A Petőfi Csarnok valószínűleg új korában, 1985-ben sem volt szép, ráadásul két intézmény osztozott rajta. Mégis a fennállásának 30 éve alatt nagyon sok embernek szerzett feledhetetlen élményt a „PeCsa”, amelynek alsó szintje a könnyűzenéé volt, itt legendás koncerteket rendeztek, míg a felső szintjén a Közlekedési Múzeum repülési kiállítása kapott helyet, ahol több tucat eredeti repülőt lehetett megtekinteni.

 Az 1985-ben megnyílt Petőfi Csarnok az akkor már 100 éves múltra viszatekintő, egykori Iparcsarnok romjain épült fel. Az egykori Iparcsarnokot az 1885-ös Országos Általános Kiállításra építették, kifejezetten kiállítási célra. A 14 000 négyzetméteres, díszes épület a kiállítás után is megmaradt, a Kereskedelmi Múzeum működött benne. Az 1896-ban a millenniumi kiállítás központi csarnoka lett, a zárás után még egy rövid ideig, 1905-ig ismét a Kereskedelmi Múzeum működött benne. Ezután kiállításokat, vásárokat rendeztek itt, egészen a II. világháborúig, ami alatt az épület bombatalálatokat kapott, kiégett, ezért elbontották. (Az építési törmeléke ma is megvan, ebből „épült” az egykori szánkó-, ma Királydomb.)

Az Iparcsarnok 1900 körül (Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV)

Helyén az egyes faldarabjainak felhasználásával a Budapesti Nemzetközi Vásár V. pavilonját alakították ki. A BNV később Kőbányára, az új vásárvárosba költözött, ettől kezdve a megmaradt épületet raktárnak használták egészen az 1980-as évekig. Már az 1970-es években felmerült, hogy a fiatalság részére alakítsanak itt ki központot, például tornatermeket, sportpályákat, de a pénzhiány közbeszólt. 

Mindeközben a Várkertben a legendás Budai Ifjúsági Park szó szerint darabjaira hullott, 1984-ben az életveszélyessé vált koncerthelyszínt végleg bezárták. Annak ellenére, hogy a könnyűzene leginkább a korszak „három T” politikájában a tűrt kategóriában mozgott, nyilvánvaló volt, hogy a fiatalságnak kell egy olyan helyszín, ahol könnyűzenei koncerteket, programokat le lehet bonyolítani. Ekkor esett a választás a kihasználatlanul álló raktárra a Városliget közepén. 

Ugyan volt olyan terv, hogy az egész épületet a helyhiánnyal küzdő Közlekedési Múzeum kapja meg, de az 1982-ben megszületett döntés értelmében a felújított épület földszintjén végül egy új koncerthelyszínt alakítottak ki. Az „új” 5500 négyzetméteres épületet az Iparcsarnok torzója köré tervezte Halmos György építész és Tihanyi Judit belsőépítész.

Nem koncert, hanem a Magyar Televízió 1986-os szilveszteri műsorának felvétele a Petőfi Csarnokban (Fotó: Fortepan/Rádió és Televízió Újság, Fehér Bertalan felvétele)

A csarnok kialakítására azonban alig volt pénz, a tulajdonosnak, a Fővárosi Tanácsnak nem állt rendelkezésre a szükséges 110 millió forint, ezért beszállt az építkezés költségeibe a Kommunista Ifjúsági Szövetség, az Állami Ifjúsági Bizottság, valamint a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium.

Még így is súlyos kompromisszumok születtek. Eleve az intézménybe nemcsak az akkori hivatalos nevén a Fővárosi Ifjúsági Szabadidő Központ költözött, hanem az épület emeletére és az egyik oldalsó szárnyába a Közlekedési Múzeum repüléstörténeti kiállítása került. Arra már nem futotta a költségekből, hogy a múzeumi rész is kapjon fűtést, ezért a szigeteletlen épületben a kiállítást telente a látogatók előtt be kellett zárni, de nyáron sem volt rózsás a helyzet, mert ilyenkor pedig akár 40 fok is lehetett, hiszen a szellőztetés sem volt megoldva. Sajnos ezek a hiányosságok a kiállítás fennállásának 30 éve alatt sem oldódtak meg.

A Közlekedési Múzeum repüléstörténeti és űrhajózási állandó kiállítása az egykori Petőfi Csarnokban (Fotó: MMKM) 

A földszinten azonban végre fedett koncerthelyszín jöhetett létre, amelyhez egy szabadtéri színpad is csatlakozott, ahol akár 5 ezer néző is helyet foglalhatott egyszerre.

Még az építkezés alatt, 1985. január 13-án írta a Magyarország című lap: 

„Itt kapott helyet a 2500 fő befogadására alkalmas, 1000 négyzetméteres úgynevezett nagyterem, vetítőberendezéssel és 20 centimétertől 2 méterig emelhető, mozgatható színpaddal »felszerelve«.  A vörös sátortetős, festett natúrbeton-falú óriás teremben rock-koncertek es monstre-filmelőadások épp úgy rendezhetők, mint különféle sportprogramok. Az előtérben tájékoztató központ, büfé és három kisebb klubszoba várja majd az érdeklődőket.”

A megnyitásakor gyakorlatilag az egyetlen könnyűzenei koncerthelyszín volt a fővárosban, de jelentősége akkor sem csökkent, amikor egyre másra új helyek nyíltak a városban. Az 1985-től 2015-ig működő PeCsa legendás koncerteknek, programoknak adott otthont, nemzedékek nőttek fel itt.
A Liget Projekt részeként 2015-ben elbontották, helyére a Nemzeti Galéria új épületét tervezték felépíteni.

Nyitókép: A Petőfi Csarnok átadásakor, 1985-ben (Fotó: Fortepan/Uvaterv) 

Korábbi cikkünket is figyelmébe ajánljuk: Egy eltűnt építészeti remekmű nyomában – 135 éve épült a városligeti Iparcsarnok