A figyelemfelkeltő és szerethető miniszobrok sok helyen felbukkannak Budapesten, új alkotás köztük Noé bárkája és Rejtő Jenő regényének 14 karátos autója. A kis szobrokkal emléket állítanak Erzsébetváros kiemelkedő személyiségeinek és jellegzetességeinek.

Átadták a fejújított József nádor teret, amelyet a Herendi és a Zsolnay Porcelánmanufaktúra kifejezetten ide tervezett, egyedi díszkútjai díszítenek. Egyedi kialakítású ivókutakat is elhelyeztek a téren. A megszépült téren 1500 négyzetméteren három gyepfelületet alakítottak ki, 54 fát ültettek és bokrokat is telepítettek.

Az ELTE Füvészkertben, a Viktória-ház medencéjében kapott helyet a Pál utcai fiúk című regény tragikus sorsú főhősének, Nemecsek Ernőnek a szobra.

Az alkotást még július elején szállították régi-új helyére, a felújítási munkák utolsó szakaszát már ott végezték el rajta.

Lázba hozta a korabeli pesti sajtót a XIX. század végén Feszty Árpád terve, hogy a magyarok bejövetelét a Kárpát-medencébe, vagyis a honfoglalást hatalmas körképen fogja megfesteni. Az ötlet apósától, Jókai Mórtól származott, maga a körkép pedig a leghíresebb magyar festőművészek közreműködésével készült Budapesten, a Munkács környéki vázlatok elkészítése után. Végül 125 évvel ezelőtt mutatták be a nagy művet a millenniumra készülő ország lelkes közönségének a Városligetben.

Elültették a mintegy három éve indult fővárosi fatelepítési program tízezredik és az országfásítási program első fáját pénteken a Margitszigeten

A Rákosmentén élők igényei alapján újították meg a XVII. kerületi Keresztúri-erdő egy részét. Különleges futókört, tisztást, padokat és tűzrakóhelyeket is kialakítottak. Az interaktív tanösvény állomásai bemutatják a hely élővilágát, Pest régi határköveit, a 301-es parcellát és emléket állítanak az 1944-es Attila védelmi vonalaknak.

Nyilvántartásba veszi a lakóházak és az utak melletti, idősödő fáit a Budapesti Erdészet. Minden fa pontos GPS-koordinátája, fajtája, mérete és egy 1-től 6-ig terjedő skálán osztályozott állapota egyetlen adatbázisba kerül.

Folytatva svábhegyi kalandozásunkat a különleges fák nyomában, most a Költő utcai Jókai-kertben jártunk. A Duna-Ipoly Nemzeti Park központjaként működő természetvédelmi terület egy igazi alkotó ember szívből és szenvedélyből végzett munkájának az eredménye.

Szeretik a fákat? A nagy, idős, különleges vagy híres példányokat? Akkor irány a Svábhegy: a fákat szerető embernek valóságos paradicsom ez. Van olyan matuzsálemi korú fa, amelyik még a hegy természetes erdőtársulásaiból maradhatott meg, és sok olyan is, amelyet egy-egy villatulajdonos – vagy éppen maga Jókai Mór – ültetett valamikor a XIX. században.

A Rákos-patak melletti kis tó, valamint a XV. kerületi Szilas-tó és környéke is helyi jelentőségű természetvédelmi terület lett.

Terézvárosi anziksz címmel kötet jelent meg Budapest VI. kerületéről.

Monográfia jelent meg a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár épületének alkotójáról.

Angol nyelven is megjelent Budapest játékos útikalauza, amely érdekes történetekkel hívja fel a figyelmet a főváros nevezetességeire.