2018. július 29. 19:02

Szentimrevárosban vannak kevésbé ismert művek is Szent Imre hercegről. Ilyen a Sailer István terve alapján épült bérház falán található murális munka.

Írta: Osgyán Edina

 

Szentimreváros a XI. kerület egyik egységes megjelenésű, mondhatni óvárosi része, kialakulásához összetett társadalmi tényezők vezettek. Így például az, hogy a Gellérthegy déli lejtőjén 1860. június 2-án megnyitott a Vincellér- és Kertészképző Gyakorlati Tanintézet, ami 1881-ben állami tulajdonba került, és Magyar Királyi Kertészeti Tanintézetként működött tovább.

Miután a régióba költözött a József Nádor Műegyetem is, tanárok, adjunktusok, tanársegédek és családjaik telepedtek le a Feneketlen-tó és a Gellérthegy környékére.

Kisfaludi Strobl Zsigmond Szent Imre szoborcsoportjának központi alakja  

 

Iskolák sora nyílott, így 1908-ban a mai Bartók Béla út 17-19. szám alatt a Szent Imre Kollégiumok budai intézménye. Ezt követően a herceg neve többszörösen ismétlődik a területen. A városrész egyik legismertebb iskoláját, a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnáziumot Békefi Remig zirci apát alapította, a gimnázium Walder Gyula tervezte épülete 1929-ben épült fel.

Ebben az évben, 1929. november 19-én a Villányi utat Szent Imre herceg útjára keresztelték át, a Ménesi út nevét Nagyboldogasszony útjára változtatták.

A Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium

1930-ban, Imre herceg halálának 900. évfordulóján a Szent Imre-év keretében állították fel a Móricz Zsigmond körtéren Kisfaludi Strobl Zsigmond Szent Imre-szoborcsoportját, melyet aztán 2002-ben újítottak fel. Néhány méterrel odébb, az említett, mai Baross Gábor Kollégium parkjában, a Bartók Béla út 17. szám alatt ugyancsak 2002-ben rekonstruálták egy, a második világháborúban tönkrement hősi emlékművet, amelynek középső traktusában Szent Imrének állítottak emléket. Felépült a ciszterci rend Szent Imre Plébániatemploma, melyet 1938. november 6-án szenteltek fel. 1991-ben pedig megalakult a Szentimrevárosi Egyesület. 


 

A budai Ciszterci Szent Imre Plébániatemplom

Mindezekhez képest kevésbé ismert az Ulászló utca és a Bartók Béla út találkozásánál (Bartók Béla út 79.), a Szent István Udvarban található bérház falán megjelenő szekkó, vagyis száraz vakolatra készült falfestmény. A ház 1930-31 között épült Sailer István tervei alapján. Ő tervezte a Szabolcska Mihály utca 3-5-7. számú házait is, a Hunnia udvart, a Tátra Udvart és a Pannónia Udvart is. Ekkorra datálható a nagyjából másfél méter magas murális munka is. A kompozíció 'Szent István intelmei Imre herceghez' című királytükröt jeleníti meg, mely a korszak legjelentősebb irodalmi műve volt. A képen látható Szent Gellért püspök is, felettük két angyal között Szűz Mária a kis Jézussal.

A festmény a század húszas-harmincas éveiben kiépült Ulászló utcára néz. Itt egyébként (beleértve a környező utcákat is) a városrész egységes képét, sajátos építészeti arculatát teljesen figyelmen kívül hagyják, és több házat lebontottak vagy átalakítottak tucat külsejű lakóparkok számára az elmúlt években.

vissza a teljes nézetre