A Szabadság tér nyugati oldalán áll egy hatalmas épület, amely a mai középkorúaknak a tévészékház, a fiatalabbaknak pedig csak egy szép régi, jelenleg üres épület. Eredetileg viszont Európa legnagyobb méretű tőzsdeépülete volt.

A hatalmas palota egy még nagyobb épület helyén emelkedett, hiszen itt, a teljes Szabadság tér területén állt egykor az Újépület, egy gigantikus méretű kaszárnya, amelyet Pest lakói egy emberként utáltak. Ennek csak egyik oka volt az, hogy ennek az épületnek egyik udvarán végezték ki 1849-ben Batthyány Lajos miniszterelnököt. 

Az Újépület a Báthory utca és a Nádor utca között. A kaszárnya és börtön épületét 1897-ben lebontották, ma a Szabadság tér van a helyén. A felvétel 1896 körül készült (Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.0491906-ban)

A közutálatnak örvendő, hatalmas épületet 1897-ben bontották le, a helyén kialakított parkot nem véletlenül nevezték el Szabadság térnek. A tér szélein pedig reprezentatív épületeknek adták el a telkeket, így itt épülhetett fel a pesti tőzsde új épülete. A pesti tőzsde eredetileg természetesen nem itt volt, hiszen azt régebben, 1864-ben alapították (igaz, a gyökerei már 1853-tól megvoltak), akkor a Pester Lloyd székházában működött, 1873-ban költözött a mai Apáczai Csere János utcába.

Alig másfél-két évtized múlva azonban már látszott, hogy ez az épület is kicsi lesz, ezért a tőzsdét irányító börzetanács kezdeményezte egy új, nagy méretű, impozáns épület felépítését. E célból a lebontott Újépület telkéből megvettek egy több mint 9 ezer négyzetméteres területet, hogy itt építsék fel az új tőzsdét.

A terveket Alpár Ignác készítette. Az épület méretei lenyűgözők, hossza 145 méter, szélessége 60 méter. Az 1905-re elkészült palotában kapott helyet az érték- és az árutőzsde is. Az új székház minden kényelemmel fel volt szerelve, falait a Zsolnay-gyár burkolta, a legjobb magyar mesterek végezték a belsőépítészeti kivitelezést, és az épületben központi fűtés és telefonvonalak tucatjai kaptak helyet. A teljes építési költség 6,6 millió koronára rúgott. 

A Tőzsdepalota mint a Magyar Televízió székháza 1974-ben (Fotó: Fortepan/Rádió és Televízió Újság)

Felvétel készül a stúdióban 1957-ben (Fotó: Fortepan/Rádió és Televízió Újság)

A tőzsde a kommunizmussal azonban nem kompatibilis. Előbb a Tanácsköztársaság alatt záratták be és kobozták el az épületet, ekkor még ideiglenesen, mert 1919 őszétől újra működhetett a tőzsde az épületben. A tőzsdét a II. világháború után hatalomra került új vezetés 1948. május 25-én megszüntette, mivel a vállalkozások államosításával jórészt értelmét vesztette. 

Az épületet Technika Házává alakították, és abban 1957-től a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége kapott helyet, majd a magyar televízióadások elindulása után, a televízió stúdiói és irodái is ideköltöztek. Mindemellett más szerveknek is voltak irodái az épületben, például a Szakszervezetek Országos Tanácsának és egyes minisztériumoknak is. 

Már 10 éve nem ez az MTV székháza (Fotó: Wikipédia) 

Eredetileg azzal a szándékkal és ígérettel költöztették be a televíziót, hogyha elkészül majd a televízió új székháza, az egész épületet a MTESZ (Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége) kapja majd meg. Pár év alatt azonban a televízió számára szűk lett a társbérlet, és döntés született a változásról. Mivel az 1960-as években a televízió székháza nem épült meg (pedig még egy – sikertelen – pályázatot is kiírtak), ezért az új határozat a régi ígéret ellenére a MTESZ kiköltözéséről szólt. A végleges döntés 50 évvel ezelőtt, 1969 júliusában született meg. 

A döntésről a Népszabadság 1969. július 23-i száma így számolt be:

„Lapunk 1969. március 1-i számában részletesen foglalkoztunk a Magyar Televízió helyiséggondjaival, a Szabadság tér 17. szám alatti volt Tőzsdepalota épületének zsúfoltságával, amely hovatovább lehetetlenné teszi a zavartalan munkát. A Gazdasági Bizottság most megjelent határozata e tarthatatlan helyzet megváltoztatása érdekében született. Kötelezi a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségét, az épület „társbérlőjét'’, hogy 1969. október 31-ig adjon át a televízió részére mintegy 35 irodahelyiséget, és egy 700 négyzetméter alapterületű, jelenleg kiállítási célokat szolgáló termet. Az irodahelyiségek egy részében új, korszerű elektronikus berendezéseket szerelnek fel, a fennmaradó irodákat pedig műsorszerkesztőségek veszik birtokukba. […] A GB-határozat az épület többi még az MTESZ, illetőleg a SZOT és a KGM által elfoglalt részére vonatkozólag is rendelkezik: az elkövetkező években, amikor felépül az MTESZ új székháza, a volt Tőzsdepalota épületét teljesen a televízió rendelkezésére kell bocsátani.”

A MTESZ-nek tehát költöznie kellett, részükre „modern” irodaház épült a Kossuth téren, amelyet borzalmas műszaki állapota miatt nemrégiben bontottak le. 

A Magyar Televízió részére sem volt azonban alkalmas a palota, hiszen az nyilvánvalóan egész más célra épült. Ezért 1970 és 1972 között Virágh Csaba és Hámori Judit tervei szerint teljesen átépítették a belsejét, miközben a külső nagyrészt változatlan maradt. 

Az egykori Tőzsdepalota épülete napjainkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az épület bejárata (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Szobrok a kapu felett (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Magyar Televízió 2009-ig használta az épületet, onnan az utolsó berendezést 2009. július 24-én szállították ki az MTV új, óbudai székházába. 
A Tőzsdepalotába ekkor azonban nem a Budapesti Értéktőzsde költözött vissza. A hatalmas palota évek óta üresen áll – emiatt jó helyszín volt például a Szárnyas fejvadász új részének forgatásához – és egy évtizede húzódik a felújítása. A tervek szerint irodaház lesz belőle. 

Nyitókép: A Tőzsdepalota frissen elkészült épülete 1906-ban (Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára HU.BFL.XV.19.d.1.08.114)