Pecz Samu a XIX. század második felének neoreneszánsz stílusirányzatával ellentétben a középkori formákat használta fel épületeiben. Előszeretettel alkalmazta a téglaburkolatot, amellyel vöröses színű épületei kiemelkednek a környezetükből. 

1854. március 1-jén született Pesten. A középiskola után több helyen is tanult, a József Nádor Műegyetem mellett Stuttgartban és Bécsben. Dolgozott Schulek Frigyes mellett a Nagyboldogasszony (Mátyás)-templom helyreállításában, és két évig Hauszmann Alajos irodájában is, illetve tanársegéd volt Steindl Imre mellett is. Látható, hogy volt kitől tanulnia, tudását az egyetemen adta tovább, hiszen 34 éves korától már professzor, az épület-szerkezettan tanára volt. 

A Központi Vásárcsarnok nem sokkal a megnyitása után (Forrás: FSZEK Budapest-képarchívum)

A Központi Vásárcsarnok ma (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)

A Központi Vásárcsarnok ma (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)


A Központi Vásárcsarnok ma (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)

Az 1880-as évek elejétől folyamatosan tervezett, pályázatokon indult, és számos alkalommal nyert is. Több templomot tervezett az ország különböző pontján, így Budapesten is. Az ő munkája a Szilágyi Dezső téri református és a Nagy Ignác utcai unitárius templom. A Szilágyi Dezső téren a református szertartásrend által megkívánt centrális formához a gótikus stílusú templomot találta a legmegfelelőbbnek.

 A Szilágyi Dezső téri református templom (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)

Díszkút a Szilágyi Dezső téri református templom mellett Pecz Samu szobrával (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)

Budapesten a legjelentősebb megvalósult munkái a Központi Vásárcsarnok, a Nemzeti Levéltár várbéli épülete, a Műegyetem több épülete és a Fasori evangélikus templom és gimnázium. 

A Központi Vásárcsarnok megépítésére nemzetközi tervpályázatot írtak ki (kisebb botrány után, amely azért tört ki, mert az Eiffel-cég állítólag pályázat nélkül már megkapta a megbízást). A tervpályázaton megosztott első díjat kapott Pecz pályaműve két másik, külföldi tervvel egyetemben. A második szavazáson azonban egyértelműen Pecz tervét javasolták megépítendőnek a három első díjas közül. (Később az egyik francia díjazott még megpróbálta megfúrni Pecz tervét, szerencsére sikertelenül.) 

A József Ipartanoda (a későbbi Műegyetem) 1848-ban alapított könyvtárának a XIX. század végén, a XX. század elején egy nagyobb, kényelmesebb épületre volt szüksége. Ebben az időszakban jelentősen növekedett az intézmény könyvállománya, 1896 és 1909 között megduplázódott, és elérte a 25 ezer kötetet. Az új könyvtár megtervezését Pecz Samura bízták. Az épület kívülről gótikus templomot idéz. Építésekor ez volt Európa legnagyobb falazott téglaburkolata. A 16 méter széles olvasóterem akár 400 fő számára is kényelmes. Emellett több más egyetemi épület terveit is elkészítette. 


A Műegyetem különös hangulatú olvasóterme (Forrás: Wikipédia)

A Műegyetem könytára (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)

Az ő tervei szerint épült meg 1897–1898 között – eredetileg az ekkor még itt működő Műegyetem részére ideiglenes előadónak – az ELTE Múzeum körúti campusán található Gólyavár nagyelőadó is. 

A középületek, templomok mellett bérházakat, irodaházakat is tervezett, és építészeti szakkönyveket írt. A XX. század elején számos elképzelés volt a Levéltár új épületének helyére. A várbéli végleges elhelyezésről 1911-ben született döntés, bár az épület tervezésére a Levéltár vezetője, Pauler Gyula már 1898-ban felkérte fel Pecz Samut. Számos előtanulmányt folytatott, beutazta Európát, az európai városok levéltárait tanulmányozta, hogy mindnél különbet alkosson.

Ennek fényében a raktárak belmagasságát úgy választotta meg, hogy azok kezeléséhez ne kelljen létra, egy esetleges tűz minél kisebb kárt okozzon. A Levéltár épületéhez egykor egy torony is tartozott (ez Budapest II. világháborús ostromakor pusztult el), amely a kémény mellett egy víztartályt is tartalmazott tűz esetére. (Télen a kémény hője miatt nem fagyott meg a víz.)


A Nemzeti Levéltár Bécsi kapu téri épülete még ép tornyával 1932-ben (Forrás: Fortepan) 

A Nemzeti Levéltár épülete ma (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)


Címer a Nemzeti Levéltár kapuja felett (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)

Pecz Samu már nem érhette meg a Levéltár megépülését. 1922-ben bekövetkezett halála miatt félbe maradt munkáit egyetemi utóda, Nagy Károly fejezte be. 

Emlékét a máig megmaradt épületei mellett a Szilágyi Dezső téren felállított kút őrzi, amelyet tisztelői állítottak. Eredetileg nem ide, hanem a Vásárcsarnok közelébe szánták, de végül a főváros döntött az itteni elhelyezésről. Az 1929-ben felállított kúton Pecz Samu szobra középkori építőmesteri ruhában látható. A szobrot 1981-ben ellopták, de szerencsére később előkerült, és ma is megtekinthető a téren.  

Nyitókép: A Központi Vásárcsarnok (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)