2019. június 15. 00:23

Indul a turistaszezon, ezért felkerekedtünk, hogy megnézzük: mit láthat az arra járó a nemzet főterén sétálva? Készülő emlékműveket, furcsa virágágyakat és száz év után befejeződő építkezést találtunk.

Írta: Bukovszki Péter

Bár a Kossuth tér 2012-ben megkezdett átalakításának oroszlánrésze része már 2014-2015-re befejeződött, a végleges koncepció elkészülésére még mindig várni kell. Az eddigiek során teljesen újragondolták és átformálták a területet: bár lombos fából kevesebb van, a zöldfelület nagyobb lett és sokkal ápoltabb is, mint korábban, a burkolatok igényesebbek és elegánsabbak, mint a korábbi beton-aszfalt uralta környezet.

Általánosságban elmondható, hogy tér a mostani, megújult formájában inkább méltó a „nemzet főtere” cím viselésére, mint a korábbi verzió, amelyhez az évtizedek során gyakran ad hoc módon építettek hozzá vagy vettek el egy-egy emlékművet vagy zöldfelületet. A Steindl Imre Program keretein belül átformált Kossuth tér tehát azon közterületeink egyike lett, amelynek átalakítása kivívta a többség (sokszor még az eleinte bírálatot megfogalmazók) elismerését is. 

A téren a legnagyobb melegben is sok embert látni (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Ennek legjobb bizonyítéka, hogy a régebben hétköznaponként kihalt, parkolóként használt, autókkal teli terület manapság állandóan élettel teli: fényképezkedő turisták, andalgó-bámészkodó helyiek, dolgukra siető emberek lepik el. A fűre ugyan tilos rálépni, cserébe viszont mindig szemet gyönyörködtetően szép, gondozott pázsit és színpompás virágágyak fogadják a látogatót.

Ezért is ért minket meglepetésként, amikor a minap azt vettük észre, hogy néhány ember fejvakargatva nézegeti a Kossuth-szoborcsoport előtti pázsitrész két szélére telepített virágágyásokat. Első látásra úgy tűnt ugyanis, mintha a térnek ennek a szeletéről a máshol oly dolgos kezek elfeledkeztek volna: a derékig érő, sokféle növényből álló kesze-kusza rengeteg inkább emlékeztetett elvadult rétre, mint gondosan megkomponált virágágyásra.

Alaposabban megszemlélve azonban világossá vált, hogy a furcsa látvány nem a természet, hanem az ember munkája: az inkább száraznak és elburjánzottnak tűnő növények között ugyanis nem ötletszerűen, hanem bizonyos sajátos rend alapján bukkant fel egy-egy pipacs vagy őszirózsa. Nem tudjuk, milyen ötlet vezérelte a koncepció kiötlőit, az eredmény mindenesetre meglehetősen zavarba ejtőre sikeredett, a vadvirágos ágyás ugyanis állandó ellentmondásban van a közvetlenül mellette fekvő, pedánsan gondozott pázsittal. 

A Kossuth-szoborcsoport előtti virágágyás inkább emlékeztet rétre, mint gondosan megmunkált parkra​ (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

(Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A tér más részein azonban nyoma sincs efféle furcsaságnak. Az utolsó oda nem illő elemet, a déli házsor legnyugatibb részét elfoglaló volt MTESZ-székházat ugyanis 2017 tavaszára teljesen lebontották, hogy átadhassa helyét utódjának, az eredetileg a húszas években tervezett, ám a háború miatt soha meg nem épült Hültl-féle épületnek (amiről itt írtunk bővebben).

A ház azonban most, nyolc évtized után felépül végre, teljessé téve ezzel a tér déli homlokzatfalát. Bár azt ezt alkotó négy telken három különböző időben és különböző alapanyagokból épült ház áll (a 9-es és 10-es számú ház már az 1929-ben, illetve 1937-ben elkészült, míg a 6-8-as számú telken most zajlik az építkezés), az egységes homlokzat mégis azt sejteti, mintha egyetlen hatalmas házról lenne szó.

A beépítés tehát régi csorbát köszörül majd ki, az 1972-es MTESZ-székház ugyanis valahogy mindig kilógott a Kossuth tér architektúrájából, építésekor nem volt cél, hogy illeszkedjen szomszédai stílusához. 


A volt MTESZ-székház helyén már a Hültl-féle épület magasodik (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az új ház építése olyannyira előrehaladt az elmúlt időszakban, hogy már a tető is felkerült rá, így könnyen megfigyelhetjük, milyen szépen követi a mellette álló épületek vonalát. A homlokzat oszlopai is állnak már, jelenleg a kváderezés zajlik, amellyel, ha elkészül, a ház már egészen hasonlóvá válik a 10-es számú telken álló (nála jóval idősebb) párjára. 

A ház új, a külső a régi: már a kváderköveket helyezik fel (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Kossuth tér a nemzet főtere, éppen ezért mindig kiemelt jelentősége volt annak, milyen emlékművek találhatóak ezen a 28 ezer négyzetméteren. A Kossuth-szoborcsoport, Rákóczi és Andrássy lovasszobra (mely utóbbi a legszebb magyar szobrok egyike), illetve a Tisza-emlékmű mind-mind nemzetünk kiemelkedő politikusszemélyiségeinek állít emléket. Vannak ezeknél kisebb, de nem kevésbé fontos alkotások, mint például az agrárminisztérium oldalán elhelyezett gömböcskék, amelyek az 1956-os kegyetlen kommunista sortűz áldozatainak állítanak emléket, vagy József Attila szobra, amely korábban az Andrássy-szobor helyén állt, ám a tér átalakítása óta a rakpart lépcsőiről figyeli a Dunát.

Ezek minden hazánkba érkező turista számára „kötelezően megnézendő” látványosságok, amelyekről minden idegenvezető elmagyarázza, miért jelentősek a magyarok történelme szempontjából. 

Zajlik a Vértanúk terének átépítése: középen a régi-új emlékmű magja magasodik (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Korábban itt, a Kossuth tér szomszédságában, a Vértanúk terén állt a turisták által nagyon kedvelt Nagy Imre-szobor is, amelyet nemrégiben áthelyeztek a Jászai Mari térre. Helyén azonban már készül az 1918-1919-es kommunista terror áldozatainak emlékműve, amely pontos másolata lesz az eredetileg 1936-ban felavatott, Füredi Richárd és Kismarty-Lechner Jenő alkotta szobornak, amely mindössze kilenc évig állt, hiszen 1945-ben ledöntötték.

Bár még csak némi fantáziával ismerhető fel, az új szobor betonmagja már a helyén magasodik, körülötte pedig javában rendezik a terepet, hiszen a tervek szerint a terecske autóforgalma megszűnik, és a terület a gyalogosoké lesz. 

Fülsértő zajjal marják a földet az Alkotmány utcában: készül a Nemzeti Összetartozás Emlékműve (balra az egykori-leendő Igazságügyi Palota, jobbra a volt Földmívelésügyi, ma Agrárminisztérium épülete) (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Aki az Alkotmány utca felől szeretné megközelíteni a Kossuth teret, csak kisebb-nagyobb nehézségek árán tudja megtenni, hiszen az utca Duna felé eső részét jó darabon fekete palánkkerítés takarja. Itt épül a Nemzeti Összetartozás Emlékműve, amely a trianoni békediktátum mementója lesz, és a dokumentum elfogadásának századik évfordulójára, pontosabban 2020. május 25-re készül el. A mintegy száz méter hosszú, fekete falú, süllyesztett alkotás falaira a történelmi Magyarország 12 ezer településének neveit vésik fel, jelentőségüknek megfelelő méretben, az 1913-as helységnévtár adatai alapján. A lefelé vezető rámpa végén, a föld alatt több helyen meghasított gránittömb kap helyet, közepén öröklánggal, amelyet körül lehet majd járni. 

A Kossuth tér évekkel ezelőtt elkezdődött átalakítása tehát úgy tűnik, lassan a végéhez közeledik, a jelenleg zajló építkezések ugyanis belátható időn belül befejeződnek. A teljesen megújult teret ezt követően visszakapják az emberek, és reméljük, jó ideig nem kell újra átadniuk a terepet a dübörgő gépeknek. 

Nyitókép: A Kossuth tér napjainkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Összesen 2 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Ideje volt a végtelenül ronda MTESZ székházat lebontani.
https://kep.cdn.indexvas.hu/1/..
Emlékeztetőül. Ja igen, és a tűzvédelmi szabályok miatt soha nem kapta meg a használatba vételi engedélyt, mert csigalépcsővel épült. Ennek ellenére pofátlanul működtették.


Nagyon helyes, hogy lebontják szocializmusban épült ronda és oda nem illő épületeket, amelyek rontják a történelmi környezet képét.
Hasonló ronda banképület áll a Szent István téren a Bazilikától balra.
Ideje lenne ezt is lebontani, vagy legalább a homlokzatát a környezethez illően átépíteni.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó