A Hősök tere északnyugati oldalát uraló, Schickedanz Albert és Herczog Fülöp tervei alapján készült épület 1906. december 5-i megnyitása óta sok rekonstrukciót megélt már, de az elmúlt három évben lezajló átalakítás volt a legjelentősebb mind közül, amely több mint 14 ezer négyzetmétert, a múzeum alapterületének negyven százalékát érintette.

Megtörtént a Szépművészeti épületének csaknem teljes modernizációja, többek között kazánostul lecserélték a hetvenes évekből való gőzfűtést és a régi, meglehetősen zajos klímaberendezést is, a tetőre napkollektorok kerültek, és elvégezték az épület utólagos, talajnedvesség elleni szigetelését is. Az új fűtő- és hűtőrendszeren túl korszerűsítették a biztonsági és informatikai rendszert, új lifteket építettek be, az épület immár teljesen akadálymentessé vált.

A Liget Budapest Projekt keretein belül megvalósult beruházás mértékére jellemző, hogy a munkálatok során mintegy 11 000 négyzetméter földet mozgattak meg, 2700 tonna betont, 300 tonna betonacélt, 900 négyzetméter falazatot, 7100 négyzetméter vakolatot, és 300 000 folyóméter kábelt építettek be. Emellett készült 19 000 négyzetméter burkolat, és 38 000 négyzetméternyi felületet festettek le. 

Az épület kívülről is megújult (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)

Visszakapott termek

Az épület termeinek műemléki igényű restaurálásán túl az intézmény mintegy 2000 négyzetméternyi új kiállítótérrel is gazdagodott, megnyílt többek között az önmagában is 900 négyzetmétert elfoglaló Román Csarnok, amelybe 70 év után térhetett vissza az élet. Hiába volt ugyanis egykor a pompás épület legpompásabb, leggazdagabban díszített csarnoka, a II. világháborút követően nem állították teljesen helyre, csak amolyan tessék-lássék módon. A rendszeresen beázó, díszeit vesztett termet raktárként használták, ahova a nagyközönség nem is léphetett be egészen 2018 tavaszáig, amikor a jelenlegi nyitást megelőzően a kapuit először tárták ki újra. 

A Román Csarnok raktárként a hetvenes években és most, a felújítás után (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)

A csarnok román stílusú templombelsőt idéz (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)

Lenyűgöző részletek (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)

Ehhez hasonlóan kapták vissza a látogatók a reneszánsz stílusú Michelangelo termet is, amely eddig irodaként működött, mostantól viszont ideiglenes tárlatoknak nyújt majd otthont. Jelenleg itt tekinthető meg a Leonardo da Vinci és a budapesti Lovas című kamarakiállítás, amely az itáliai polihisztor mintegy húsz alkotását mutatja be, köztük egy lovas szobrot.

A felágaskodó csődört ábrázoló alkotás eredetét számos legenda övezi, a szakértők között máig tart a vita arról, valóban Leonardo kezét dicséri-e, vagy sem, ám egy valami bizonyos: a kis méretű bronzszobor egykor a Szépművészeti Múzeum legismertebb műtárgyai közé tartozott. Aki megtekinti a tárlatot, világosan megértheti, miért: a két hátsó lábán álló, tökéletesen kiegyensúlyozott alkotás a reneszánsz alkotók alaposságát viseli magán, és bár elképzelhető, hogy nem is önálló műtárgynak szánták, hanem egy nagyobb (el nem készült) szobor modelljének, rendkívülisége folytán könnyen lehet, hogy valóban Leonardo munkája. 

A Leonardónak tulajdonított szobor egykor a múzeum leghíresebb műtárgyai közé tartozott (Fotó: MTI)

Visszatérés az eredeti elképzelésekhez

A felújítás tehát új terek megnyitásával és a meglévők újragondolásával is együtt járt. Utóbbi tulajdonképpen a gyűjtemény eredeti, alapításkori koncepciójához való visszatérését jelenti: az épületbe több évtizedes távollét után, fokozatosan (2019 közepéig) tér  vissza a XVIII. század előtti magyar művészeti anyag, amely 1957-től kezdődően a Magyar Nemzeti Galériában vendégeskedett. (A műveletet jelentősen megkönnyíti, hogy a két intézmény 2012 óta összevontan, Baán László főigazgató irányítása alatt működik.) 

A képtár terei a főúri kastélyok teremsorát idézik (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)

A magyar vonatkozású műtárgyakat (köztük például Mányoki Ádám híres Rákóczi-festményét) bemutató harmadik emeleti terem szintén a funkciók újragondolásának köszönhetően szabadulhatott fel, előtte ugyanis raktárak és restaurátorműhelyek működtek benne. 

Az emeletek mellett a múzeum földfelszín alatti részei is megújultak. A mélyföldszinten kapott helyet a ruhatár, az ókori művészetet bemutató termek, a kávézó, étterem. A múzeum évek óta legnépszerűbb tárlata, az ókori Egyiptom művészetét bemutató rész interaktív elemekkel is gazdagodott, a templomot idéző térben például bárki kipróbálhatja a szisztrum nevű egyiptomi csörgőhangszert, megnézheti, hogy fest a neve hiegrolifákkal leírva, és rácsodálkozhat egy múmia rekonstruált arcára is, amelyet a kutatóknak speciális technikával, a kötés megbontása nélkül sikerült újraalkotniuk.

Az egyiptomi gyűjtemény egyik interaktív eleme, a szisztrum (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)

A klasszikus ókori gyűjtemény három istennek (Dionüszosz, Erósz, Thanatosz) szentelt termében a műtárgyak mellett Kelemen Zénó kortárs alkotása, a Tutaj is megtekinthető. A padként is működő szoborra leülve bárki elmélázhat azon, vajon melyik istenség kultusza áll hozzá legközelebb. 

A látogatásban megfáradt vendégek pedig megpihenhetnek a múzeum kávézó- és étteremrészből álló büféjében, amely kellemes hangulata és kényelmes székei mellett zavarba ejtően finom ételeket kínál. Jelen sorok írója saját szemével (és persze szájával) bizonyosodhatott meg róla, hogy a gyömbéres sütőtökkrémleves ugyanolyan kiváló, mint a kacsasült, vagy éppen a marhapörkölt, a kiváló kávé pedig hozzájárult ahhoz, hogy a hely végül egyértelműen pozitív értékelést kapjon tőlünk. 

A kávézó és étterem rendkívül igényes lett (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)

Az átalakítás tehát nem pusztán ráncfelvarrást jelentett, hanem a múzeum újrapozícionálását is. Bár a Szépművészeti már a felújítás előtt is az egyik legnépszerűbb hazai múzeum volt, a kiállítóterek minőségét és a gyűjtemények újfajta koncepcióját szemlélve kijelenthetjük, hogy az intézmény ezzel sikerrel felzárkózott a világ legnépszerűbb múzeumaihoz, és valamennyi látogatójának büszkén mutatja meg, hogy valóban a legjelentősebb képzőművészeti múzeum Bécs és Szentpétervár között.

A Reneszánsz Csarnok az épület központi részén helyezkedik el (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)

Nyitókép: A freiburgi katedrális főkapujának másola a Román Csarnokban (MTI)