A napsütötte Tabán – Kiállítás a Virág Benedek Házban

2019. július 3. 8:00

A lebontott Tabán kelt életre múlt szerdán az I. kerületi Tabáni Kuckó Döbrentei utcai kiállítóterében. Igen gazdag és színes anyagot tekinthetünk meg a városrészről a Virág Benedek Házban található múzeumban.

A kiállításnak otthont adó Tabáni Kuckó Döbrentei utcában (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Lelkes és vidám sokaság lepte el június 26-án a tabáni Döbrentei utca környékét, ahol a Virág Benedek Ház kiállítótere, a Tabáni Kuckó végre újra kiállításnak ad otthont. Napsütötte Tabán címmel gyűjtöttek egybe akvarell- és pasztellképeket a 1920-as, 1930-as évekből, a régi Tabán végnapjaiból.

Vendégek a kiállítás megnyitóján (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Örömteli, hogy a kiállítás gondolata kötődik portálunkhoz is, hiszen Lajer Vera művészettörténész, a pestbuda.hu Tibai-Takács Jánosról szóló cikke nyomán vette fel a kapcsolatot Tibai-Takács ma élő leszármazottjaival, kezdeményezve tabáni tematikájú műveinek kiállítását.

A szerb kereszt Tibai-Takács János akvarelljén (Forrás: Budavári Önkormányzat)

Az előkészületek során az alkotók száma egyre bővült. Először Jálics János neve merült fel, akinek képei a Budavári Önkormányzat tulajdonában vannak. Majd a Tabán történetét régóta kutató Saly Noémi és Tóth László gyűjteményéből vált teljessé az anyag egyéb mesterek műveiből.

A valódi Tabán képei

A forró – valóban napsütötte – június végi, késő délutánon a tabáni templom szentélye alatti udvaron összegyűlt, majd kétszáz fős hallgatóság előtt Finta József Kossuth-díjas építész is megszólalt, akinek egy gondolatát szeretnénk felidézni, mert nagyon jól megfogja a kiállítás jelentőségét. A Tabán bontásakor festőművészek lepték el a kiürülő utcákat, hogy legalább ecsetjük által megállítsák az időt, megörökítsék a városrész pusztuló világát.

Az udvaron összegyűlt hallgatóság előtt Finta József Kossuth-díjas építész is elmondta gondolatait (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Később mások is követték példájukat, megidézve képeiken a tabáni hangulatot, fűszerezve korhű figurákkal, életképekkel. Erről szólva Finta József kijelentette: „én azokban a festményekben hiszek, amelyek itt ki vannak állítva” – hiszen, bár később is magas színvonalú művek születtek, ám ezek nélkülözik azt a helytörténeti hitelességet, amelyek a most kiállított festmények sajátjai.

Egyébként ezek a későbbi művek a széles közönség körében jóval ismertebbek az itt kiállítottaknál, ezért is rendkívül jó ötlet volt ennek a kiállításnak a megrendezése, amely remélhetőleg ismertebbé teszi majd az arra fogékonyak előtt Tibai-Takács János, Jálics János és festőművésztársaik nevét. A kiállítást Hidvégi Violetta, Budapest Főváros Levéltárának főlevéltárosa nyitotta meg.

A Hadnagy utca, háttérben a Rác-templom és az Erzsébet híd. Jálics János festménye (Forrás: Budavári Önkormányzat)

A valódi Tabánnal találkozik tehát, aki ellátogat A napsütötte Tabán című tárlatra. Láthatja, milyen utcaképek, milyen épületek voltak a városrészben.

Tabáni részlet Tibai-Takács Jánostól (Forrás: Budavári Önkormányzat)

Érdekes például, hogy a gyakran emlegetett nyomorúságos viskókkal teli negyed képe is árnyaltabbá válik a látogató előtt, ugyanis sok-sok képen látunk jó karban lévő, színvonalas, emeletes épületeket, amelyekhez hasonlókkal ma akár a budai Várnegyedben vagy a Vízivárosban találkozunk.

Jálics János: Holdvilág utca és a királyi palota (Forrás: Budavári Önkormányzat)

Az alkotók

Tibai-Takács János képei, életműve köré szerveződött a tárlat. Tibai-Takács matematika–fizika és történelem–ének szakos tanár volt, festőművészként Benczúr Gyula tanítványa, aki 1906-ban már a Nemzeti Szalonban mutatkozott be képeivel. Az I. világháborúban hadifestőként működött. Nyugdíjba vonulása után, 1922-től kizárólag festészettel foglalkozott.

Tibai-Takács János: Tabáni utcarészlet (Forrás: Budavári Önkormányzat)

Elismert portréfestő, tankönyvillusztrátor volt. Az Ismerjük meg Budapestet című 1938-ban megjelent útikönyvbe 8 tabáni rajza került. Művészi érdeklődése jóformán az egész országra kiterjedt, de a Tabán világa jelentős helyet foglal el az életműben.

A kiállításon Tibai-Takács Jánoshoz hasonlóan külön termet kapott Jálics János. Ő hivatását tekintve építész volt, 1933–1934-ben, közvetlenül a Tabán bontása előtt készített 20 akvarellje látható a kiállításon.

Jálics János: Tabáni utcarészlet a Rác fürdő kéményével (Forrás: Budavári Önkormányzat)

A két alkotó képeit bemutató termekben vitrinekben láthatóak a festőművészek életével kapcsolatos tárgyi relikviák, dokumentumok. A kiállítás rendezői jól használható Tabán-térképet is elhelyeztek, amely alapján a látogatók eligazodhatnak a helyszíneket illetően. A másik örömteli meglepetés a vetítőterem, ami még mozgalmasabbá teszi a kiállítást.

A napsütötte Tabán című tárlat egyik terme (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Korabeli fotók és képeslapok is felidézik a Tabánt (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A vitrinekben láthatóak a festőművészek életével kapcsolatos tárgyi relikviák, dokumentumok (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A két kiemelt alkotó mellett a kiállítás többi alkotója is megérdemli a figyelmet, csodálatos képeket láthatunk, valóban megelevenedik előttünk az elsüllyedt Tabán valósága, a régi Erzsébet híd, az egykori Rác-templom, vagy éppen a háború pusztítása előtti királyi palota épületei.

Az említett alkotók két csoportra oszthatók. A legnagyobb részük hivatásos festőművész volt: ilyen Kurländer István (1886–?), Szentiványi Lajos (1909–1973), Ulrich Géza (1881–1943), akinek külföldi gyűjteményekbe is kerültek képei. Schindler Valér (1894–?) siketnéma alkotó Körösfői-Kriesch Aladárnál tanult díszítőfestést, majd festészetet.

Tibai-Takács János képei (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Györgyfy György (1896–1981) festőművészként az egykori Verbőczy, a mai Petőfi-gimnázium rajztanára volt. Vannak köztük helyi kötődésűek. Ilyen Markó Ernő (1868–1945), Mátrai Vilmos (1877–1961) és Turi Jobbágy Miklós (1882–1977), valamint Sztankó Gyula (1900–?). Sztankó négy éjszakai pasztellképpel van jelen a kiállításon.

A hivatásos festőművészek mellett vannak, akik idézőjelben „csak” kedvtelésből festettek. Conrad Gyula (1877–1959) banktisztviselőből lett képzőművész, Turiák Ödön (1884–1937) foglalkozása szerint postatiszt volt, Häeffner Jenő (1894–1944) székesfővárosi adótisztként az 1920-as évek második felében készítette tabáni képeit. Conrad, Turiák és Häeffner kvalitásait mutatja, hogy kiállíthattak a Nemzeti Szalonban is. Egy képpel az építész Árkay Aladár is szerepel a tárlaton.

Rajzokat, akvarelleket láthatunk a kiállításon (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A legizgalmasabb talán Ipolyi Hollós Béla (1904 körül –1941) labdarúgó és futballbíró, aki egy alkotással szerepel a kiállításon.

A festmények mellett Juhász Gyula ötvös, iparművész képeslapgyűjteményének darabjai színesítik a kiállítást. Fedezzük fel az eddig ismeretlenség homályában rejtőzködő alkotókat és képeiket, fedezzük fel újra a Tabánt!

Képeslap Juhász Gyula gyűjteményéből (Forrás: Budavári Önkormányzat)

A kiállítás ingyenesen látogatható keddtől szombatig, 14–18 óra között július 30-ig, majd a nyári szünetet követően szeptembertől október végéig a Tabáni Kuckóban, az I. kerület Döbrentei utca 9. szám alatt.

Nyitókép: Tibai-Takács János: Tabáni utcarészlet (Forrás: Budavári Önkormányzat)

Both Balázs, Budapest, Döbrentei utca, Flier Gergely, Jálics János, művészet, PestBuda, pestbuda.hu, Tabán, Tabáni Kuckó, Tibai-Takács János, Virág Benedek Ház

¹⁵ ⁶ ³

Kapcsolódó írások

A Bethlen-udvart húsz éven át akarták lebontani, de ma is áll

2024. május 27. 13:30

Mozi, posta, kalapszalon is volt a Tabánban 1924–25-ben felépült túlméretezett állami bérházban, melyet Bethlen-udvarnak neveztek el. A Tabán bontásakor felmerült ennek az épületnek az eltüntetése is, s ez a gondolat az 1950-es évekig rendszeresen felbukkant. Útjában volt a Tabán helyére elképzelt új városrésznek, az ide tervezett nagyszabású sugárútnak. Ezek nem valósultak meg, ám a hatemeletes bérház a háborús pusztítás ellenére száz éve áll az Attila úton.

Állami bérház: 100 éve kezdődött a Bethlen-udvar építése az Attila úton

2024. május 21. 14:00

Száz évvel ezelőtt Budapesten krónikus lakáshiány volt, melyet a Bethlen István vezette kormányzat állami lakásépítéssel igyekezett enyhíteni. Évente 800–1000 lakás átadását tervezték a Pongrácz úton és a Juranics utcában. Ennek az akciónak a keretében épült föl a budai Vár alatt, a Tabánban egy hatemeletes állami bérház Bethlen-udvar néven.

A kilencven éve lebontott Tabánra emlékezünk – Nem épült fel a helyére tervezett modern város

2023. május 23. 16:00

A főváros egyik legrégebb óta lakott budai városrészét, a Tabánt az évszázadok során sokszor érték különböző sorscsapások, de a területen mindig új élet fakadt. Az utolsó, XX. századi városrendezést azonban nem élte túl. A Tabán ma a főváros belső részének egyik legnagyobb zöld felülete, amelyre senki nem akar építkezni.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

A Várkert Bazár történetét tárja az olvasók elé egy új kötet

2024. november 21. 14:00

A Várkert Bazár történetét a kezdetektől napjainkig mutatja be egy most megjelent új könyv. A kötet beszámol az Ybl Miklós által tervezett épület megvalósulásáról, a Budai Ifjúsági Park korszakáról, valamint az épületegyüttes tíz évvel ezelőtt befejeződött rekonstrukciójáról is.

Száz éve halt meg Fraknói Vilmos

2024. november 20. 9:30

Fraknói Vilmos püspök, egyháztörténész a XIX. századi tudománytörténet meghatározó alakja volt. Halálának 100. évfordulója alkalmából a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben, a felújított síremlékénél tartottak megemlékezést.

Érdekességek az idén 60 éves Erzsébet hídról

2024. november 18. 14:00

Az Erzsébet híd idén 60 éves, hiszen 1964. november 21-én adták át a forgalomnak. Mindig is viták övezték, ma is vannak, akik sajnálják, hogy nem a régi Erzsébet lánchíd épült vissza. Azonban a mostani híd is tartogat számos érdekességet, ezek közül válogattunk össze párat a 60 éves évfordulóra.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

Érdekességek az idén 60 éves Erzsébet hídról Az Erzsébet híd idén 60 éves, hiszen 1964. november 21-én adták át a forgalomnak. Mindig is viták övezték, ma is vannak, akik sajnálják, hogy nem a régi Erzsébet lánchíd épült vissza. Azonban a mostani híd is tartogat számos érdekességet, ezek közül válogattunk össze párat a 60 éves évfordulóra.

¹²² ⁰ ⁴

A Lipták-villa története – Családi házból a kultúra szolgálója Száz éve kezdte el építeni Lipták Pál a saját villáját a zuglói Hermina út 3. szám alatti telken. A mérnök tulajdonos nem sokáig élvezhette új otthonát, egy évvel a ház elkészülte után meghalt. A villát az özvegye nem tudta fenntartani, előbb bérbe adta, majd értékesítette. Az épület falai között működött Krausz Hilda leánynevelő intézete, később diákkollégiumnak, az ötvenes évek végétől a rendszerváltásig pedig úttörőháznak adott helyet. Napjainkban a kultúra szolgálatában áll.

¹⁰¹ ⁰ ¹

Már 95 éve is voltak védett övezetek a Belvárosban A belváros forgalma már 1929-ben is jelentős volt, annyira, hogy a rendőrség korlátozásokat vezetett be. Egyirányú utcák, teherautóktól védett övezetek, súlyos bírságok. A rendőrség célja 95 évvel ezelőtt a közlekedés biztonságosabb mederbe terelése volt.

⁷² ⁰ ¹

Szent Márton napján költözött Pestre Deák Ferenc 1854-ben Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc leverése után Deák Ferenc a vidéki birtokán, Kehidán élt és gazdálkodott, ami azonban egyre inkább nehezére esett. Szívesen költözött volna a fővárosba, Pestre, ha vevőre talál a birtoka. Az eladásra 1854 nyarán került sor, s ezt követően, ma 170 éve, Szent Márton napján, november 11-én érkezett meg a városba. Először az Európa Szállóban bérelt szállást, néhány nap múlva viszont átköltözött az Angol Királynő Szállóba, mely állandó pesti tartózkodásának végleges helyszíne lett.

⁹⁹ ⁰ ⁰

A Flórián téri felüljáró története A Flórián tér ma egy háromszintes közlekedési csomópont, amelynek Budapest életében meghatározó szerepe van. Az 1980-as évek elején kiépült tér legalsó, aluljárószintje páratlan római romokat rejt. A felüljáró lassan felújításra szorul, nézzük meg, hogyan is került a térre ez a dupla hídrendszer!

¹¹⁷ ¹ ⁰

Az alsóvezetékes villamos vége A villamos az áramot egy magasban kifeszített vezetékről kapja. Ott vannak mindenütt a vezetékek, ahol villamos jár. Azonban Budapesten sokáig ódzkodtak a felsővezetéktől, az első években csak alsóvezetékes villamosok közlekedtek. A felsővezeték csak később terjedt el, de száz éve már egyeduralkodó.

¹⁰⁴ ¹ ⁰

Az elmúlás helyei – Hajdan volt temetők Budapesten A temetőhöz általában fájdalom és szomorúság kapcsolódik, de egy idő után ezek az érzelmek átadják helyüket az emlékezésnek, az a tudat pedig megnyugvással tölt el, hogy szeretteink sírjait bármikor felkereshetjük. Olykor sajnos mégis adódhatnak olyan körülmények, amelyek miatt egy temetőt fel kell számolni. Budapesten számos példa van erre az elmúlt évszázadokból, melyek közül néhányat bemutatunk az alábbi összeállításunkban.

⁹³ ⁰ ⁰

Az utolsó simítások – Kívülről már elkészült a Pénzügyminisztérium régi-új székháza A Szentháromság tér régóta munkagépek zajától volt hangos, hiszen a Pénzügyminisztérium székházának helyreállításán már öt éve dolgoztak. Mostanra a külső munkálatok nagyrészt befejeződtek, mi pedig kíváncsiak voltunk az eredményre. Nem túlzás azt állítani, hogy a tér egészen megváltozott, az újjávarázsolt neogótikus épület szó szerint is új színt hozott az összképbe.

¹⁹⁵ ¹⁰ ⁴

Pótkocsis buszok Budapesten Kényszermegoldásként vezették be, és elsőként a belvárosi vonalakon próbálták ki a pótkocsis autóbuszt Budapesten. A szakemberek tudták ugyan, hogy ez nem jelent megoldást, az 1950-es évek második felében sok viszonylaton, ha szükségmegoldásként is, de használták.

¹⁰⁴ ¹ ¹

A modern Itália nyomában – 90 éves a Pasaréti téri ferences templom Buda egyik legkülönlegesebb tere a Pasaréti, amit elsősorban az ott magasodó ferences templomnak köszönhet. Az éppen 90 évvel ezelőtt felszentelt épület az ország második modern stílusú emléke, és egyben a két világháború között virágzó olasz–magyar kulturális kapcsolatok tanújele. A jubileum remek alkalmat kínál arra, hogy bemutassuk építésének körülményeit és azokat a hatásokat, amelyek megihlették tervezőjét, Rimanóczy Gyulát.

¹²⁹ ³ ³

Villanymozdonnyal Hegyeshalomig Budapest és Bécs között 90 évvel ezelőtt a világ élvonalába tartozó vonatok jártak – legalábbis a magyar vasútvonalon –, hiszen 1934 októberétől az országhatárig villanymozdonyok húzták a vonatokat, és csak az osztrák szakaszon használtak gőzmozdonyokat.

¹¹⁶ ¹ ⁰

A Corvin köz 1956-ban Az Üllői út és Nagykörút találkozásánál fekvő Corvin köz 1956 októberében vált a forradalom és szabadságharc emblematikus, hősies helyszínévé. Egyben történelmi emlékhely, ahol a felkelők és az intervenciós szovjet erők a forradalom napjaiban heves harcokat vívtak egymással. A kezdetben 40-50 főt számláló csoport néhány nap alatt közel 4000-esre duzzadt, és az ellenállás központi bázisát jelentette, de a jelentős túlerővel szemben végül a hely feladására kényszerültek.

¹³⁸ ⁰ ⁰

Egykor az ország történelmi főtere volt – A Szent György tér története Bár az elmúlt évtizedekben inkább nézett ki furcsa romkertnek, mint köztérnek, mégis fontos történeteket őriz a hamarosan újjászülető Szent György tér. Itt volt Hunyadi László vesztőhelye és Mátyás feleségének nyughelye, fontos szerepet kapott az utolsó magyar király koronázási szertartásában, annak ellenére vált az ország egyik főterévé, hogy a budai Várban meglehetősen fiatalnak számít. Bemutatjuk a Szent György tér történetét.

¹⁴⁰ ³ ⁰

Pestet és Budát jelentősen átformálta a vasút A Pest–Vác és a Pest–Szolnok közötti gőzvontatású vasútvonalak építése 180 évvel ezelőtt kezdődött el. Az évforduló alkalmából azt nézzük meg, hogyan alakította át a vasút a fővárost.

¹⁶⁷ ¹ ⁰

Egy haladó szellemű iskolaalapító – Veres Pálné 155 éve hívta életre híres gimnáziumát Ma már természetes, hogy a nők is ugyanolyan képzésekben részesülhetnek, mint a férfiak, de a XIX. század második feléig ez egyáltalán nem volt így. Hazánkban Veres Pálné karolta fel a női oktatás ügyét, és 155 évvel ezelőtt megalapította azt az iskolát, mely azóta az ő nevét viseli. A jubileum alkalmából bemutatjuk a patinás intézményt és természetesen megálmodójának életét is.

¹¹³ ⁰ ⁰

Az örök élet titka – A józsefvárosi Gschwindt-ház különös története Az idén, 2024-ben új műemléki épülettel gazdagodott a pesti Palotanegyed területe. A XX. század legelején épült Gschwindt-ház megjelenése a Nemzeti Múzeum környezetében, ahol korábban az arisztokrácia városba költöző tagjai építkeztek, jól mutatta a tőkés, nagypolgári réteg térnyerését. A házat Gschwindt György építtette, aki szesz- és likőrgyártással foglalkozott, a ház pincéjében pedig állítólag az örök élet titkát kutatta.

¹⁰⁸ ² ¹

A Budapest hajó első útja A folyam-tengerhajózás Magyarország számára kitörési pont volt, esély arra, hogy a magyar áruk versenyképesebben jelenjenek meg a mediterrán piacon. Ez nem magyar találmány volt, de a korszerű magyar Duna-tengerjáró hajók Budapestet tengeri kikötővé tették.

¹²⁷ ⁰ ⁰

Így építtetett székházat a Dísz téren a Vöröskereszt Egylet Aki a Hunyadi János úton érkezik fel a budai Várba, már láthatja, hogy a Dísz tér két újjáépülő palotája közül az 1–2. számú saroktelken álló Vöröskereszt Egylet egykori székháza szinte teljesen elkészült. Az épület kívülről az 1945 után lebontott eredetinek hiteles helyreállítása, amely hét évtized után teszi ismét teljessé a Dísz tér egykori foghíjas keleti oldalát.

¹³⁶ ² ⁰

Műemlék templom középkori alapokon – 325 éve vannak jelen Cinkotán az evangélikusok A mai Budapest területén, Cinkotán alakult meg 325 évvel ezelőtt a főváros legrégebbi evangélikus gyülekezete, így templomuk is a legrégebbi evangélikus templomnak tekinthető. A XII. században építeni kezdett, majd több ütemben bővített templom ma már műemlék, végleges formáját mintegy 250 éve nyerte el. Az évforduló alkalmából ennek az ősi épületnek a történetét mutatjuk be.

¹²⁷ ⁰ ⁰

Alacsonyabb padlós csuklós buszok Budapestnek Budapesten 30 éve mutatkoztak be az első alacsonyabb padlószintű csuklós autóbuszok. Az új járművekből 171-et vett a város, és 2022-ig közlekedtek. Nem lettek annyira elterjedtek, mint az elődje, de mégis fontos lépést jelentettek Budapest közlekedésében.

¹³² ¹ ⁰

Megemlékezéseket tartottak a nemzeti gyásznapon a Batthyány-mauzóleumnál és országszerte Az 1848–49-es szabadságharc mártírjaira emlékeztek a fővárosban, valamint országszerte és az egész Kárpát-medencében október 6-án, a nemzeti gyásznapon. Budapesten 175 évvel ezelőtt ezen a napon végezték ki Batthyány Lajost, az első független, felelős magyar miniszterelnököt, Aradon pedig a tizenhárom honvéd főtisztet, akiket aradi vértanúkként ismer az egész nemzet. A Fiumei úti sírkertben, a Batthyány-mauzóleumnál koszorúzást tartottak.

¹¹⁶ ⁰ ⁰

Buszok Budára Száz éve jelentek meg az autóbuszok Budán. A budai oldalra vezető út nem volt egyszerű, mert az akkori buszoknak a Lánchíd enyhe emelkedésének a legyőzése sokkal nagyobb kihívás volt, mint egy mai autóbusznak felkapaszkodni a budai hegyekbe.

¹³⁸ ¹ ⁰

Százhuszonöt éve született Budapesten a golyóstoll megalkotója Bíró László József 125 éve, 1899. szeptember 29-én született Budapesten. Élete során foglalkozott sok mindennel, volt autóversenyző, vámügyintéző, festő, újságíró, de a nevét a golyóstoll őrzi, amelyet sok országban Biro-pennek hívnak.

¹¹⁸ ⁰ ¹

Aki az első magyar magánmúzeumot alapította – Ernst Lajos tündöklése és bukása A XIX. század végi gazdasági fejlődés eredményeképpen hatalmas vagyonok összpontosultak egy-egy kézben, melyeket a tulajdonosaik különbözőképpen fektettek be. Többen vásároltak például műkincseket, de közülük is élen járt Ernst Lajos, aki gazdag gyűjteményéből 1912-ben megalapította az ország első magánmúzeumát. A műalkotásokban nemcsak az üzletet látta, szenvedélyesen vásárolta azokat, és sajnos ez okozta vesztét is.

¹²³ ⁰ ⁰

A Lánchíd alapozása – 185 éve verték le az első próbacölöpöket A Lánchíd 175 éve áll az alapjain, amelyet hatalmas munkával, több ezer, 20 méteres cölöp leverésével tudtak csak megépíteni. Az első próbacölöpöket 185 évvel ezelőtt, 1839. szeptember 21-én kezdték leverni.

¹³² ¹ ⁰

Hermész ott is látható Pesten, ahol nem is gondolnánk Az európai vándormotívumnak tekinthető Hermész-ábrázolások városi középületeken vagy köztereken talán nem is olyan meglepőek, hiszen jórészt minden városban folyt kereskedés és pénzgazdálkodás, amely tevékenység végzőinek az ókori isten a patrónusa volt. Viszont vannak Pesten olyan XIX. században épült magánházak is, amelyeken a szárnyas isten domborműve szintén látható.

⁵⁷ ⁰ ⁰

A budapesti közlekedésben 95 éve fordulópont volt Budapest közlekedési forgalmát valójában az 1920-as években kezdték szabályozni, és az első, kezdeti szakasz után mind a forgalomszámlálásban, mind a közlekedésbiztonságban az 1929-es év tekinthető fordulópontnak.

¹¹⁸ ¹ ¹

A budapesti árvizek krónikája – A védekezés soha nem érhet véget Hatalmas árhullám vonul le a Dunán, amely több országban településeket öntött el. A védekezés jelentős erőfeszítéseket követel Magyarországon is, de a szakemberek szerint Budapesten nincs ok az aggodalomra. Nem így volt ez az elmúlt évszázadokban: óriási pusztításokat okoztak a fővárosban az áradások, amelyekben százak vesztették életüket. Cikkünkben azt mutatjuk be, mikor és hogyan veszélyeztette a kiöntött folyó Budapestet.

⁵⁹ ¹ ⁰

A fotográfia szentélye – 130 éves a Mai Manó Ház A XX. század leghíresebb fotóművészei között számos magyar származásút találunk, többségük külföldön futott be szenzációs karriert. Sikerüket mintegy előrevetítette Mai Manó munkássága, aki azonban Budapesten dolgozott a századforduló körüli évtizedekben. A Nagymező utcában építtette fel a műtermét is magában foglaló bérházát, melybe 1894-ben, tehát 130 évvel ezelőtt költözött be.

¹⁵⁴ ⁰ ⁰

Százhuszonöt éve nyílt meg a budafoki HÉV-vonal Egykor HÉV, azaz helyi érdekű vasút közlekedett a Szent Gellért tértől Budafokig. A vonalat 125 éve nyitották meg, ez volt Budapest és egyben az ország első villamosított helyi érdekű vasútvonala is. Ma az egykori HÉV helyén villamosok járnak.

¹⁰⁹ ² ¹