A kiállításnak otthont adó Tabáni Kuckó Döbrentei utcában (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Lelkes és vidám sokaság lepte el június 26-án a tabáni Döbrentei utca környékét, ahol a Virág Benedek Ház kiállítótere, a Tabáni Kuckó végre újra kiállításnak ad otthont. Napsütötte Tabán címmel gyűjtöttek egybe akvarell- és pasztellképeket a 1920-as, 1930-as évekből, a régi Tabán végnapjaiból.

Vendégek a kiállítás megnyitóján (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Örömteli, hogy a kiállítás gondolata kötődik portálunkhoz is, hiszen Lajer Vera művészettörténész, a pestbuda.hu Tibai-Takács Jánosról szóló cikke nyomán vette fel a kapcsolatot Tibai-Takács ma élő leszármazottjaival, kezdeményezve tabáni tematikájú műveinek kiállítását.

A szerb kereszt Tibai-Takács János akvarelljén (Forrás: Budavári Önkormányzat)

Az előkészületek során az alkotók száma egyre bővült. Először Jálics János neve merült fel, akinek képei a Budavári Önkormányzat tulajdonában vannak. Majd a Tabán történetét régóta kutató Saly Noémi és Tóth László gyűjteményéből vált teljessé az anyag egyéb mesterek műveiből.

A valódi Tabán képei

A forró – valóban napsütötte – június végi, késő délutánon a tabáni templom szentélye alatti udvaron összegyűlt, majd kétszáz fős hallgatóság előtt Finta József Kossuth-díjas építész is megszólalt, akinek egy gondolatát szeretnénk felidézni, mert nagyon jól megfogja a kiállítás jelentőségét. A Tabán bontásakor festőművészek lepték el a kiürülő utcákat, hogy legalább ecsetjük által megállítsák az időt, megörökítsék a városrész pusztuló világát.

Az udvaron összegyűlt hallgatóság előtt Finta József Kossuth-díjas építész is elmondta gondolatait (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Később mások is követték példájukat, megidézve képeiken a tabáni hangulatot, fűszerezve korhű figurákkal, életképekkel. Erről szólva Finta József kijelentette: „én azokban a festményekben hiszek, amelyek itt ki vannak állítva” – hiszen, bár később is magas színvonalú művek születtek, ám ezek nélkülözik azt a helytörténeti hitelességet, amelyek a most kiállított festmények sajátjai.

Egyébként ezek a későbbi művek a széles közönség körében jóval ismertebbek az itt kiállítottaknál, ezért is rendkívül jó ötlet volt ennek a kiállításnak a megrendezése, amely remélhetőleg ismertebbé teszi majd az arra fogékonyak előtt Tibai-Takács János, Jálics János és festőművésztársaik nevét. A kiállítást Hidvégi Violetta, Budapest Főváros Levéltárának főlevéltárosa nyitotta meg.

A Hadnagy utca, háttérben a Rác-templom és az Erzsébet híd. Jálics János festménye (Forrás: Budavári Önkormányzat)

A valódi Tabánnal találkozik tehát, aki ellátogat A napsütötte Tabán című tárlatra. Láthatja, milyen utcaképek, milyen épületek voltak a városrészben.

Tabáni részlet Tibai-Takács Jánostól (Forrás: Budavári Önkormányzat)

Érdekes például, hogy a gyakran emlegetett nyomorúságos viskókkal teli negyed képe is árnyaltabbá válik a látogató előtt, ugyanis sok-sok képen látunk jó karban lévő, színvonalas, emeletes épületeket, amelyekhez hasonlókkal ma akár a budai Várnegyedben vagy a Vízivárosban találkozunk.

Jálics János: Holdvilág utca és a királyi palota (Forrás: Budavári Önkormányzat)

Az alkotók

Tibai-Takács János képei, életműve köré szerveződött a tárlat. Tibai-Takács matematika–fizika és történelem–ének szakos tanár volt, festőművészként Benczúr Gyula tanítványa, aki 1906-ban már a Nemzeti Szalonban mutatkozott be képeivel. Az I. világháborúban hadifestőként működött. Nyugdíjba vonulása után, 1922-től kizárólag festészettel foglalkozott.

Tibai-Takács János: Tabáni utcarészlet (Forrás: Budavári Önkormányzat)

Elismert portréfestő, tankönyvillusztrátor volt. Az Ismerjük meg Budapestet című 1938-ban megjelent útikönyvbe 8 tabáni rajza került. Művészi érdeklődése jóformán az egész országra kiterjedt, de a Tabán világa jelentős helyet foglal el az életműben.

A kiállításon Tibai-Takács Jánoshoz hasonlóan külön termet kapott Jálics János. Ő hivatását tekintve építész volt, 1933–1934-ben, közvetlenül a Tabán bontása előtt készített 20 akvarellje látható a kiállításon.

Jálics János: Tabáni utcarészlet a Rác fürdő kéményével (Forrás: Budavári Önkormányzat)

A két alkotó képeit bemutató termekben vitrinekben láthatóak a festőművészek életével kapcsolatos tárgyi relikviák, dokumentumok. A kiállítás rendezői jól használható Tabán-térképet is elhelyeztek, amely alapján a látogatók eligazodhatnak a helyszíneket illetően. A másik örömteli meglepetés a vetítőterem, ami még mozgalmasabbá teszi a kiállítást.

A napsütötte Tabán című tárlat egyik terme (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Korabeli fotók és képeslapok is felidézik a Tabánt (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A vitrinekben láthatóak a festőművészek életével kapcsolatos tárgyi relikviák, dokumentumok (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A két kiemelt alkotó mellett a kiállítás többi alkotója is megérdemli a figyelmet, csodálatos képeket láthatunk, valóban megelevenedik előttünk az elsüllyedt Tabán valósága, a régi Erzsébet híd, az egykori Rác-templom, vagy éppen a háború pusztítása előtti királyi palota épületei.

Az említett alkotók két csoportra oszthatók. A legnagyobb részük hivatásos festőművész volt: ilyen Kurländer István (1886–?), Szentiványi Lajos (1909–1973), Ulrich Géza (1881–1943), akinek külföldi gyűjteményekbe is kerültek képei. Schindler Valér (1894–?) siketnéma alkotó Körösfői-Kriesch Aladárnál tanult díszítőfestést, majd festészetet.

Tibai-Takács János képei (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Györgyfy György (1896–1981) festőművészként az egykori Verbőczy, a mai Petőfi-gimnázium rajztanára volt. Vannak köztük helyi kötődésűek. Ilyen Markó Ernő (1868–1945), Mátrai Vilmos (1877–1961) és Turi Jobbágy Miklós (1882–1977), valamint Sztankó Gyula (1900–?). Sztankó négy éjszakai pasztellképpel van jelen a kiállításon.

A hivatásos festőművészek mellett vannak, akik idézőjelben „csak” kedvtelésből festettek. Conrad Gyula (1877–1959) banktisztviselőből lett képzőművész, Turiák Ödön (1884–1937) foglalkozása szerint postatiszt volt, Häeffner Jenő (1894–1944) székesfővárosi adótisztként az 1920-as évek második felében készítette tabáni képeit. Conrad, Turiák és Häeffner kvalitásait mutatja, hogy kiállíthattak a Nemzeti Szalonban is. Egy képpel az építész Árkay Aladár is szerepel a tárlaton.

Rajzokat, akvarelleket láthatunk a kiállításon (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A legizgalmasabb talán Ipolyi Hollós Béla (1904 körül –1941) labdarúgó és futballbíró, aki egy alkotással szerepel a kiállításon.

A festmények mellett Juhász Gyula ötvös, iparművész képeslapgyűjteményének darabjai színesítik a kiállítást. Fedezzük fel az eddig ismeretlenség homályában rejtőzködő alkotókat és képeiket, fedezzük fel újra a Tabánt!

Képeslap Juhász Gyula gyűjteményéből (Forrás: Budavári Önkormányzat)

A kiállítás ingyenesen látogatható keddtől szombatig, 14–18 óra között július 30-ig, majd a nyári szünetet követően szeptembertől október végéig a Tabáni Kuckóban, az I. kerület Döbrentei utca 9. szám alatt.

Nyitókép: Tibai-Takács János: Tabáni utcarészlet (Forrás: Budavári Önkormányzat)