Szentimreváros a XI. kerület egyik egységes megjelenésű, mondhatni óvárosi része, kialakulásához összetett társadalmi tényezők vezettek. Így például az, hogy a Gellért-hegy déli lejtőjén 1860. június 2-án megnyitott a Vincellér- és Kertészképző Gyakorlati Tanintézet, ami 1881-ben állami tulajdonba került, és Magyar Királyi Kertészeti Tanintézetként működött tovább.

Miután a régióba költözött a József Nádor Műegyetem is, tanárok, adjunktusok, tanársegédek és családjaik telepedtek le a Feneketlen-tó és a Gellért-hegy környékére.

Kisfaludi Strobl Zsigmond Szent Imre-szoborcsoportjának központi alakja 

Iskolák sora nyílott, így 1908-ban a mai Bartók Béla út 17–19. szám alatt a Szent Imre Kollégiumok budai intézménye. Ezt követően a herceg neve többszörösen ismétlődik a területen. A városrész egyik legismertebb iskoláját, a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnáziumot Békefi Remig zirci apát alapította, a gimnázium Walder Gyula tervezte épülete 1929-ben épült fel. Ebben az évben, 1929. november 19-én a Villányi utat Szent Imre herceg útjára keresztelték át, a Ménesi út nevét Nagyboldogasszony útjára változtatták.

A Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium

1930-ban, Imre herceg halálának 900. évfordulóján a Szent Imre-év keretében állították fel a Móricz Zsigmond körtéren Kisfaludi Strobl Zsigmond Szent Imre-szoborcsoportját, melyet aztán 2002-ben újítottak fel. Néhány méterrel odébb, az említett, mai Baross Gábor Kollégium parkjában, a Bartók Béla út 17. szám alatt ugyancsak 2002-ben rekonstruáltak egy, a II. világháborúban tönkrement hősi emlékművet, amelynek középső traktusában Szent Imrének állítottak emléket. Felépült a ciszterci rend Szent Imre-plébániatemploma, melyet 1938. november 6-án szenteltek fel. 1991-ben pedig megalakult a Szentimrevárosi Egyesület. 

A Budai Ciszterci Szent Imre Plébániatemplom

Mindezekhez képest kevésbé ismert az Ulászló utca és a Bartók Béla út találkozásánál (Bartók Béla út 79.), a Szent István udvarban található bérház falán megjelenő szekkó, vagyis száraz vakolatra készült falfestmény. A ház 1930–31 között épült Sailer István tervei alapján. Ő tervezte a Szabolcska Mihály utca 3–5–7. számú házait is, a Hunnia udvart, a Tátra udvart és a Pannónia udvart is. Ekkorra datálható a nagyjából másfél méter magas murális munka is. A kompozíció a Szent István intelmei Imre herceghez című királytükröt jeleníti meg, mely a korszak legjelentősebb irodalmi műve volt. A képen látható Szent Gellért püspök is, felette két angyal között Szűz Mária a kis Jézussal.

A festmény a század húszas-harmincas éveiben kiépült Ulászló utcára néz. Itt egyébként (beleértve a környező utcákat is) a városrész egységes képét, sajátos építészeti arculatát teljesen figyelmen kívül hagyták, és több házat lebontottak vagy átalakítottak tucatkülsejű lakóparkok számára az elmúlt években.