cigányzenész-utódoktól. Beszédet a Bihari Emlékbizottságot képviselő Zseny József és Pékár Gyula mondtak. Ezután Rakovszky Iván a Közmunkatanács nevében átvette a szobrot. Az új szobor körüli muzsikálásban részt vevők közül a korabeli sajtóbeszámolók kiemelik Radics Béla, Rácz Laci, Sovánka Nándor és Purcsi Pepi muzsikusok nevét.

Rácz Laci cigányprímás koszorút helyez el Bihari János Margit-szigeti szobránál (Forrás: Ország-Világ, 1928. november 11.)

Alig több mint másfél évtized adatott csak a szobornak, ugyanis elsodorta a második világégés végének földindulása. De az 1928-as szoborállítás ünnepe nagy pillanata volt a régi Magyarországnak, mikor Bihari János szobra körül felhangzott a cigányzene a Margit-szigeten... És ha ma a nyári meleg elől errefelé keresünk enyhülést a Margit-sziget fái között, jusson eszünkbe a „magyar Orfeusz”, a „cigánykirály”, akinek művészetén ámulva egykor abbahagyták a táncot József nádor báljának előkelő vendégei.

Nyitókép: Bihari János Margit-szigeti szobra posztamensének emléktámlája (Forrás: ​Tolnai Világlapja, 1928. október 24.)