2018. június 29. 12:42

Most 155 éve, 1863. június 29-én született Giergl Kálmán. Többek között a Klotild-paloták, a New York-palota, a volt Királyi Bérpalota és a Zeneakadémia tervezéséről ismert építész élete nem csupán a fényűző paloták és a kórházak építése körül forgott, szenvedélyes utazó, sportoló, író és szőnyegszakértő is volt.

Írta: Jancsó Ágnes, cikkbeli fotók: Kis Ádám / Lechner Tudásközpont

 

A magyar historizmus jeles képviselője, Giergl Kálmán 155 éve, 1863. június 29-én született Budapesten. A tiroli származású Györgyi–Giergl művészcsalád sarjaként, akik között építész, festő, fényképész és üvegműves is akad, Kálmán a Reáltanodában tett érettségit, majd a Műegyetemen és a berlini Kunstakademie-n folytatta tanulmányait. 1886-ban szerezte meg a műegyetemi oklevelet, ezt követte egy egyéves németországi gyakorlat, majd 1889-ben Hauszmann Alajos tervezőirodájában kezdett dolgozni. Az itt töltött évek alatt Hauszmann többek között a New York-palota és az Igazságügyi palota tervezésébe, valamint a Budavári Palota bővítésébe is bevonta Giergl Kálmánt és másik tehetséges tanítványát, Korb Flórist. A két fiatal építész 1893-ban saját irodát alapított.

A New York-palota (Hauszmann Alajos, Korb Flóris és Giergl Kálmán, 1894)

„… Rajzbéli tehetsége, élénk fantáziája és rendkívüli szorgalma következtében legkitűnőbb hallgatóim közé tartozott. Az egyévi önkéntes szolgálat után Berlinben Gropius és Schmieden építészeknél dolgozott, ahonnan azután irodámba jött, és egy ideig az asszisztensi teendőket is végezte tanszékem mellett. A New York-palota építésén mint munkatársam vett részt és itt különösen a kávéház művészi kiképzésében érvényesítette tehetségét. Sajnos, hogy e nagy tehetségű építőművész még aránylag fiatal korában visszavonult a gyakorlati tevékenységtől a magánéletbe, hogy idejét elméleti művészeti tanulmányoknak és utazásoknak szentelje” – idézi könyvében Hauszmann Alajost Gerle János Korb Flóris, Giergl Kálmán című könyvében.

Korb Flóris (1860 - 1930) – Giergl Kálmánhoz hasonlóan – a műegyetemi évek után Berlinben folytatta építészeti tanulmányait, ő a Königliche Preussische Bauakademie-n. Diplomája megszerzése után 14 éven át Hauszmann Alajos irodájában dolgozott. Több mint 10 évig dolgozott együtt Giergl Kálmánnal közös irodájukban. 1924-ben a debreceni egyetem központi épületének tervéért Greguss-díjat kapott, tagja volt az angol Királyi Építésztársaságnak, illetve a Lechner Ödön Társaság elnöke volt.

Giergl és Korb első nagyszabású közös munkája a Pesti Hírlap budapesti székháza volt, ahol a szerkesztőségi és nyomdai helyiségek mellett bérlakások is helyet kaptak. A mai Bajcsy-Zsilinszky út és Stollár Béla utca sarkán található épület a Légrády-testvérek megrendelésére készült. A gyakorlati és esztétikai szempontok szem előtt tartásával épült „újságház” üveggel fedett udvarának földszintjén és alagsorában helyezték el a nyomdai és rotációs gépeket, a pincében a raktárhelyiségek, a fűtőközpont, a kőnyomda és az expediáló helyiség, a félemeleten pedig a szedőterem kapott helyet. „Az első emeleten van a számos tágas szobából álló szerkesztőség, a tulajdonosok pompás két lakása, továbbá négy bérlakás. A második, harmadik és negyedik emeleten kizárólag bérlakásokat rendeztek el, mégpedig legnagyobbrészt kényelmes és célszerű utcai lakásokat, míg a kevésbé jövedelmező udvari lakások száma aránylag csekély, ami különösen a három oldalról szabad telek szerencsés fekvésének köszönhető” – olvasható az Építő Ipar műszaki hetilap 1895. július 17-i számában. Az épület ma Eiffel Palace néven irodaházként üzemel.

A Pesti Hírlap egykori székháza ma Eiffel Palace néven irodaházként üzemel (Giergl-Korb, 1894)

Korb Flóris és Giergl Kálmán a századforduló magyarországi törekvéseinek sokszínű forgatagában a legjelentősebb mesterek közé tartoztak, akik elsőként közvetítették a nyugat-európai új művészi impulzusokat, s a legfogékonyabban reagáltak a korszak meghatározó, új szerkezeteire, de saját alkotótevékenységükben ezeket mindvégig olyan historizáló felfogással ötvözték, ami munkáik java részének az építészetükre leginkább jellemző időtállóságot, maradandó érvényességet biztosítja” – írja Gerle János.

Önéletrajzában Giergl közös terveik közül a „Légrády-palota, Grünbaum ház, Orsz. takarék épülete a Rákóczi úton, Klotild paloták, Királyi Bérpalota, József főherceg palotája, az Üllői úti klinikákból a sebészeti és belgyógyászati, a Szentkirályi utcai belgyógyászat, a Gross klinika, a Szemklinika, Kolozsvárott az összes klinika, Szegeden az összes klinikai épület, a Debreceni Egyetem központi épülete és klinikái, végül a Budapesti Zeneakadémia” épületét emelte ki. A felsorolásból is látható, hogy a Giergl–Korb páros nevéhez eltérő karakterű épületek fűződnek: a funkcionalitást és takarékosságot szem előtt tartva kórházakat, ezzel párhuzamosan pedig a királyi udvar megrendelésére barokk és szecessziós elemekkel gazdagon díszített, fényűző épületeket is terveztek.

A Ferenciek terén álló Klotild-palota (Giergl-Korb, 1899-1901)

Az 1898 és 1903 között épült Erzsébet hídnak jelentős hatása volt a főváros életére. A Ferenciek terét meghatározó, 48 méteres magas Klotild paloták (1899-1902) teljesen szimmetrikusak, tökéletes tükörképei egymásnak. A déli épület a Matild, az északi pedig a Klotild becenévre hallgat. „Ez a két palota keskeny, hosszú telkével maga is óriási feladatot hárított az építészekre: mert a főváros valami nagyon pompásat követelt tőlük, olyant, a melynek „köze legyen a hídhoz”. A két művész ezt úgy oldotta meg, hogy a Klotild-paloták tornyai a híd feljáróihoz vezető óriási kapunak látszanak” – olvasható a Vasárnapi Újság 1901. december 15-én megjelent számában.

A déli épületben működő Belvárosi Kávéházban Krúdy Gyula is gyakran felbukkant, itt született meg a Szindbád történetek nagyobb része.

A volt Királyi Bérpalota a Ferenciek terén (Giergl-Korb, 1899-1902.)

1899-ben a Habsburg királyi család új palota tervezésére kérte fel Gierglt és Korbot. A Klotild paloták árnyékában is érvényesülő palota tervezése kihívás elé állította a tervezőket. Az 1901-es Vasárnapi Újság A király háza című cikkében olvasható, hogy a négyemeletes épület „főhomlokzatát sok hatalmas torony, oszlopcsarnok, faragott erkély, szép párkányzat díszíti, a melyek előkelőségét maga a király is ellenőrizte, vonalról-vonalra tüzetesen átvizsgálva még kivitele előtt minden tervrajzot. […] a palotában 18 üzlet és 32 lakás van, ablakaiknak száma 509; főhomlokzat hossza 77 m s hogy a gyalogút szintjétől számítva a palota legmagasabb csúcsáig 40 méter magasságú. Egyik nagy szépsége a palotának az udvart helyettesítő üvegtáblával fedett csarnok…”.

A lakók között két ügyvéd, négy orvos, két országgyűlési képviselő és egy író volt. A házat 1917-ben adta el a királyi család. A II. világháborúban bombatalálatot kapott épület tetőszerkezetének nagy része megsemmisült, az 1949-es államosítást követően először 1963-ban újították fel a házat. Ma 66 lakás található a társasházként működő épületben.

A volt Királyi Bérpalota homlokzatának domborművei (Giergl-Korb, 1899-1902)

A Király Bérpalotában kezdte meg működését a nagy figyelmet kapó Boarding Hungarian, aminek „az élén egy magyar származású drezdai menyecske áll, a ki nagy erélylyel, nem kis kockáztatással és jelentékeny tőkebefektetéssel teremti meg ezt a nálunk teljesen ösmeretlen vállalkozást.” Az idegenforgalom emelését célzó intézmény otthont nyújt „az olyan idegen családok számára, melyek heteket vagy hónapokat szándékoznak tölteni a fővárosban” – adta hírül a Vasárnapi Újság 1901-es száma.

A tervezőpáros munkája során hosszú időn át működött együtt a vasbetonszerkezetekkel foglalkozó Zielinski Szilárddal. Ez megmutatkozik többek között az 1904-1907 között épült Zeneakadémia Liszt Ferenc téri épületén is, az újdonságnak számító vasbeton szerkezet és modern technikai megoldások felkeltették a kortársak figyelmét is.

A Zeneakadémia Liszt Ferenc téri épülete (Giergl-Korb, 1902-1907)

Giergl Kálmán nem csupán nagyvárosokban alkotott maradandót, a századfordulót követően rövid ideig Nagykátán élt, itt a Keglevich kastély felújítása, a városháza újjáépítése és a katolikus templom bővítése fűződik a nevéhez. Az 1900-as évek elejétől egyre több időt töltött nógrádverőcei nyaralójában, 1944-ben költözött végleg ide. „Giergl Kálmán Nógrádverőcén szép házat épített. 1921-ben saját tervezésű házát eladta, s megvette a mellette lévő kisebb parasztházat, megfelelő átalakítás után ez lett a nyaralója. […] házának kertjében egy oroszlán-szobor, a királyi vár “oroszlános udvar”-ában álló egyik szobor másolata emlékeztetett arra, hogy Hauszmann munkatársaként a királyi vár újjáépítésében is részt vett. Sajnos, ez a szobor a második világháború alatt elpusztult” – olvasható Dr. Györgyi Gézáné Zámor Magda A Györgyi (Giergl) és Zámor család története című tanulmányában.

Korb és Giergl alkotói együttműködésének végéről eltérő információk találhatóak, egyes források szerint Giergl 1906-ban, mások szerint 1909-ben vagy 1914-ben vált ki a közös irodából. Ezt követően családi házak tervezésével foglalkozott, és esetenként besegített Korb Flórisnak is.

Tervezési munkáinak csökkenésével Giergl több időt szentelhetett szenvedélyeinek: járt Németországban, Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban, Angliában, Oroszországban és Amerikában. 1909-ben egyiptomi, 1911-ben indiai utazáson vett részt.

Magyarországon elsőként tett szert motoros siklócsónakra, emellett rendszeresen evezett, hegyet mászott, lovagolt. Verseket írt és fordított, emellett filozofikus elmélkedéseit is papírra vetette. Az ország egyik első villanyzongorája, „pianolája” a Klotild-palotában lévő lakásában kapott helyet, ahol rendszeres kamaraesteket rendeztek. A szőnyegek iránti rajongása nem csupán a keleti darabok gyűjtésében merült ki: ezen a téren elsimert szakértőként tartották számon, számos szőnyegtervet is készített. Jelentős műgyűjteménye – amiben képzőművészeti tárgyak és szőnyegek egyaránt megtalálhatóak voltak – halála után az Iparművészeti Múzeumot gyarapította.

 

vissza a teljes nézetre