2019. január 28. 20:27

Weöres Sándor fiatalkora ugyan a Dunántúlhoz kötődik, de a költőnek a magyar főváros lett nem csak az élettere, de több költeményének ihlető forrása is. Weöres feleségével, Károlyi Amy költőnővel több évtizedet élt Budán. Weöres Sándor szobrai, emlékháza mind a Dunántúlon találhatóak, a fővárosban iskolák viselik a nevét.

Írta: Millisits Máté

 

Weöres Sándor 1913. június 22-én született Szombathelyen, polgári családban, édesapja katonatiszt volt. Gyermekkorát egy Vas megyei kis faluban, Csöngén töltötte, ahol családja földbirtokokkal rendelkezett. Első olvasmányélményeit a csöngei evangélikus lelkész könyvtárában található könyvek megismerésének segítségével nyerte. A tanulmányait előbb Pápán, majd Csöngén, Szombathelyen, Győrben és Sopronban végezte. Már a gimnáziumi évei alatt megjelentek versei, előbb diák lapokban, majd 1929-ben a számára ismertséget hozó Pesti Hírlapban. A fővárosi újságban közétett költeményei közül az Öregek című versét Kodály Zoltán megzenésítette.

Emléktábla a Törökvész út 3/A számú ház falán (Fotó: Surányi J. András)

A XX. század első felének legjelentősebb irodalmi folyóirata, a Nyugat 1932-től közölte verseit, amelynek főszerkesztőjével, Babits Mihállyal szoros, személyes kapcsolatot alakított ki. A pécsi Magyar Királyi Erzsébet Tudomány Egyetemen 1933-tól tanult először jogot, majd földrajzot és történelmet, legvégül filozófiát és esztétikát. Felsőfokú tanulmányai alatt irodalmi munkásságát előbb, 1934-ben Baumgarten-jutalommal, majd 1935-ben Baumgarten-díjjal ismerték el.

A diploma megszerzése után egy évvel, 1939-ben készítette el „A vers születése” című doktori munkáját. Ebben a filozófia szakon megvédett írásában a költő a művészi ihletettséget vizsgálta:

„A művész, ki az alaktalant formássá építi tudatos akarattal, szinte »teremtő«; ha akaratlanul, álmában is alkot, mint néha Schumann, olyankor szinte »szülő«; a két fogalmat elfogadhatjuk a műalkotás két pólusának. A közös jellemzőt megtaláljuk, ha azt mondjuk: minden művészmunka cselekvés, mégpedig valamit létrehozó cselekvés: készítés. Ez azonban nemcsak a művész munkájára áll, hanem például a tudóséra és iparoséra is”.

Weöres Sándor és felesége, Károlyi Amy 1965-ben (Forrás: Fortepan)

Doktori munkája után két évvel, 1941-ben jelent meg népszerűvé vált műve, a „Holdbéli csónakos”. Életszemlélete leginkább Hamvas Béla (1897-1968) író, filozófus világlátásával rokonítható, akivel mély, őszinte barátságot ápolt.


Weöres Sándor, Illyés Gyula és Károlyi Amy költők 1965-ben

A 1940-es évek első felében Pécsett, majd Székesfehérváron dolgozott könyvtárosként és újság szerkesztőként. 1943-ban költözött Budapestre, ahol az Országos Széchényi Könyvtárban vállalt gyakornoki munkát. A II. világháború emberpróbáló – 1944-1945 közötti – éveit Csöngén vészelte át szüleivel. A világégés után még 1945-ben megjelent „A teljesség felé” című, Lao-ce verseinek fordítását tartalmazó kötet. A következő években adták ki, az „Elysium” és a „Fogak tornáca” című köteteit.

A II. kerület, Törökvész út 3/A számú házban lakott Weöres Sándor a feleségével, Károlyi Amyval

Károlyi Amy (1909-2003) költőnőt 1947-ben vette feleségül. A házaspár egy rózsadombi társasházban vásárolt lakást a Törökvész út 3/A szám alatt. A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának 1948-1951 között volt a munkatársa. A diktatúra ideje alatt elbocsátották állásából, 1951-től csak gyermekeknek írt versei jelenhettek meg, főleg műfordításokból élt. 1956-ban került vissza az irodalmi életbe „A hallgatás tornya” című kötetével. Munkásságát 1970-ben Kossuth-díjjal ismerték el. Az 1970-es évek elején a Rózsadomb fölött, a Ferenc-hegyen fekvő Muraközi utca 10/A szám alatt vásárolt a feleségével közösen egy nagy kerttel ellátott házat. A jó budai panorámával rendelkező házból kitekintve írta a „Budai gyümölcsös” című versét:

„Északra Rózsadombtól, nyugatra Óbudától,

a ferenchegyi kertben a fű ősszel se sárga,

fakó sziklák tövében galagonya-bozóton

sok bogyó pirul, mintha most szökkenne virágba.

A kert felső szögéből lelátni a Dunára

hol hidak emelkednek szónoki lendülettel,

s a túlsó, pesti parton a háztömbök sorára

hová ködöt borít vagy sziporkát szór a reggel[.]

Óriáskígyót vonszol, öntöz a feleségem,

nézem melyik kerül ki győztesen a csatából:

szárnyas bogár az asszony, és hét-öles a sárkány,

de hol a nő parancsol, a szörnyeteg cikákol.”

A Weöres-életmű rendkívül gazdag, legismertebbek mégis gyermekversei, de drámai műveivel is kiemelkedik a költők élvonalából. 1964-ben publikálta a Párizsban is kiadott „Tűzkút” című művét, majd 1968-ban a „Merülő Szaturnusz” következett. 1970-ben adták ki híres könyvét, a „Psyché” című verses regényét, 1973-ban jelent meg a „Ha a világ rigó lenne” című gyermekvers-kötete.


A II. kerület, Muraközi utca 10/a – Itt élt Weöres Sándor az élete utolsó 25 évében

1977-ben megjelentette a „Három veréb hat szemmel –Antológia a magyar költészet rejtett értékeiből és furcsaságaiból” címet viselő versgyűjteményt, amiben a magyar költészet kevésbé ismert gyöngyszemeit tárta az olvasók elé. Két utolsó, még életében kiadott kötet „A posta messziről” és az 1987-ben megjelent „Kútbanéző”, amely nem csak a költeményeit tartalmazta, hanem költő rajzait is.

Weöres rajza, Hatvany Lajos Muzeális Gyűjtemény 

Weöres Sándor a magyar kultúra napján, 1989. január 22-én hunyt el hosszú betegeskedés után. Felesége, Károlyi Amy férje halála után tizennégy évvel később halt meg, 2003-ban. Közös sírjuk a Farkasréti temetőben található. Weöres Sándor tiszteletére szobrot Szombathelyen, Pécsett, és Csöngén állítottak. Oktatási intézmény, iskola vagy óvoda viseli nevét Budapesten a Ferencvárosban, Gyömrőn, Szegeden, Tökölön, Pápán, Gelsén, Miskolcon, Arnóton, Csöngén, Szombathelyen. A Vas megyei megyeszékhely színházának is költő a névadója.

A művész számára kedves faluban, Csöngén a Weöres család egykori házban rendeztek be állandó emlékkiállítást tiszteletére. Weöres Sándor rajzait a Hatvany Lajos Muzeális Gyűjtemény őrzi, amely még az 1980-as évek elején, Kovács Ákos néprajzkutató igazgatósága alatt kapta a költőtől ajándékba az alkotásokat.

Az érdeklődő nagyközönség a makói József Attila Múzeumban 2018. április 10-én nyíló Weöres Sándor kiállításon ismerkedhet meg a költő munkásságával, és a gyermeki egyszerűségre szorítkozó grafikai világával.


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó