2019. március 11. 07:00

Már egy ideje folynak a munkálatok, amelynek eredményeképpen hamarosan a déli Klotild (vagy népnyelven Matild) palotából hamarosan luxusszálloda lesz, az északi testvéréhez hasonlóan. Tudjuk a jövőjét, de ismerjük-e a múltját? Az alábbiakban a Klotild paloták történetével foglalkozunk.

Történetünk valamivel több, mint egy évszázaddal korábban veszi kezdetét. Budapest dinamikusan fejlődik, halad a világvárosi lét felé. Ebből adódóan egyre csak nőtt a városon belüli és azon áthaladó közlekedés. A főváros két legfőbb részét (a budait és a pestit) már összekötötte az 1849-ben elkészült Lánchíd, valamint az 1876-ban átadott Margit híd.

A meglévő két hídon beszedett vámok lehetővé tették további két híd felépítését. Így az 1893. évi XIV. törvénycikk előírta a Fővám téri és az Eskü téri hidak építését.

Vámházak a Margit hídon 1890 körül, Klösz György felvétele (Forrás: Fortepan)

Kijelenthetjük, hogy a Fővám téren építendő híd kivitelezése nem ütközött annyi problémába, mint az Eskü téri társa. Ugyanis a Fővám térnél nagyobb volt az Eskü térnél, valamint ide torkollott a Kiskörút, míg a társához csak keskeny utcák vezettek.

Így nem meglepő, hogy 1896-ban, a millenniumi ünnepségek keretében át tudták adni a Fővám téri (később Ferencz József, ma Szabadság) hidat, míg társának kivitelezéséhez még hozzá sem tudtak látni.

A Ferenc József (ma Szabadság) híd 1928-ban (Forrás: Fortepan)

Az Eskü tér (ma Március 15. tér) nevét onnan kapta, hogy 1867-ben I. Ferenc József megkoronázása után a fővárosi plébániatemplom előtti téren felállított emelvényen tette le az esküjét. Ez a tér számított a pesti történelmi belváros egyik legfontosabb helyszínének. Itt volt a piaristák rendháza és iskolája, a plébániatemplom, illetve a „szomszédban” volt a régi pesti városháza is.

Ugyanakkor a közlekedés számára nem volt könnyű terep, mivel az utcák és a terek a történelem folyamán spontán alakultak ki, nélkülözve minden tervezettséget. Így amikor elrendelték, hogy az Eskü téren építsék meg az egyik új fővárosi hidat, a kivitelezés komoly akadályba ütközött. Végül úgy döntöttek, hogy a Kerepesi (ma Rákóczi) utat kivezetik az Eskü térre, az útban lévő épületeket pedig lebontják. Végül a bontásra kijelölt épületek közül egyedül a plébániatemplom menekült meg (pénzhiány miatt).

Az Eskü tér és a belvárosi plébániatemplom 1870 körül (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A felszabadult telkek a főváros legértékesebb területei közé kerültek. Így könnyen érthetővé válik, hogy a három legfontosabb telket az uralkodócsalád szerezte meg: a két központi helyen fekvőt Klotild Mária főhercegné, József Károly főherceg felesége, míg a harmadikat maga a király, Ferenc József.

A tulajdonos fényűző épületet szeretett volna látni a telkein. Így a főhercegné felkérte a nagykörúti New York palotával nevet szerezett Korb Flóris-Giergl Kálmán párost (akik Hauszmann Alajos irodájánál dolgoztak korábban) a tervek elkészítésére. Korb és Giergl angol barokk stílusú ikerpalotát álmodtak meg az út két szélén fekvő telkekre, amelyek az épülő híd kapujaként is szolgálnának. Először a déli palota építéséhez kezdtek hozzá, majd egy kis idő múlva hozzáláttak az északihoz.

A paloták számos helyen alkalmazták a kor vívmányait: a fölszinti és a félemeleti rész érdekessége, például, hogy vasszerkezettel épült, amit faragott kővel burkoltak be. Ezeken a szinteken üzlethelységeket alakítottak ki. Az első emeleten egyesületek és társaságok számára hoztak létre helyiségeket nagyobb belmagassággal. A második és harmadik emeleten bérlakások kaptak helyet. A lakások különlegessége, hogy a fűtést Zsolnay-cserépkályhák biztosították, valamint itt állították szolgálatba Budapest első liftjét is. A fényűző épületek saroktornyai 48 méter magasak és csúcsukat a főhercegi korona felnagyított másai ékesítik.

A Klotild paloták 1901-ben a Kígyó (ma Ferenciek) tér felől nézve (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Az északi Klotild palota 1901-ben (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

„Eskü út a Klotild palotákkal” – 1911 körül (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A déli Klotild palotát a pesti köznyelv szereti Matildnak hívni, holott erre a névre semmi forrás sincs. A korszakban egy Matild nevű családtag élt, de bőven az épület elkészülte után született. Ennek a palotának az aljában nyílt meg a híres Belvárosi Kávéház.

A Belvárosi Kávéház 1936-ban (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A paloták előtt két szobrot is felállítottak: a déli előtt 1908-ban Werbőczy Istvánét, az északi előtt pedig Pázmány Péterét 1914-ben. Mind a két szobor tagja az úgynevezett tíz szobornak, amit a magyar főváros a királytól kapott ajándékba. Mindegyik szobor a magyar történelem emblematikus alakjait örökítette meg: Szent Gellért püspök, Anonymus, Hunyadi János, Werbőczy István, Tinódi Lantos Sebestyén, Zrínyi Miklós, Bocskai István, Bethlen Gábor, Pázmány Péter és Pálffy János.

Werbőczy István szobra 1908 körül (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Pázmány Péter szobra az 1930-as években (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A háborús nehézségek elérték a Habsburg családot is, így kénytelenek voltak eladni a palotákat 1917-ben. Ekkor egy magyar földbirtokos vette meg őket. Innentől kezdve alig lehet követni a paloták történetét. A főváros 1944-1945-ös ostroma alatt mind a két épület kapott találatokat, de az északi Klotild palota súlyosabb sérüléseket szenvedett (például elégtek az üzlethelységek faragott portáljai).

Ezt követően folytatódott a kálvária: a helyreállítás során számos Zsolnay-csempe, valamint öntöttvas elem sérült meg vagy pusztult el. Az első emeleti helyiségeket a kor ízlése szerint alakítottak át, mivel irodákat helyeztek el bennük. A déli Klotild palota előtti Werbőczy-szobor az ostromot követő szobordöntögetések áldozatává vált. A Pázmány-szobor szerencsésebb volt: 1958-ig (!) álhatott itt, majd átszállították a VIII. kerületi Horváth Mihály térre.

A Felszabadulás tér (ma Ferenciek tere) a Klotild palotákkal 1970-ben (Forrás: Fortepan)

Az északi Klotild palotát 2002-ben vette meg egy olasz cég, amely 2003-ban hozzálátott az épület műemléki felújításához, hogy szállodát tudjon benne üzemeltetni. A felújításnak köszönhetően számos olyan értékes részlet térhetett vissza, amely a második világháború alatt vagy után sérült meg, illetve pusztult el. Napjainkban a keleties atmoszférájú Buddha Bar Hotel üzemel a palotában.

Néhány évvel ezelőtt vette meg egy török cég a déli „testvért”. Már zajlik a műemléki felújítás, amely után luxusszálló nyílik majd az épületben. Így az egykor pazar „ikerpár” ismét régi fényében ragyoghat majd, beragyogva a Ferenciek terét, ahogy azt tette egy évszázaddal korábban is.

vissza a teljes nézetre