Freund Vilmos (1846–1922) kora egyik sokat foglalkoztatott építésze volt, nevéhez fűződik több Andrássy úti magánpalota és pesti bérház, a Kozma utcai izraelita temető ravatalozója, vagy a Lipótvárosi Kaszinó palotájának, az Izraelita Nőegylet Székházának (ma Fészek klub) építése is.

Freund és felesége, Basch Irma 1887-ben vásárolta meg a mai Erzsébet körút 51. szám alatti telket, ahova az 1887. április 29-én keltezett kérvény szerint két tömbből álló, négyemeletes, neoreneszánsz bérházat és fürdőházat tervezett. Ezen a területen már korábban is egy ún. vasfürdő állt, de a forrás kútja egy, a körút számára kisajátított telken volt, ezért Freundnak új kutat kellett építtetnie. 1888 augusztusában elkészült az épületegyüttes, az 51-es szám udvarán, a mélyföldszintjén pedig a fürdő.

A Körúti fürdő 1900 körül (Forrás: Fortepan)

A rossz lakásviszonyok miatt reumatikus fájdalmakkal küzdő pestiek és budaiak a gőzfürdőkben kerestek gyógyulást, így a körút első fürdője már a kezdetektől nagyon népszerű volt. A korszak publicistái cikkeikben üdvözölték az épület eleganciáját és a modern berendezéseket: a hullám- és zuhanyfürdőt, a gőzfürdőt, az elektromos fürdőt, a hideg vizes gyógytermet, a pneumatikus kamrát. A gyógyulni vágyó beteg sósvízkúrát is vehetett, de volt fenyőolajgőz-inhaláció is egy speciálisan erre a célra kialakított teremben.

Az intézet valamennyi helyisége, de különösen a gőzfürdő és a hidegvíz-részleg a kor luxusa szerint épült. A termeket Auer-féle izzólámpával világították, egyes osztályok pedig díszes felszerelésüknél fogva „tündéries látványt adtak”.  A zuhany- és medenceterem falait Willeroy and Boch, valamint Zsolnay-csempeburkolatok, a mennyezetet pedig Róth Miksa üvegei és a közbeékelt díszes medalionok fedték, utóbbiakat reliefszerűen csiszolt sárgaréz rámákba foglalták. Az úgynevezett leszárítószoba török stílusú, a toiletterem japán stílusú volt.

Jelzi a kor szokásait a fürdő látogatási rendje: a gőzfürdőt és a hullámfürdőt más órában használhatták a hölgyek és az urak. Az időpontok nem voltak állandóak, azokról a napilapok tájékoztattak. A hullámfürdőhöz fűzött gyógyjavallatokról dr. Schreiber S. H. intézetvezető, villámgyógyász és idegorvos a következő dokumentumot bocsátotta ki: „A meleg és langyos medenczefürdők úgy vannak szerkesztve, hogy bennök a víz folytonosan a tengeri fürdőkéhez hasonló hullámokat vet. A víznek ily mozgása medenczékben jótevőleg hat az emberi szervezetre, miután kellemes ingert gyakorol a bőr idegzetére, az összes ideg- és véredényrendszer energiáját nagyban emeli, s ilyenképpen az általános táplálkozást elősegíti.”

A Royal Nagyszálló épülete, Erzsébet körút 43–49. (Fotó: Erdélyi Mór, 1900 körül, forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A villamosfürdő meghonosodása egyébként dr. Schreiber nevéhez fűződik. Az alkalmatosság tulajdonképpen egy meleg kádfürdőből állt, amelybe csekély mértékű villamosságot vezettek. Volt masszázs is, s hogy mire rendeltetett akkoriban, idézzük a fürdőorvost ismét: „a Gartner bécsi magántanártól szerzett munkagép (Arbeitsmaschine) áll a, elkövérsedés elleni gyógyszer gyanánt, b, azok által használtatik, akik hidegvízprocedúra után mozogni akarnak a nélkül, hogy sokat járkálniok kellene.”

1903-ban a fürdőt összekötötték az 1896-ban épült Grand Hotel Royal szállóval. Akkortól tovább bővült a vendégek száma. A Royalban volt asztaltársasága Bródy Sándornak, Hunyadi Sándornak, Krúdy Gyulának (aki a beteg Ady Endrének itt szerzett szobát, amely közvetlenül az utcáról engedett bejárást).

Az I. világháborút követően Freund vállalkozásai tönkrementek, 1922-ben meghalt, 1923-ban pedig örökösei eladták a fürdőt a Royal Nagyszálló Rt.-nek, amely 1944-ig működött. Az 1945-ös ostromot követően bezárták, megcsonkították, a fürdő kristályüvegeket tartó vastravezreit például lebontották. Tervezték ide kozmetikai szalon, uszoda és tantermek építését is, de egyik sem valósult meg. Mindeközben az építmény látványosan pusztult. 1983-ban felmerült, hogy mélygarázst építenek a helyére, de a megbízott tervező, Dianóczky János a fürdő egyedülálló építészeti értékeire hivatkozva megtagadta a feladatot.

Az Erzsébet körút 51. számú épület 1956-ban (Forrás: Fortepan)

A Royal szálló 2002-es rekonstrukcióját követően 2006-ban mentették meg az akkor már romjaiban álló fürdőt. Az eredetitől lényegesen eltért a Marosi Miklós Közti Zrt. téralakítása: az uszodacsarnokot övező térfalakat széles üvegajtósorral vették körül, így a pavilonos jelleggel kevésbé tűnik föld alattinak az intézmény. Ezt erősíti az udvari mennyezeti üveg felülvilágító is. Miután a vízforrást időközben egy baleset miatt lezárták, ma már nem termálvizes gyógyfürdőként, hanem uszodaként működik a körfolyosós belső udvar alsó két szintjén.

A Royal Spa napjainkban (Forrás: corinthia.com)