2019. június 3. 15:00

Az óbudai Buszesz, azaz az egykori szeszgyár volt telephelyének feltárásán kora Árpád-kori településre bukkantak a régészek, holott eddig azt hitték, ezt a területet a magyar államalapítást követően egészen a XIX. századi gyárépítésig mezőgazdasági célokra használták.

Óbudán, az egykori Buszesz, vagyis szeszgyár területén folytat megelőző feltárást a Budapesti Történeti Múzeum (III. kerület, Sorompó utca 1.). A Duna partjához közeli területen eddig egy tucatnyi régészeti korszak nyomára bukkantak – olvashatjuk az Aquincumi Múzeum honlapján.

Már az őskorban is előszeretettel telepedtek le a területen az emberek, akiket nem csak a Duna közelsége, de egy másik víz is vonzott, ugyanis a most feltárt területtől északra volt a torkolata az Aranyhegyi-pataknak, amely két másik vízfolyással egyesülve a Budai hegyekből csordogált – egyes esetekben pedig nyilván hömpölygött – a torkolathoz. A víz volt tehát az a legfontosabb környezeti tényező, amely a megtelepedésre hatással volt.

Az egykori Buszesz, vagyis szeszgyár területén folytat megelőző feltárást a Budapesti Történeti Múzeum​ (Fotó: Rupnik László, ELTE Régészettudományi Intézet)

Az eddig feltárt területen már egy tucat régészeti korszakot sikerült azonosítani az őskortól a kora Árpád-korig. A legintenzívebbnek a bronzkor bizonyult, amely során szinte folyamatosan lakták, használták a területet. A mindennapi élet emlékein, vagyis a tárgyi leleteken és házmaradványokon kívül egy olyan gödör is előkerült, amelyben legalább száz, egy időben összetört edény maradványait találták meg – ez feltehetően valamilyen ünnepi esemény, lakoma, áldozat emléke lehet.

A mindennapi élet emlékeit, összetört edény maradványait is feltártak (Fotó: Rupnik László/ELTE Régészettudományi Intézet)

A bronzkorban is lakták ezt a területet, összetört edényeket és tárgyi emlékeket találtak a feltáráson (Fotó: Rupnik László, ELTE Régészettudományi Intézet)

Az őskori megtelepedésekhez kapcsolódó temetőt nem sikerült megtalálni (az a korszakra jellemző módon a lakott résztől távolabb lehetett), előkerült viszont a mai Szentendrei út római kori megfelelőjét, a polgárvárost és a katonavárost összekötő utat szegélyező temető néhány kései, 4. századi sírja. A feltárás eddigi legnagyobb meglepetése a kora Árpád-kori település azonosítása, hiszen az eddigi topográfiai adatok szerint a magyar államalapítást követően egészen a XIX. századi gyárépítésig mezőgazdasági célra használták a területet.

Az ásatáson házmaradványok is előkerültek (Fotó: Rupnik László, ELTE Régészettudományi Intézet)

A roppant gazdag leletanyagot hozó feltárást nagyban nehezíti, hogy éppen az intenzív használat miatt a különböző kultúrák rétegei egymást is átfedik, így megesik, hogy egy kisebb szelvényből is akár öt-hat korszak emlékei kerülnek elő.

Forrás: http://regeszet.aquincum.hu/

Nyitókép: A Buszesz gyár 2018-ban (Fotó: Szűcs Csaba/pestbuda.hu)

Korábbi cikkünket is figyelmébe ajánljuk: Mi épül az óbudai Buszesz helyén?

 

 


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó