A Millenárison mostanában igen aktív élet zajlik: egymást érik a kiállítások, könyv- és gasztrofesztiválok, a korábbi E épületet azonban színes palánk határolja: itt épül ugyanis a Nemzeti Táncszínház leendő központja, amely a tervek szerint jövő év elejére készül el. 

A Millenáris egyik legnagyobb épületéről van szó, amely a 2001-es átalakítása óta tölt be kulturális funkciót, előtte a Ganz-gyár szerelőcsarnoka volt, a Bláthy Ottó, Déri Miksa és Zipernowsky Károly által 1885-ben szabadalmaztatott transzformátor szülőhelye.

Az oldalhomlokzatról már az új épület néz le ránk (Fotó: Bukovszki Péter/pestbuda.hu)

Bár a II. világháborúban jelentős károkat szenvedett, a vasbeton épület eredeti szerkezete máig megmaradt, így ipari műemlékként nem lehetett akárhogyan hozzányúlni: a jövőre beköltöző Nemzeti Táncszínházat tervező Zoboki Gábor ezért igyekezett az új funkciót a régi szerkezetet kihasználva kialakítani. Míves belső díszítésekről ugyan – gyárépületről lévén szó – nemigen beszélhetünk, a klinkertéglás oldalhomlokzat és a hármas osztású, bazilikához hasonló térszerkezet azonban mindenképpen figyelemreméltó.

A mostani állapot kiváló lehetőséget kínál arra, hogy könnyebben el tudjuk képzelni, amiről a tervező a tavaly őszi bemutatón részletesen is beszélt, a szabadtéri színpad és a kétezres években épített oldalfal elbontása ugyanis feltárta az egyébként láthatatlan, eredeti szerkezetet. Az egyszerű forma nagyszerű lehetőségeket rejt magában, ennek köszönhető, hogy a tervezők – egyelőre még csak papíron – olyan XXI. századi, minden igényt kielégítő színházteret hozhattak létre, amely komoly űrt tölt be a budapesti játszóterek palettáján.

Az épület főhomlokzataként hamarosan felépülő, táncmozgást idéző, dinamikus üveg előcsarnok a régi épületet úgy egészíti majd ki, hogy közben össze is forr azzal, funkcionálisan jól használható és méltó teret adva ezzel a hazai táncművészetnek.