A Budavári Könyvünnep (http://konyvunnep.hu/) nagyjából olyan szerepet tölt be a könyves fesztiválok piacán, mint a fine dining éttermek a vendéglátóiparban. Ez az igazi kulturális ínyencek programja, azoké, akik számára valódi öröm egy igényesen megszerkesztett kiadvány, és akik bódultan tekintenek fel, ha érzik az új könyv nyomdaillatát. Itt általában bemutatkozási lehetőséget kapnak olyan apró kiadók is, amelyeket néhány megszállott, a kultúra iránt elkötelezett ember működtet – de természetesen jelen vannak a nagyobbak is.

A könyvünnep kapcsán két név mindig elhangzik. Az egyik Hess Andrásré, akinek a műhelyében látott napvilágot 1473 pünkösdjén az első Magyarországon nyomtatott könyv. A „mesterséges írás” találmánya a német nyelvterület után előbb Itáliában (1465), majd Franciaországban (1471) honosodott meg. Egyszóval alig voltunk lemaradva: Magyarországgal egyidejűleg jelent meg az első nyomtatott könyv a Németalföldön, megelőzve többek között Spanyolországot és Angliát is.

Hess 1472 nyarán kezdhette meg a Budai Krónika néven is ismert mű elkészítését, amely tíz hónapig tartott, és 1473 pünkösdjére – a budai országos vásárra – készült el. Papírt valószínűleg Vitéz János esztergomi prímás támogatásával szerzett a Velencei Köztársaság területén működő papírmalmok egyikéből. A berendezést helyi iparosok segítségével állította össze, és a szedést, sőt valószínűleg a nyomtatást és a betűket is maga készítette. Műhelye, amely a ma róla elnevezett tér környékén volt, mindössze egyetlen, kis méretű sajtóval volt fölszerelve, és még ugyanebben az évben meg is szűnt.

Maga a mű, a Budai Krónika néven ismert latin nyelvű kiadvány többféle kéziratos forrásból összeolvasztott munka volt a magyarok történetéről. A kötetet a nyomdász egyetlen betűtípussal nyomtatta, a címeket és kezdőbetűket utólag pirossal díszítve. A kor szokása szerint 200-240 példányban készülhetett, amelyből mára 10 példány maradt fenn, kettő az eredeti, budai könyvkötő műhelyből származó díszes kötésben. Hess jól kalkulált, hogy elsőként ezt adta ki, hisz akkoriban, Mátyás király uralkodása alatt megnőtt a Magyarország iránti külföldi érdeklődés. A nyomtatott példányok hamar elkeltek, és számos kéziratos másolat készült róla.

A másik név Bakó Annamáriáé, aki a rendszerváltás óta vezeti a Várnegyed egyik szellemi oázisát, a Litea könyvesboltot. Kezdeményezésére jött létre 15 éve az első magyar nyelv és magyar könyv ünnepe, és azóta is vezetője a fesztivál szervezőcsapatának. Könyvesboltja egyébként pont ott működik, ahol az egykori budai nyomda volt: a hely szelleme pedig kötelez. Az első két évben a könyvünnepet – tekintve a történelmi előképet – még pünkösdkor tartották, de mivel az így egybeesett a könyvhéttel, az időpont átkerült szeptember első hétvégéjére. Ez az időzítés se véletlen: ilyenkor ünnepeljük Budavár felszabadulásának (1686. szeptember 2.) évfordulóját, amit a Buda Eliberata (http://konyvunnep.hu/buda-eliberata/) program keretében évről évre látványosan fel is elevenítenek. A törökök kiűzése után nemcsak az újjáépítés indult meg, hanem a szellemi élet is virágzásnak indult: így a fesztivál méltó előképet kapott.

Idén pedig további évfordulókból sincs hiány, így a programban hangsúlyosan megjelenik Arany János és a reformáció 500 éves jubileuma is. Ez utóbbi indokolja, hogy az idei díszvendég Vizsoly, illetve a Tokaj-Hegyalja legyen. Így aztán a jó zene és a jó könyvek mellé a jó bor is biztosítottnak látszik.