Múltidéző
2018. október 17. 10:09

Már a negyvenes években megszülettek az első tervek a budapesti körgyűrűre, és harminc éve adták át az M0 autóút első elemét. Azt a szakaszt, amely ma már nem is része a körgyűrűnek.

A Budapestet elkerülő autópálya ötlete 1942-ből származik, akkor publikálta Vásárhelyi Boldizsár az országos gyorsforgalmi úthálózat tervét, amelynek része volt egy a fővárost elkerülő autópálya is. 

Az 1942-es tervben szereplő körgyűrű (Fotó: Wikipedia.hu) 

Az 1960-as években, amikor a motorizáció az 1950-58 közötti politikai kényszerszünetből elkezdett lábadozni és újra megjelentek a magánautók, így a korszerű utak igénye is, itthon is elkészültek az első tervek a kiépítendő autópálya hálózatra. 

Az első tervekben még az önálló autópálya-körgyűrű nem szerepelt, az illetékesek úgy gondolták, hogy a Hungária körút tökéletesen megfelelne körgyűrűnek, sőt a döntéshozók kétszintű úttal számoltak. Azonban ahogy a tervek finomodtak és a város is fejlődött, 1974-re túlhaladottá vált ez a koncepció. Pedig még tervpályázatot is kiírtak a Rákóczi híd helyére tervezett kétsávos autópályahídra.

Ekkor merült fel a várostól messzebb vezetendő autópálya ötlete. Az országos autópályák mindeközben szép lassan araszolva épültek, és mivel mind Budapestről indult, csak a fővároson keresztül lehetett ezeket megközelíteni. Az olvasók közül talán még sokan emlékeznek arra az időszakra, amikor a mai Nagyszőlős utca – Október 23-a utca (akkoriban persze még más volt a nevük) – Petőfi híd útvonalon egymás mögött álltak a kamionok. 

A helyzet egyre tarthatatlanabbá vált. A körgyűrű déli szakaszának megépítését 1977-ben kezdték el tervezni, és 1982-ben született döntés a konkrét építkezésről. A rogyadozó szocialista gazdaságban azonban erre már nem volt pénz, ezért a beruházásra a Világbanktól vettek fel hitelt. 

A három és fél kilométeres szakasz átadásáról a Népszabadság 1988. október 20-án ezért joggal írhatta: 

„Nagy vizsgája volt ez a munka a magyar útépítésnek, hiszen tudvalevő, hogy ez a világbanki hitellel megvalósuló közúti fejlesztési program első része. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert a világbanki tenderekre a hazainál jóval szigorúbb minőségi előírások érvényesek, amelyek magas fokú műszaki készültséget és precizitást igényelnek, és garanciális kötelezettségük meglehetősen kemény. Így például nyolc év garanciát írnak elő a világbanki jogszabályok a hidak szigetelésére, a fémtárgyak korrózióvédelmére pedig kerek tíz esztendőt. Az M0-ás most átadott szakaszán bármily rigorózusnak tűnhetett is fel a sokféle vizsgálat, a Világbank megbízásából még azt is ellenőrizte az Utiber, hogy a korlátokon a festék az előírások szerinti vastagságú-e.”

Elsőként az 51-es főút Dunaharaszti elkerülő szakaszaként építették meg, amelyet a körgyűrű részének szántak. Az újság már a következő szakaszról is beszámolt: 

Megtudtuk azt is, hogy a mostani világbanki pályázat az M0-ás körgyűrű 14 kilométernyi részére vonatkozik, tehát az M5-ös autópályától Nagytétényig, az úgynevezett I/B szakaszra. Ennek a 14 kilométernyi 2x2 sávos, dupla záróvonallal elválasztott autóútnak 1,5 milliárd forint az építési költsége, s ennek 35 százalékát teszi ki a világbanki hitel. Ehhez járul még a két Duna-híd további költsége, a hidak már épülnek a Hídépítő Vállalat fővállalkozásában. Az I/A szakaszra — Nagytétény és az M 7-es között — az elképzelések szerint szintén hirdetnek majd világbanki pályázatot.”

 

A Népszabadság 1988, október 20-i fotója az átadás utáni pillanatokról


A tervek szerint az útvonal nem csak Budán folytatódott volna, hanem alagútban haladt volna az M5-ös autópályán túl a XVIII. kerület alatt. 

A magas költségek miatt a tervet végül elvetették. A körgyűrű így megbicsaklott, mivel a Liszt Ferenc repülőtér és a beépített területek miatt a végleges nyomvonal jóval nagyobb sugárban kerülte a várost, mint ahogy az 1980-as években megálmodták. Így történhetett meg, hogy az M5-ös és az M3-as közötti szakasz nem ott folytatódott, ahová az 1988-ban átadott út megérkezett a Duna és az M1-M7-es felől, hanem 5 kilométert kellett az M5-ös autópályán haladni. Az évtizedes fura helyzet felszámolására a régi szakasz helyett új épült, amely már közvetlenül vezeti át a forgalmat az 51-es út és az M5 között. A régi M0 és egyben az autóút első szakasza így már nem is tartozik a körgyűrűhöz, annak új elnevezése lett, ez már az M51-es autóút. 


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó