2019. június 29. 09:00

Budapest egyesítésének időpontja közismert, 1873. november 17-től létezik Budapest, amely három város, Pest, Buda és Óbuda összevonásából jött létre. A történelem folyamán másodszor. Első alkalommal ugyanis 24 évvel korábban, 1849-ben született rendelet a városok egyesítéséről.

Írta: Domonkos Csaba

Hogy a Duna partján fekvő testvérvárosokat, Pestet és Budát, valamint Óbudát egyesíteni kell, a reformkori politikusok előtt nem volt kétséges. Széchenyi István már az új nevet is kitalálta: Budapest. Sőt, ő eleve egységes városként gondolt e testvérvárosokra, és e szerint fogalmazta meg nagyratörő városfejlesztő elképzeléseit. 

A szabadságharc alatt a magyar csapatok 1849. május 21-re visszafoglalták Pestet és Budát is, ekkor a kormány – sajnos csak néhány hétre – visszaköltözött Pestre. A háborúban álló ország ügyeinek intézése mellett azonban már megfogalmazták az új, független ország fővárosának fejlesztését – hiszen ekkor már kimondták a Habsburg-ház trónfosztását.

Újházy Ferenc: A régi Pest, 1852 (Forrás: FSZEK Budapest-képarchívum)

E fejlesztéseket Spira György: A pestiek Petőfi és Haynau között című munkája munkája jól összefoglalja. Eszerint a kormányzó, Kossuth Lajos egy Pestet keletről körülölelő csatorna tervével állt elő (igen, ez alapjaiban ugyanaz, mint a későbbi Reitter Ferenc-féle csatornaterv, de mindkettőjük előtt az ötletgazda valójában Táncsics volt), amely a kereskedelemnek és a város fejlődésének lenne az alapja. A kormányzó igényeként megfogalmazódott egy elegáns palota is a harcokban megsérült veteránoknak. 

Ugyanígy – legalábbis papíron – hozzákezdtek a Margitsziget átalakításához, amely a Habsburgok tulajdonának lefoglalásával az államhoz került, hiszen a sziget tulajdonosa a nádori család volt. A tervekben egy népsziget, azaz a pesti lakosok előtt megnyitott kert létrehozása szerepelt.  

A tervek Budára is kiterjedtek, elhatározták, hogy a budai Vár falait lebontják, valamint szóba került a Vár alatti alagút terve, amely a Krisztinavárost kötné össze az ekkor befejezéséhez közeledő Lánchíddal. 

E nagyszabású tervek azonban csak papíron léteztek, a pestiek csupán egyetlen valós beruházás kezdetét láthatták, a Nádor utca lekövezését. Azért a Nádor utcával kezdték Pest nagyarányúnak szánt átalakítását, mert itt volt a kormányzói iroda. A miniszterelnök-belügyminiszter, Szemere Bertalan mindeközben utasítást adott arra, hogy a régóta dédelgetett tervet, a városok egyesítését végrehajtsa. A hivatalában elkezdődött a városegyesítési rendelet kidolgozása.

A görög egyház az Aldunasoron. Rohbock  rajza alapján J. M. Kolb metszete, 1850-es évek (Forrás: FSZEK Budapest-képarchívum) 


A rendelet, amely a Közlöny 1849. június 27-i számában jelent meg, kimondja, hogy: „Miután a lánczhid rövid idő múlva tökéletesen elkészülvén, ezáltal meg fog szüntetni az anyagi akadály, melly a két törvényhatóságban elkülünözve élt ’s létezett testvér főváros egyesítését és szellemi összeolvadását nehezíté. (…) Miután a’ magyar álladalomnak csak egy fővárosa lehet, mellynek élő erejét főleg Pest, történeti ős emlékezetét főleg Buda adja meg; és miután végre az ország fővárosának dísze, ereje, hatalma, nagysága, egysége által föltételeztetik, mire az igazságtalan háborúval megtámadott hazának most különösebben nagy szüksége van.
Mind ezeknél fogva rendelem a’ mint következik:
1. Buda és Pest, ’s illetőleg ó-Buda hatóságának egyesítése elrendeltetik, ’s a’ testvér két főváros mint Budapest ezennel egyesíttetik.(…)”

A rendelet 1849. június 24-i dátummal jelent meg, azt Szemere Bertalan, mint belügyminiszter jegyezte, és arról is rendelkezett, a városok törvényhatóságai milyen ütemben üljenek össze, és dolgozzák ki az egyesítés pontos menetét. Nem kaptak sok időt, hiszen az egész folyamatnak két hét alatt le kellett volna zajlania. (Valójában a kormányzat ekkor már hetek óta „Budapest” helymeghatározással adta ki a rendeleteit.) 

A Császár fürdő Budán, az 1840-es években (Forrás: FSZEK Budapest-képarchívum) 


Sajnos azonban a történelem közbeszólt. Júniusban az orosz cári hadsereg 200 000 fős sereggel betört az országba, hogy segítséget nyújtson az osztrákoknak. A kétfrontos háborút a magyar hadsereg nem tudta sikerrel megvívni, július közepén a kormány elhagyta Budapestet, ahová július 18-án bevonult Haynau. 

Az országban berendezkedő megszállók természetesen nem tartották tiszteletben a magyar kormány rendeletét, és Pest és Buda egyesítése ekkor nem mehetett végbe, csak 24 évvel később, hosszú előkészítő munkák után. A többi nagyszabású terv közül a várost körbeölelő csatorna nem, de az alagút és a Margitsziget megnyitása a nagyközönség előtt idővel megvalósult. 

Nyitókép: J. M. Kolb metszete Budáról és Pestről  L. Rohbock rajza alapján, 1850-es évek (Forrás: FSZEK Budapest-képarchívum)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó