Kossuth Lajos (1802–1894) a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében fekvő Monokon, evangélikus családban született, és a hagyomány szerint a településhez legközelebb eső evangélikus templomban, Tállyán keresztelték meg 1802. szeptemberében. Az anyakönyv megsemmisülése miatt a keresztelőről nem maradt fenn írásos dokumentum, de Kossuth Lajos egész életében szeretettel emlékezett meg keresztelési templomáról.

Kossuth Lajos, színezett litográfia, 1848. január 1., August Prinzhofer

Kossuth Lajos életének első három évtizede Magyarország észak-keleti városaihoz kötődik. A Kossuth család 1808-ban költözött Monokról Sátoraljaújhelyre. Ebben a zempléni városban kezdte meg Kossuth Lajos a piarista iskolában a tanulmányait, amelyet az Eperjesi Evangélikus Kollégiumban folytatott, ahol érettségi vizsgát tett. A Sárospataki Református Kollégiumban jogi ismereteket szerzett. Jogászi gyakornokként éveit előbb Eperjesen, a kerületi táblánál, majd Pesten, a Kúrián töltötte 1820–1823 között.

Ügyvédi oklevelet 1824-ben szerzett, majd 1827-ben Zemplén vármegye tanácsbírája lett. Az 1820-as évek második felétől a Zemplén megyei liberális kör tagjaival kötött barátságot. A helyi polgári közösségi élet fejlesztése érdekében az 1830-as évek elején részt vett a sátoraljaújhelyi kaszinó megalakításában. Az 1831-es, Észak-Magyarországot sújtó kolerajárvány idején Kossuth Lajost a Zemplén vármegye koleraügyi biztosának nevezték ki. A következő évtől a reformjavaslatok megvitatásában vett részt, 1832. szeptemberében hangzott el beszéde a sajtószabadságról a megyegyűlésen.

Még ennek az évnek a végén Pozsonyban, az országgyűlésen vett részt, mint a parlamenti gyűlésen jelen lenni nem tudó főrendiházi tag követe. Az országgyűlésnek nem csak passzív szemlélője volt, hanem a reformkori politikai élet fő helyszínén a napi közéleti harcok részletes tudósítójává vált az Országgyűlési Tudósítások megjelentetésével. Politikai újságírói tevékenységét 1836. júliusában a Törvényhatósági Tudósítások szerkesztésével folytatta.

Az Országgyűlési Tudósítások egy lapjának részlete (Forrás: Wikipédia)

A Habsburg Birodalom képviselői számára Kossuth Lajos munkássága egyre veszélyesebbé vált, így József nádor betiltotta a Törvényhatósági Tudósítások terjesztését. Kossuth a tiltásnak nem tett eleget, szerkesztőként védekezésében arra hivatkozott, hogy ha az országgyűlés alatt engedték az Országgyűlési Tudósítások terjesztését kéziratos formában, akkor most a Törvényhatósági Tudósítások, amely megyei gyűlésekről ad hírt, kéziratos formában történő nyilvánosságra hozatala sem lehet törvényellenes. Kossuth Lajos újságírói tevékenységével éberen tartotta a rendi ellenzék szellemét, amelyet a Habsburg Birodalom szervei egyre nagyobb ellenérzéssel fogadtak.

Kossuth Lajos orvosi tanácsra 1837 tavaszán családjával együtt pár hetet töltött a Zugliget erdőinek sűrűjében álló Istenszeme fogadóban. A szálláshelyen a szomszédos szobát bérelte a neves irodalomtörténész, Toldy Ferenc, aki tanúja volt e házban az 1837. május 5-re virradó éjszakán Kossuth Lajos elfogásának a betiltott Törvényhatósági Tudósítások szerkesztése és terjesztése miatt.

Zugliget Kossuth Lajos elfogása évében, 1837-ben

Kossuth elfogásának 1999-ben felavatott emléktáblája az egykori Istensszem fogadó épületén (Fotó: Puha Titusz)

Kossuth elfogásának táblája (Fotó: Puha Titusz)

Eperjessy István 1906-ban megjelent Zugliget és vidéke című könyvében az alábbi szavakkal mutatta be Kossuth elfogását:

„… május hó 4-ről 5-re, éjjeli egy óra tájban Eötvös József királyi fiscus, egy kapitány egy strázsamesterrel és 48 gránátossal vétette körül a nyaralót és letépve Kossuthot kétségbeesett, könnybefúló családja kebléről, a budai várban, a Verbőczy utcában levő börtönbe zárták.”

A zugligeti Kossuth-szobor avatásának fényképe megjelent a Vasárnapi Ujságban 1913-ban

Az 1913-ban felavatott zugligeti Kossuth-szobor (Fotó: Puha Titusz)

Hosszas vizsgálat után Kossuthot hűtlenségért négy évre ítélték, végül 1840. május 10-én szabadult. Az Istenszeme fogadó közelében 1913-ban állítottak egy Kossuth-mellszobrot, amelynek posztamensén a politikus elfogását megörökítő dombormű még ma is látható a villa közelében, a Mátyás király út és a Tündérhegyi út találkozásánál. A Kossuth-büszt az akkori főváros első köztéri Kossuth-szobra lett. A 1913. június 22-én felavatott alkotást Tóth István szobrászművész készítette.

Kossuth Lajos elfogását ábrázoló dombormű az 1913-ban felavatott zugligeti Kossuth-szobor postamensén (Fotó: Puha Titusz)