2017. május 17. 10:53

Nem tud tovább dacolni az időjárással, a heves esőzésekkel a budapesti Planetárium, június 18-án bezárja kapuit. Állami támogatásra van szüksége az újranyitáshoz, a javításokat, fejlesztéseket önerőből az intézmény már nem tudja fedezni. Őszre várható leghamarabb döntés.

Írta: Szeredi Helga, Fotózta: Komporday Tamás

 

Több mint húsz éve jártam a Planetárium épületében utoljára, de azóta itt semmi sem változott. A hetvenes években közkedvelt sötét márvány burkolat, a lambéria, a lámpatestek, a technikai berendezés, de még az illat is ugyanaz, mint általános iskolás koromban. Itt az 1977-es megnyitó óta nem újult meg semmi. Sem külsőre, sem belsőre; a technikai lemaradás miatt a műsorok között sem fedezhető fel sok változás.

Ez azonban néhány napon belül gyökeresen megváltozik, a TIT Budapesti Planetárium ugyanis bezár. Őszig biztosan, de lehet, hogy sokkal tovább, éveken át nem lesz elérhető Magyarország legnagyobb égbolt színháza.

A Planetárium múltja

A múlt század harmincas éveinek végén Kulin György csillagász javasolta először egy planetárium-műszer beszerzését. A jelenlegi budapesti nagyplanetáriumot 1966-ban rendelte meg a Természettudományos Ismeretterjesztő Társulat. A Zeiss Univerzal berendezés már 1969-ben megérkezett, de épület hiányában évekig raktározták. Az eredeti tervek szerint az épület a Gellérthegy oldalában, a Bérc utca feletti lejtős telekre épült volna. Miután erre a területre nem adták meg az építési engedélyt, a Népligetben való elhelyezésre kellett módosítani a terveket. Az ünnepélyes alapkőletétel 1975. május 28-án volt. Az alapkövet Ortutay Gyula akadémikus, a TIT akkori elnöke, Vonsik Gyula kandidátus, a TIT főtitkára és Osztrovszki György, a Planetárium Bizottság elnöke tette le. Az építési munkálatok végeztével a TIT Budapesti Planetárium ünnepélyes felavatása 1977. augusztus 17-én történt. A nagyközönség előtt augusztus 20-án nyitotta meg kapuit hazánk egyik legfontosabb csillagászati ismeretterjesztő intézménye.

Az elmúlt több mint három évtizedben a Budapesti Planetárium tevékenysége igen sokrétű volt. A munka legfontosabb részét természetesen a csillagászati ismereterjesztő, az iskolai oktatást kiegészítő műsorok készítése, rendszeres bemutatása, a csillagászati és segédvetítők, valamint a hangosítási rendszer üzemi szinten tartása, illetve az állandó műszaki fejlesztés jelentette.

Nem bírta tovább az épület

Az eltelt hosszú évtizedek leamortizálták az intézményt. Az elmúlt két nyáron egy időre már leállt az intézmény, amikor kisebb, halaszthatatlan felújításokat végeztek, de mára balesetveszélyessé vált az épület. A néhány éve bekövetkezett drasztikus időjárás-változás az intézményt sem kíméli, a szerkezetileg hibás, lapos tetőszerkezet ázik. Olyannyira, hogy használhatatlanná vált a ruhatár teljes területe, a női mosdó több fülkéje. De a látogatói körfolyosót és a személyzeti részleget nem lehet lezárni, itt vödröket kerülgetnek az itt dolgozók és a látogatók az esős napokon. A körfolyosón hatszáz égő imitálja a csillagos égboltot, ezek vezetékei miatt a beázás zárlatot, tüzet, áramütést okozhat, amit a munkatársak már nem szeretnének kockáztatni.

„A Planetárium fenntartója, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) már mindent megtett, amit saját keretekből megtehetett, de már túlnőtt minket a feladat. A világon mindenhol közpénzből fedezik az ilyen intézmények rendben tartását, fejlesztését, ezt szeretnénk mi is elérni” – avat be a részletekbe Lőrincz Henrik csillagász, előadó. „Milliárdos beruházásra van szükség, a technikai fejlesztést is beleszámítva. De az igazán sürgető feladat az épület felújítása, a kupolán kívül gyakorlatilag mindenhol vissza kell bontani a tetőt és egy teljesen más konstrukcióval újjáépítenünk” – folytatta a csillagász.

Mint kiderült, a 23 méter átmérőjű félgömb alakú kupola és a vetítőterem is nagyon rossz állapotban van. A kupola belső burkolata az 1970-es években használt fehér, de lyukacsos fémlapokkal van bélelve, amely már csak a találkozási pontokon fehér, a többi felület teljesen elszürkült a portól. Az eszkimók jégkunyhójára emlékeztet, ami a csillagos égbolt bemutatásán kívül minden más műsor vetítését zavarja. Takaríthatatlan, pedig mosással, porszívózással, festéssel is próbálkoztak már az itt dolgozók. Ezeket a világ minden más nagy planetáriumában az új nanotechnológiás bélelésre cserélték, nyolc hatalmas fémgerezdből kirakható a kupola. Sima felület, jól illeszkedik egymáshoz, nem koszosodik és jó fényvisszaverő hatású.

A hely lelke, a planetáriumgép is már múzeumba való. „Négy generációval le vagyunk maradva a műszertechnikai fejlődésben, máshol ma már úgynevezett fulldome rendszerek vannak, nagy teljesítményű videoprojektorokkal az egész kupolát egybefüggő módon, háromdimenzióban be lehet vetíteni, akár animációval, akár mozgóképpel. Mint az Imax mozikban, csak maradandóbb élménnyel, mert itt, a gömbszerkezet miatt a perifériában is 3D-ben látunk” – magyarázta Lőrincz Henrik. A teremben a planetáriumgép mellett mintegy harminc diavetítő „segíti” a munkát, amelyhez az előadók maguk gyártják a filmeket. Egy-egy film 3-4 hónapig készül, így a magyar planetárium sok jóindulattal sem nevezhető naprakésznek. Bár a NASA és az ESA a planetáriumok számára elérhetővé teszi a digitális filmeket, a mi rendszerünk ezt elavultsága miatt nem tudja kihasználni, így nálunk az új felfedezések nem láthatók. És miután az intézmény három éve készül a felújításra, évek óta új diafilmek sem készültek, bár így is 25-30 különböző előadásból válogathatunk.

Eltűnik a retró

Az elavult, hatásvadász „látványelemek”, vagyis a kupola alsó felét megvilágító színes lámpácskák is eltűnnének a megújulással, a „cirkuszi porondot” felváltják majd a bújtatott ledforrások, amelyekkel misztikus hangulatot lehet előidézni. És a nézőtér is átalakul, a minőségi előrelépés jegyében csökken majd az ülőhelyek száma, mintegy háromszáz főre. Az égbolt színháza végre olyan lesz, ahol mindegy, hova ülünk, egyformán élvezhető látványban és hangzásban lesz részünk.

A tervezett változtatásokhoz mindenképpen szükség van az állam segítségére, az intézmény vezetői a támogatási igényt már régebben benyújtották. Néhány hete minisztériumi megbízottak látogattak a helyszínre, akik maguk is meggyőződhettek az égető problémákról.

Egyetértettek azzal, hogy a budapesti Planetáriumot meg kell menteni, sőt azt ígérték, ebben igyekeznek segíteni. De leghamarabb így is csak az őszi ülésszakban születhet a támogatásról döntés , amelyet az is nehezít, hogy az intézmény a Népligetben áll, amely az állam, a fővárosi és a X. kerületi önkormányzat osztatlan közös tulajdona. Amíg ezt nem rendezik, vagyis az állam a Planetárium néhány száz négyzetméterét nem tudja kisajátítani, addig valószínűleg egy kapavágás sem történhet. Már folyik az egyeztetés, és ha sikerül erre a problémára megoldást találni, a támogatást is megkaphatják. 

A felújítás elkezdődik

„Nagyon bízunk benne, hogy ősszel valóban jól alakulnak a dolgok, mert akkor a tetőfelújítást néhány hónap alatt elvégezzük, és a meglévő műszaki háttérrel újra kinyithatunk. Működés közben pedig pályázhatunk, lobbizhatunk a további segítségért, hogy a technikánk is megújulhasson. Ha ez a két lépcső megszakítás nélkül követné egymást, két év múlva teljesen megújulva fogadhatnánk a látogatóinkat. Ha nem, akkor viszont nem tudjuk, mikor folytathatjuk itt az ismeretterjesztő munkát” – mondta az előadó.

A Planetárium az 1977-es megnyitás óta évente százezer látogatót fogad (az első években az újdonság ereje miatt kétszázezer volt ez a szám), főleg iskolás, óvodás csoportokat, hétvégente pedig a családokat. Idén lesz negyven éves, augusztus 17-én ünnepelnék az évfordulót. A bezárás miatt ezt is előre hozták, múlt hét pénteken telt házas nyílt nappal, színes műsorokkal, koncertekkel ünnepelték a négy évtizedes fennállást.  

Az elhivatott csillagászok a bezárás időszakára sem hagynak minket űrélmény nélkül, az Uránia Csillagvizsgáló az igazi égbolttal várja majd az érdeklődőket.


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó