2019. május 1. 09:20

Budapesten a XX. század első évtizedeiben több impozáns műtermes villa épült. A főváros művészvilágának egykori megbecsültségét mutatja, hogy gyakran szegény sorból indult festők és szobrászok, elismerté válva vagy jó házasságot kötve, különlegesen gazdag díszítéssel ellátott házakat tudtak építtetni. Zugló kertvárosias részén áll László Fülöp (1869-1937) festőművész lovagvárat idéző műtermes villája.

Írta: Millisits Máté

László Fülöp, eredeti nevén Laub Fülöp Elek Pesten született 150 évvel ezelőtt, 1869. április 30-án. Édesapja, Laub Adolf női szabó volt. Laub Fülöp a budapesti Mintarajziskolában tanult, közben fényképészsegédként is dolgozott. A XIX. század második felének legelismertebb magyar festőművész-tanárai, Székely Bertalan és Lotz Károly voltak a mesterei.

László Fülöp önarcképe

​László Fülöp műtermes villája Budapesten, a Városliget közelében (Vasárnapi Ujság 1901. július 14.)

László Fülöp budapesti műtermében, a kép a Vasárnapi Ujság című  hetilap 1901. július 14-i lapszámának címlapján jelent meg

A magyar fővárosban folytatott képzőművészeti képzése után a müncheni Képzőművészeti Akadémiára járt, majd Párizsban, a Julian Akadémán fejezte be a tanulmányait. A fiatal Laub Fülöp Elek családi nevét 1891-ben változtatta Lászlóra. 1900-ban vette feleségül Lucy Guinnesst, a tehetős és előkelő kapcsolatokkal rendelkező ír sörgyáros leányát.

A házasság következtében sokkal jobb anyagi helyzete lehetővé tette számára egy villa megépítését, mely 1901-re épült fel Gyalus László tervei alapján Zugló kertvárosi részén, a Városligethez közeli Istvánmezőn. A várkastélyt idéző, a késő historizmus stílusában megalkotott házat különböző méretű ablakok, tornyok teszik izgalmassá. A fővárosi védettséggel rendelkező „palota” az Abonyi és Zichy Géza utca sarkán egyben lakásként és műteremként szolgált.

László Fülöp és felesége, a művész rajza (Vasárnapi Ujság 1901. július 14.)

Hulló levelek című festménye a Vasárnapi Ujság 1901. július 14-i  számában

Görgei Artúrról készített portréja a Vasárnapi Ujság 1901. július 14-i számában

László Fülöp villája 1983-ban (Forrás: Fortepan)

László Fülöp villája 1983-ban (Forrás: Fortepan)

László Fülöp villája 1983-ban (Forrás: Fortepan)

László Fülöp az épületet csak pár évig lakta, mivel 1907-ben feleségével Londonban telepedett le. A műtermes villáját előbb bérbe, majd 1912-ben véglegesen eladta, az akkor az Istvánmező ékszerdobozának számító, napjainkban sajnos leromlott állapotú házat. Itt bérelt lakást és műtermet 1905 és 1912 között a XX. század egyik legkiemelkedőbb magyarországi építésze, Lajta Béla (1873-1920). 

Az építőművésznek ebben a műterembe készült magyar fővárosban felépült több köz- és magánépületének terve. A XX. században több neves színész élt itt, köztük Berczy Géza (1902-1963) a Nemzeti Színház kiváló művésze.

László Fülöp villája a Zichy Géza utca felőli oldalon, 2019-ben (Fotó: pestbuda.hu)

László Fülöp villája az Abonyi utca felőli oldalon, 2019-ben (Fotó: pestbuda.hu)

Emléktábla a villa bejárata mellett (Fotó: pesbuda.hu)

A villa történetéről szóló tábla a kerítésen (Fotó: pestbuda.hu)

Lászó Fülöp villája (Fotó: pestbuda.hu)

László Fülöp a XX. század hajnalán Európa-szerte elismert festővé vált, több nagy sikerű kiállítást tudhatott magáénak. Az első jelentős megbízása a bolgár király portréjának elkészítése volt. A festmény akkora tetszést aratott, hogy a család többi tagja is modellt ült neki. Ettől fogva sorban kapta a megrendeléséket: Ferenc József egyenruhás képén a kor divatja szerint a szabadban ábrázolja a császárt kedvenc kutyájával és lovával.

1900 folyamán a német császári család több tagja következett, majd Rómába hívták, hogy megfesse XIII. Leó pápa portréját, ezt az alkotását a Magyar Nemzeti Galéria őrzi. A 1900-as párizsi világkiállításon a pápát megörökítő portréjával aranyérmet nyert.

Idealizáló képmásai világszerte divatba jöttek az elit körökben: arisztokraták és mágnások, a politika, a művészet és a tudomány jelentős képviselői lettek a modelljei. A megbízásokat számos kitüntetés, szakmai elismerés követte. Ferenc József császár és magyar király nemesi rangot adományozott neki 1912-ben.

Habár „utolsó udvari festő”-ként rendkívül sikeres pályát futott be, jelenleg életműve újra felfedezésre vár. A Budapesti Városvédő Egyesület Lotz Károly Festészettörténeti Csoportja László Fülöp-emlékévet hirdetett, amely során több előadás és kamarakiállítás mutatja be munkáit.  Remélhetőleg újra elnyeri méltó helyét a magyar művészettörténet „Aranykönyvében”.

Nyitókép: Lászó Fülöp villája 2019-ben (Fotó: pestbuda.hu)

Összesen 1 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Úgy nevezték őt, hogy a "festőfejedelem". Ma már szinte ismeretlen.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó