2019. március 4. 07:30

Erzsébet sugárút vagy új körút? Erről a kérdésről tört ki a vita 85 évvel ezelőtt a fővárosban. Az Erzsébet sugárutat akkor már évtizedek óta tervezték, a mai Madách térről indult volna.

Írta: Domonkos Csaba

Arról, hogy itt sugárút épül, 1929-30-ban döntés született, azonban a beruházás húzódott, pedig 1934 februárjában a Közmunkatanács döntést is hozott az út felépítéséről. 1932-ben az Orczy-házat el is bontották, a helyére tervpályázatot írtak ki, amely eredményeként – bár a pályázatot nem ő nyerte – Wälder Gyula meg is tervezte a ma is látható épületet, amely 1937-38 között épült fel. 

A tervezett sugárút nyomvonala (Forrás: FSZEK)


1934 februárjában azonban a főváros magánépítési bizottsága olyan határozatot hozott, amely szerint nem is a sugárútra, hanem inkább egy körútra volna szükség, amely körút a Bazilikától indulna, és a Kálvin térig húzódna. Ráadásul e körút nyomvonalán kertes udvarokra nyíló bérházak építését tervezték. A bizottság szerint az adott gazdasági helyzetben nem lett volna szerencsés a sugárút megépítése. 

Ez alapvetően ellentmondott az elfogadott terveknek, és nagy felzúdulást okozott. Rakovszky Iván, a Közmunkatanács elnöke Az Est című újság 1934. február 1-i számának úgy nyilatkozott, hogy „Ami a dolog érdemét illeti, nem új vitáról van szó, legfeljebb újabb rohamról, olyan körök részéről, amelyek elvi elgondolásaikat nem tudják a való élet követelményeinek alárendelni. Praktikus ember előtt semmiképpen sem lehet érthető az az érv, hogy az Erzsébet sugárút megépítését azért kell megakadályozni, mert üzleti uccának széles, boulevardnak pedig keskeny. A kérdés nem azon múlik, hogy az új sugárút beleszorítható-e az útkategóriák valamelyikébe, hanem azon, hogy szükség van-e a Dob ucca és Király ucca közötti téren és éppen a kedvezően be nem építhető telektömbökön keresztül új útra. Erre pedig mindenki csak igennel válaszolhat, aki a főváros fejlődését komolyan akarja.”

Az elbontott Orczy-ház 1937 körül (Forrás: FSZEK) 


A Közmunkatanács pár napon belül ismételten foglalkozott a kérdéssel, és megint csak az új sugárút mellett foglalt állást. Ne feledjük, ez a vita 1934-ben lángolt fel, amikor is Magyarország és a világ épp a nagy gazdasági világválság mélyéről próbált felkapaszkodni, ezért a hazai építőipar rendkívüli módon várta a nagy állami beruházásokat. E sugárút pont ilyennek tűnt, hiszen a számítások szerint összesen 150 millió pengőbe került volna.

A Magyarország című újság 1934. február 6-i tudósítása szerint: „Az Erzsébet sugárút mielőbbi megépítése érdekében megmozdultak az építőiparosok és az ingatlan- és telektulajdonosok. Ma délelőtt két küldöttség kereste fel Sipőcz Jenő polgármestert. Az egyiket Nagy Antal bizottsági tag, a kereskedelmi és iparkamara alelnöke vezette, az Iparosok Országos Szövetségének, a lakatosok, mázolok, kőművesek, asztalosok, építőmesterek országos szövetségeinek küldöttségei vettek benne részt. Arra kérték a polgármestert, hogy az Erzsébet sugárút mentén minél sürgősebben adják ki az építkezési engedélyeket, hogy a házak lebontásához hozzá lehessen fogni. Rámutattak arra, hogy az iparosság reménytelen helyzetben van és ha az Erzsébet sugárút kiépítése elmarad, semmiféle munkaalkalomra nincs kilátásuk.”

 

Épül a ma is látható épület, amely a Közmunkatanács központja is volt. A képen látszik az ív állványzata. 1937 körül (Forrás: FSZEK Budapest-képarchívum)


Ezek után az új körút tervét elvetették, és az Erzsébet sugárút kiépítése került előtérbe. Az építkezés a grandiózus nyitóépülettel végül megindult, valamint több házat a tervezett nyomvonalon lebontottak, és 1942-ig fel is épült néhány modern bérház, de a beruházás a háború alatt természetesen szünetelt. A háború után felidézték a terveket, de ekkor már a műemlékvédelmi szempontok győztek. Egy épület azonban elkészült, úgy, hogy az egy esetleges sugárúthoz arculatban és elhelyezésben is illeszkedett volna. Ez pedig a Madách Imre út és a Rumbach Sebestyén utca sarkán álló OTP-ház. A hétemeletes épületet-komplexumot 1959-1962 között Gulyás Zoltán terve alapján építette fel az Országos Takarék Pénztár. A ház a Madách téri épülethez hasonló klinker téglás burkolatot kapott.

Nyitókép: A Madách sugárút tervezett kiindulópontja (Forrás: FSZEK)

Összesen 1 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Sehová nem vezetett volna a tervezett sugárút. Anno az Andrássy utat a Ligetbe vezető szűk Király utca kiváltására építették. Sokszor felhozzák, hogy nem vezet ki a városból.
Szerintem az egykori gettó területének legalább a felét gyalogos övezetnek kellene átépíteni A Székely Mihály utca - Kazinczy utca magasságáig a Kiskörútig csak taxi vagy trolli mehetne át ezen az övezeten. Ha a Király utcából és a Wesselényi utcából nem jöhetnek be az autósok, a Belváros közepén a forgalom jelentősen le fog csökkenni.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó