Keresés az archívumban

110 éves ékszerdoboz a Bokréta utcában – Egy kocsigyártó dinasztia otthona A ferencvárosi Tűzoltó utca és Bokréta utca sarkán egy szemet gyönyörködtető lakóház áll, az arra közlekedők gyakran megállnak, hogy közelebbről megtekintsék épületkerámiáit, gondosan és művészien faragott kapuját vagy éppen a kupoláját díszítő kis saroktornyot. A ház valamikor a nemzetközi hírre szert tett Zupka-féle kocsigyártó, majd karosszériakészítő családi vállalkozás otthona volt, mely közvetlenül a gyár mellett épült 1912-ben. Az összeszerelő üzem helyén modern lakóház áll a Tűzoltó utcában, de a Bach János építész által tervezett egykori családi otthon az utókor szerencséjére megmaradt.

A Pestről Szolnokra vezető vasútvonal 175 éve nyílt meg Pestről 175 évvel ezelőtt már nem csak Vácra lehetett vasúton utazni, megnyílt ugyanis a Szolnokra vezető vonal is. Ez a dátum kevésbé közismert, mint az 1846-os, amely mint az első magyar vasút megnyitása ismert, valójában tévesen, mert akkor „csak” az első gőzvontatású vasútvonal nyílt meg. A szolnoki vonal 1847. szeptember 1-jei megnyitása legalább olyan fontos volt. Ugyanis ez Pestnek a kereskedelemben betöltött központi szerepét erősítette.

„A haza minden előtt!” – Hirdeti homlokzatán a sokat megélt Országos Tiszti Kaszinó épülete A pesti belváros egyik legnagyobb épületegyüttese az egykori Országos Tiszti Kaszinó épülete. A Váci utca 38-as házszámú építmény a déli Klotild-palota szomszédságában áll, és létezését részben az Erzsébet hídnak is köszönheti. 1899-es átadása óta honvédtiszteknek biztosított társasági életet és közművelődést, működött kaszárnyaként is, közéttermeknek, mozinak, írói körnek, vívóklubnak, színháznak, honvédzenekarnak, számos rendezvénynek is otthont adott, ma pedig bankszékház. Története üde színfoltja Budapest gazdag múltjának.

Egy elfeledett foglalkozás: vízárusok Pest és Buda utcáin A víz alapvető létszükséglete az életnek, így jelentősége kiemelten fontos volt minden korban. Ma már természetes, hogy a csapból folyik a víz, de régen ez nem így volt, a vizet is árusok hordták a házakhoz, hogy mosni, főzni, tisztálkodni, és ami a legfontosabb, inni tudjanak az emberek. A XIX. században Pest és Buda jelentős fejlődésnek indult, az igényeket a helyi kutak és források már nem tudták teljesen kielégíteni, így megjelentek a vízárusok, akik pénzért mérték a portékájukat.

Lengyel–magyar két jó barát – Báthory István budapesti szobrának kálváriája A lengyel és a magyar nép barátsága évszázadokra nyúlik vissza, amelyet a középkorban uralkodó királyok alapoztak meg. Közülük az egyik legjelentősebb Báthory István volt, aki erdélyi fejedelemként szerezte meg a lengyel trónt is. Emlékét a két világháború között is ápolták, és 1933-ban – az uralkodó születésének négyszázadik évfordulóján – szobrot is terveztek állítani neki Budapesten, mely végül csak egy negyedszázaddal később került a helyére.

Városszerte megcsodálhatjuk a 85 éve elhunyt Zala György szobrait A Hősök terén álló Millenniumi emlékmű központi szoborcsoportját Gábriel arkangyallal éppúgy Zala Györgynek köszönhetjük, mint a Kossuth tér eredeti Andrássy- és Tisza István-szobrát, vagy éppen Erzsébet királyné méltóságteljes ülő szobrát a mai Döbrentei téren. Zala korának egyik legfoglalkoztatottabb szobrásza volt, örökségének pedig építészeti vonatkozása van: pesti villáját ugyanis nem más tervezte meg, mint a szecesszió mestere, Lechner Ödön.

Felújítják a volt ifjúsági tábort Csepelen Új családbarát szabadidőparkot hoznak létre a Kis-Duna-parton 2023 végére a XXI. kerületi Hollandi úti ifjúsági tábor helyén. A csepeli helyszínen játszóteret, gyalogossétányokat építenek, felújítják a meglévő csónakházat, valamint teniszpályákat is kialakítanak. A rossz állapotban lévő pavilon és az öltözőépületek bontása megkezdődött.

Amikor megrendszabályozták a bérkocsisokat Budapesten Kisebbfajta háború tört ki a budapesti rendőr-főkapitányság és a bérkocsisok között 105 évvel ezelőtt, 1917-ben. A főkapitány a sok visszaélés és szabálytalanság miatt mindenképpen szabályok közé kívánta terelni ezt a fajta közlekedési szolgáltatást, erre a bérkocsisok sztrájkkal fenyegetődztek.

255 éve szűnt meg a repülőhíd Pest és Buda között – A folyó sodrása működtette a különleges kompot Buda és Pest között 255 éve épült fel az első – török kor utáni – hajóhíd, de addig is valahogy át kellett kelni a folyón. Ezt egy nagyon érdekes szerkezet tette lehetővé, amit repülőhídnak neveztek. A folyó sodrása működtette, és a mai Erzsébet híd, majd a Lánchíd vonalában oldotta meg az átkelést a Dunán 1767-ig.

Védett síremlékeket újítottak fel a Fiumei úti temetőben Az olimpia napján, csütörtökön adták át Manno Miltiades görög származású sportoló, olimpiai bajnok és Jász Géza, a Magyar Labdarúgó-szövetség első elnöke felújított síremlékét a Fiumei úti sírkertben, mindkettőjük nyughelye védett.

Budapest tündérváros: így ünnepelték Ferenc József megkoronázását A magyar főváros egyértelmű nyertese lett az osztrák–magyar kiegyezésnek, amelynek eredményeként Ferenc Józsefet 155 évvel ezelőtt, 1867. június 8-án a budavári Nagyboldogasszony-templomban magyar királlyá koronázták. Budapest a következő évtizedekben világvárossá fejlődött, így magától értetődő volt, hogy a koránázás 25. és 40. évfordulóján is többnapos ünnepségsorozatot tartottak. Diadalkapuk épültek, a Citadella ágyúi díszlövéseket adtak le, volt katonai díszszemle, fáklyás felvonulás, tűzijáték és szerenád, az utcákon százezres tömeg hömpölygött.

Díjat nyert a Belvárosi Sportközpont A Vadász utcában található Belvárosi Sportközpont díjat nyert egy szlovéniai szakmai megmérettetésen. Az elismerést hat különböző kategóriában ítélték oda, a sportközpont, illetve tervezőcsapata építészet kategóriában kapott elismerést.

135 éve számíthatunk a mentőkre Budapesten – Az első mentőkocsikat még ló vontatta Immár 135 éve számíthatunk a mentők segítségére Budapesten. A Budapesti Önkéntes Mentő Egylet 1887. május 10-én kezdte meg a működését a mai Szent István téren, nem sokkal később azonban már beköltözhettek az új, Markó utcai székházukba. A mentők kezdetben még lovas kocsikkal jártak, 1902-ben, 120 éve viszont már elektromos autóval siettek a bajba jutottak segítségére.

Menedék a város szélén – 30 éve szűnt meg a Csúcs-hegyi turistaház Az egykor rendkívül jól felszerelt, manzárdtetős turistaház 1926 óta fogadta a kirándulókat és a máriaremetei zarándokokat, a harmincas években több ezer turista fordult meg benne évente. Bár a II. világháborús hanyatlás után felújították, és visszatértek a vendégek, a rendszerváltást már nem sikerült túlélnie: magánkézbe került, és 1992-ben lebontották. Helyét ma már csak egy emlékkő és a Menedékház utca elnevezése őrzi.

Szemétlerakóból lett a nemzet főtere – A Kossuth tér története Ha Budapest utcái, terei és épületei mesélni tudnának, izgalmas történetek kimeríthetetlen sokaságát hallhatnánk. Ez különösen igaz a főváros legimpozánsabb, a nemzeti emlékezet szempontjából legfontosabb köztereire. A Kossuth Lajos tér története regényeket megszégyenítően gazdag drámákban és fordulatokban, felemelő eseményekben és tragédiákban. Megérdemelten született róla nemrég egy igényes és tartalmas kiadvány nem kisebb céllal, minthogy végigvezessen bennünket a téren zajló fontosabb eseményeken, s közben megmutassa annak folyamatosan változó arculatát.

Hamarosan elkezdődhet a Ferencvárosi Szabadidő- és Sportpark megvalósítása Az épülő új Nemzeti Atlétikai Stadion mellett hamarosan megkezdődik a Ferencvárosi Szabadidő- és Sportpark megvalósítása is. A beruházás keretében szabadtéri edzőpályák és azokhoz csatlakozó egyéb sportlétesítmények épülnek.

Százhúsz éve hunyt el Tisza Kálmán miniszterelnök, Budapest fejlesztője Ezekben a napokban emlékezünk meg a monarchiabeli Magyar Királyság legmeghatározóbb miniszterelnökéről, borosjenői Tisza Kálmánról, aki éppen 120 esztendővel ezelőtt, 1902. március 23-án hunyt el józsefvárosi lakásában. A kortársai által Generálisként emlegetett politikus, aki kormányfői tisztségéből adódóan a Fővárosi Közmunkák Tanácsának is elnöke volt, kiemelkedően sokat tett Budapestért.

Zivataros évszázadok tanúja – Húsz éve adták át a felújított Sándor-palotát A Sándor-palota a Budai Vár egyik kiemelkedően fontos épülete. A XIX. század elején magáncélra épült, erre azonban mára csak a neve utal. Rendkívül kedvező, központi fekvésének köszönhetően az 1867-es kiegyezést követően a mindenkori miniszterelnök lakott benne, és bár a második világháborút követő évtizedekben megszakadt e hagyomány, de az ezredforduló után ismét fontos szerephez jutott: a Köztársasági Elnöki Hivatal költözött falai közé.

Aki felvirágoztatta a Tungsramot – Szobrot állítottak a 150 éve született Aschner Lipótnak Szobrot állítottak a 150 éve született Aschner Lipótnak Újpesten. A magyar izzógyártás és -fejlesztés atyjának, a Tungsram márkanév felvirágoztatójának, az Újpesti Torna Egylet (UTE) elnökének és mecénásának, a lelkes lokálpatriótának és hazafinak bronzszobrát, Tóth Dávid szobrászművész alkotását az újpesti Aschner Lipót téren helyezték el.

Magyarország legnagyobb fedett sportlétesítménye volt, de leégett – Negyven éve adták át a Budapest Sportcsarnokot Negyven éve adták át a közönség számára Magyarország akkori legnagyobb fedett sportcsarnokát, a 12 ezer férőhelyes Budapest Sportcsarnokot. A hatalmas épületben számos sportág világversenyeit rendezték meg, de fellépett itt sok magyar és világhírű külföldi zenekar és előadó is, így az Iron Maiden, a Metallica, a Deep Purple, Elton John vagy Tina Turner. Az épület 1999-ben teljesen leégett, elbontották, s helyén ma a Papp László Sportaréna áll.

Felújítják az ifjúsági tábort Csepelen A csepeliek kérésére egy családias szabadidőparkot alakítanának ki a XXI. kerületi Hollandi úti ifjúsági tábor, vagyis a régi úttörőtábor helyén. Az önkormányzat a csepeliekkel közösen, a kerületben élők igényeire szabva akarja megtervezni a helyszínt, ezért egy kérdőívet tett közzé és lakossági fórumot is tartott. A koncepciótervet a beérkezett válaszok és ötletek alapján készítik el. A szabadidőpark a Kis-Duna-parti fejlesztések részeként jönne létre.

Épülhet a sportközpont a Józsefvárosi pályaudvar elhagyatott területén Az 1867-ben épült, ma elhagyatottan álló Józsefvárosi pályaudvar helyén épül fel a Sándor Károly Labdarúgó Akadémia új utánpótlás-nevelési központja. Hat nagyméretű labdarúgópályát, egy kisebb palánkos műfüves pályát, valamint kiszolgáló helyiségeket alakítanak ki a rozsdaterületen 2022 novemberére.

Egy éledező zöld terület Budapesten: a Péterhalmi-erdő és környéke Budapest kevéssé ismert zöld területeit bemutató cikksorozatunkból eddig a XVIII. kerület kimaradt, pedig itt is vannak felfedezésre érdemes parkok, erdők. A helyiek bizonyára minden szegletét ismerik ezeknek, de a távolabbi kerületek lakóinak is nyújt élményeket a „Kökintúli” kerület. Szeretnénk megmutatni, hogy minden kerület rendelkezik természeti értékekkel, a legtöbbször sajnos nagyon elrontott várostervezés és városrendezés ellenére is.

Ahol régen kaszárnya állt, most sportcsarnok működik – A Ferenc József gyalogsági laktanya története A Népligettel szemben egy olyan katonai objektum állt több mint száz évig, melynek látványa nagymértékben meghatározta az Üllői út, Könyves Kálmán körút kereszteződését. Helyén ma hatalmas kézilabdacsarnok áll, amelyben éppen most zajlik az első nemzetközi sportesemény. Az új épületnek még nagyon rövid a története, de jó alkalmat kínál ahhoz, hogy megismerkedjünk a régiével.

A végéhez közeledik az óbudai parkfejlesztés – közel 400 őshonos fát ültettek Évtizedeken át kihasználatlan terület volt a békásmegyeri Táncsics park, a fejlesztésének kezdete 2014-ig nyúlik vissza, az uniós támogatást pedig 2018-ban nyerte el a programra a III. kerületi önkormányzat. Az idén tavasszal elkészülő parkban kényelmes pihenőket, korszerű játszóteret, gazdag növényvilágot alakítanak ki, és összesen 432 új fát telepítettek.

Az átadások éve – A 2022-es esztendő legjobban várt építészeti fejlesztései Budapesten A fővárosban az utóbbi időben számos nagy léptékű beruházás a célegyenesébe ért, így hamarosan már a közönség is gyönyörködhet bennük. A teljesség igénye nélkül néhány példa: januárban nyit a Magyar Zene Háza, tavasszal pedig nem messze tőle a Néprajzi Múzeum. Március 15-től lesz látogatható az egykori Budai Postapalotában kialakított Pénzmúzeum. Az Operaház is újra megtelik élettel, valamint a vele szemben lévő egykori Állami Balettintézetben létesített szálloda is fogad már vendégeket. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a 2022-es a nagy átadások éve lesz.

Ez történt idén Budapesten – Az építészet kiemelkedő éve volt a 2021-es esztendő a magyar fővárosban Az év utolsó napján régi szokás visszapillantani az eltelt esztendőre, számot vetni a történtekről, összegzést készíteni. Az alábbiakban mi is összefoglaltuk, milyen jelentős fejlesztések valósultak meg Budapesten 2021-ben, hogyan változott a főváros képe. A járványhelyzet miatti zárlat ellenére igen mozgalmas évet tudhatunk magunk mögött.

Az utolsó koronázás – 105 évvel ezelőtt lett magyar király IV. Károly Az I. világháború vérzivataros éveiben az Osztrák–Magyar Monarchia nehéz sorsát 1916 végén egy újabb csapás tetézte: elhunyt I. Ferenc József császár és király. Hatvannyolc évi uralkodás után az év november 21-én adta vissza lelkét a Teremtőnek. Utódául unokaöccsének fiát, Habsburg–Lotharingiai Károly főherceget tette meg, akit éppen 105 évvel ezelőtt, 1916. december 30-án koronáztak királlyá.

Egykor híres budai jégpálya volt, ma az ország egyik legforgalmasabb csomópontja A korcsolyázás az egyik legnépszerűbb téli sport, amelyet sokan űznek Budapesten. Kevesen tudják, de az ország egyik legforgalmasabb csomópontja, a Széll Kálmán tér helyén egykor egy híres és igen felkapott budai jégpálya működött hatalmas, gazdagon díszített korcsolyacsarnokkal. Az 1930-as évek végére teljesen átalakult a tér, és ma már csak képeink és történeteink vannak az egykori híres budai korcsolyapályáról és sportpályákról.

A villanyrendőrök 95 éve vannak velünk – A Blaha Lujza téren volt az első közlekedési lámpa Ma természetesnek tartjuk, hogy a városképhez hozzátartoznak a közlekedési lámpák is. Automatikusan váltanak, esetleg a gyalogosoknak kell egy gombot megnyomniuk, ha át akarnak kelni. A mai közlekedési lámpák elődje még kézi kapcsolású volt, és itthon az első 95 éve jelent meg a Nagykörút és a Rákóczi út sarkán.

Ahol a 12 éves Liszt is játszott – A Hét választófejedelem fogadó a pesti társasági élet központja volt A Belvárosban, a Váci utca 9. szám alatt, a Hét választófejedelem fogadó emeletén tartották Pest legelőkelőbb báljait az 1800-as évek első évtizedeiben. A fogadóban megszállt II. József is, itt adta első pesti koncertjét a 12 éves Liszt Ferenc. Az első pest-budai állandó híd terveit is a Hét választófejedelem nagytermében csodálhatta meg a közönség. A házat 1840-ben lebontották, a helyére épült Hild József háromemeletes klasszicista bérháza, ami ma a Pesti Színháznak ad otthont.

Katasztrófaturisták a XIX. században is voltak – Tömegek gyűltek össze a szerencsétlen építőmunkások jajkiáltására a Ferenciek terén Szédületes iramban indult meg a városegyesítés után Budapest kiépítése, hatalmas, sokszintes házakat húztak fel néhány hónap alatt, ám ritkán fordult elő az építkezéseken baleset. Az egyik ilyen a Ferencziek Bazára kivitelezésekor történt, amikor egy leomló fal nyolc munkást temetett maga alá. A sérültek jajkiáltására a pestiek pillanatok alatt ellepték a környéket. Múltidéző cikkünk bepillantást enged abba, hogy hogyan kezelték a XIX. században a hatóságok az építési baleseteket.

Elkészült az új multifunkcionális aréna az Üllői úton, a Népliget buszpályaudvar mellett Befejeződött a Budapesti Multifunkcionális Sport- és Rendezvénycsarnok építése a IX. kerületi Üllő úton, a Népliget autóbusz-pályaudvar mellett. Az 50 000 négyzetméter belterületű csarnok sportesemények, kiállítások, konferenciák helyszínéül szolgál majd, elsőként a január 13-án kezdődő férfikézilabda-EB egyik otthona lesz. Az aréna környezetében 15 hektárnyi gondozatlan területet alakítottak át parkos zöld területté.

Falusias utcából lett főúri környék – Nem először alakul át a Pollack Mihály tér A Nemzeti Múzeum mögött elhelyezkedő Pollack Mihály tér képe 2026-ra nagy átalakuláson megy keresztül annak köszönhetően, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusát itt, a Magyar Rádió egykori épületeiben alakítják ki. Megmutatjuk, hogyan jött létre, és miként formálódott ez a helyszín a XIX–XX. század folyamán.

Kilencvenöt éve van műjég a városligeti korcsolyapályán Ma 95 éve, 1926. november 20-án a Városligetben átadták a gépi hűtéssel működtetett korcsolyapályát. A műjégnek köszönhetően meghosszabbodott a szezon, lehetővé téve a korcsolyázást akkor is, amikor a hőmérséklet nem csökken nulla fok alá. A városligeti volt az ország első, Európa második mesterséges jégfelülete.

Százötven éve választotta díszpolgárrá Andrássy Gyula grófot Pest városa Bár az 1848–49-es forradalom és szabadságharc után halálra ítélték, és jelképesen fel is akasztották, alig két évtized múlva már miniszterelnökként, majd a Monarchia külügyminisztereként az ország egyik legfontosabb embere volt. A Fővárosi Közmunkák Tanácsának létrehozásával óriási fejlődési lehetőséget teremtett Pest-Buda számára, nem csoda, hogy még életében róla nevezték el a Sugárutat Andrássy útnak. Idős korában pedig Duna-parti palotájából szemlélhette a gyarapodó magyar fővárost, amely 150 éve díszpolgárainak sorába választotta.

Kiírták a tervpályázatot a Nyugati pályaudvar és környezetének megújítására Nemzetközi tervpályázatot írt ki a Nyugati pályaudvar környékének megújítására a Budapest Fejlesztési Központ. A feladat összetett: parképítés, minőségi városi terek, középületek és vasúti mélyállomás tervezése. Megújul az Eiffel-csarnok műemléki épülete, a Nyugati pályaudvar teljes környezete és ezzel együtt a fővárosi vasúti infrastruktúra is.

Egy életút pest-budai állomásai – A 230 éve született Széchenyi István emlékezete a róla elnevezett téren A 2021-es esztendő Széchenyi-évnek is nevezhető, hiszen idén szeptember 21-én ünnepeljük a gróf születésének 230. évfordulóját. Emellett van Pesten egy olyan tér is, amely éppen 10 éve viseli a legnagyobb magyar nevét, s jórészt minden szeglete a gróf életének egy-egy szakaszához vagy hazafias tetteihez kapcsolódik. A Lánchíd pesti hídfőjénél található térről van szó, amelyet maga Széchenyi István még Kirakodó térnek ismerhetett.

Egy hely, amit már a rómaiak is kedveltek – Fedezzük fel együtt a Római-partot! Ha valakinek a strandolás, lángosozás jelenti a kikapcsolódást, úti célként többnyire a Balaton jut eszébe. Pedig Budapesten a Római-part is kínál hasonló lehetőséget. Itt nyílt meg 2021 nyarán – hosszú szünet után – a főváros első legális dunai szabadstrandja. Ám ennél a Római-part sokkal több. A terület az egyetlen igazi vízparti élményt nyújtó helyszín a budapesti Duna-szakasz mentén, sajátos miliője magával ragadja a látogatót. Aki a mintegy öt kilométeres partot valóban meg akarja ismerni, többórás kirándulásra készüljön, mint ahogy ezt mi is tettük. Tartsanak velünk!

Megnyílt az új uszoda a Belvárosban A Vadász utca 30. szám alatt épült V.30 Belvárosi Sportközpontot a nyári próbaüzem után szeptembertől már nemcsak az V. kerületben élők, hanem bárki megtekintheti és ki is próbálhatja. Az ökológiai és energiahatékonysági szempontok szerint épült létesítményben sportpályák, 4 pályás, 25 méteres medence, tanmedence és termálvizes wellnessrészleg is üzemel.

A Kossuth-szobor vándorlása az Országház előtt – A Parlament főbejáratával szemben akarták felállítani a monumentális emlékművet Az Országház előtti teret 1927 óta nevezik Kossuth térnek, ebben az évben avatták fel ugyanis a nagy államférfi szobrát. Pontos helyének kijelölése hosszan elnyúló vitákat váltott ki, s az elkészült alkotást próbaképpen a tér több pontján is felállították, míg a végleges helyére került.

Közel 200 éve honosította meg az evezést a magyar fővárosban Széchenyi István A tokiói olimpiai játékokon a magyarok a vízi sportokban a hagyományokhoz híven ismét nagyon jól szerepeltek. Az evezés Széchenyi Istvánnak köszönhetően honosodott meg hazánkban, aki Angliában ismerkedett meg ezzel a sportággal. A XIX. század végén már rendszeresen tartottak versenyeket a budapesti Duna-szakaszon is. Sőt, 1925-től minden évben egyetemi sportklubok mérték össze tudásukat a Margit-sziget és a Műszaki Egyetem főbejárata közötti Duna-szakaszon, ennek köszönhetően maradt fenn számtalan olyan fotó, amelyen az evezősök mögött a háború előtti régi várost láthatjuk.

Az első pesti lóvasút 155 évvel ezelőtt indult el Pesten 1866. augusztus 1-jén indult el a városi lóvasút menetrend szerinti közlekedése. Az első vonal a mai Kálvin tértől egészen Újpestig vezetett, a menetidő 35 percig tartott. A gróf Károlyi Sándor által szorgalmazott új közlekedési eszköz sikeres volt, és a lóvasút jelentősen hozzájárult Újpest fejlődéséhez. Az első pálya átadása után néhány évvel Pestet és Budát szinte behálózták a lóvasútpályák.

Vívóterem működik az angyalföldi zsinagógában A második világégést követően hazánkban számos zsinagóga maradt gyülekezet nélkül. Az ország több pontján üresen maradt egyházi rendeltetésű épületeket vagy lebontották, és építőanyagukat más épületek felújításához, újjáépítéséhez felhasználták, vagy más funkciót kaptak. A Dózsa György úton található zsinagóga épületét nem bontották el, ma is közösségi használatban van - de másképpen, mint egykor.

Kezdődik a József főhercegi palota rekonstrukciója Elkezdődik a József főhercegi palota újjáépítése a budai Várban, a Szent György téren. Az 1968-ban felrobbantott épületet és a hozzá tartozó, neoreneszánsz stílusban épült egykori istállót és a mesebeli palotakertet is rekonstruálják.

Máriaremetén közösségi liget épül Máriaremetén, a Gyarmati Dezső Uszoda és a Pokorny József Sport- és Szabadidőközpont melletti zöld területen közösségi ligetet alakít ki az önkormányzat. Az új szabadidőparkban a sportpályák mellett pihenést szolgáló utcabútorok, piknikhelyek is lesznek majd.

Elkészült a sportközpont a Belvárosban – Különleges építészeti megoldásokat alkalmaztak a Vadász utcában Sport- és élményközpontot alakított ki Belváros Önkormányzata a Vadász utca 30. szám alatt. Az új létesítményben a sportpályák mellett 4 pályás, 25 méteres medence, tanmedence és termálvizes wellness részleg is üzemel majd, amelyet saját termálvizes kút táplál. Az épület tervezésekor nagy hangsúlyt fektettek az ökológiai és energiahatékonysági szempontokra. A különleges építészeti megoldások eredményeként a kis alapterületre számos sportrészleget sikerült beilleszteni.

Egyszer volt, hol nem volt a Vidámpark – Az 1800-as évek elején települt a Városligetbe az egykori Vurstli Az egykori budapesti Vidámpark története egészen régre nyúlik vissza: a Városligetbe települő mutatványosok már a XIX. század elejétől szórakoztatták a főváros lakosságát. A Vurstli, az Ős-Budavára, az Angol Park, majd 1950-től a budapesti Vidámpark mind az emberek szórakoztatására jött létre. A több aranykort is megért Vidámpark végül 2013-ban zárt be, helyén jelenleg a Holnemvolt Vár látható és épül a Pannon Park, amelyek talán újra visszaadják majd az egykori szórakoztatónegyed hangulatát.