Száz éve hunyt el Kauser József – Meghatározó alakja volt Budapest építészetének

2019. július 25. 8:00

A XIX. század második fele a budapesti városfejlődés aranykora. Az ekkor született értékek tárháza olyan gazdag, hogy a jelentős építőművészek közül is sokak neve bizony nem eléggé ismert. Ilyen a száz éve elhunyt Kauser József is, akinek épületeire pedig sokan jó szívvel gondolunk.

A pesti Belvárosból a Keleti pályaudvar felé tekintve többfelől jól látszik a Józsefváros háztetői felett kimagasló klinkertéglás toronyépület: a Nemzeti Színház egykori Blaha Lujza téri épületének víztornya a Csokonai utcában.

Az egykori Nemzeti Színház Csokonai utcai víztornya a Rákóczi út felől 1960-ban (Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU_BFL_XV_19_c_11)

Ugyancsak téglaborítású épület Budapest egyik legérdekesebb temploma, a szintén a Józsefváros házrengetegében megbújó Jézus szíve jezsuita templom, valamint a ferencvárosi Török Pál utcai Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola. Ezek a jellegzetesen historizáló eklektikus épületek ugyanannak az építésznek, az éppen száz esztendeje elhunyt Kauser Józsefnek az alkotásai.

A fenti rövid felsorolásból látható, Budapest építészetének meghatározó alakja volt Kauser, ennek ellenére nem tartozik a gyakran emlegetett építészek közé.

A jezsuiták templomának tornyai a Mária utca és az egykori Scitovszky tér, ma Lőrinc pap tér sarkán (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Jézus szíve templom és a jezsuita rendház a VIII. kerületi Lőrinc pap téren (korábbi József utca) 1910-ben (Fotó: Fortepan)

Kauser József régi pesti családból származott, amely a XVIII. században Elzászból került Magyarországra. Édesapjának, a család hagyományos mesterségét űző Kauser János kőfaragónak nyolc gyermeke született, köztük József, aki 1848. május 7-én látta meg a napvilágot. Apja irányítása mellett kezdte meg tanulmányait, majd a pesti, 1868-tól pedig a zürichi műegyetemen folytatta.

1870-ben a párizsi Ecole des Beaux Arts hallgatója lett. Itteni tanulmányait a francia–porosz háború megakasztotta, Bécsbe ment, ahol Theophil Hansen mellett dolgozott, majd Párizsba visszatérve befejezte tanulmányait, építészeti gyakorlatának keretében az Igazságügyi Palota bővítésén dolgozott.

Kauser József portréja 1902-ből (Forrás: Wikipédia)

1874-ben, a Budapest egyesülését követő évben tért haza. Korai művei után az első igazán jelentős alkotása a Magyar Államvasutak Nyugdíjintézetének bérháza volt a köröndön, majd sorra jöttek a fontos és szép alkotások, a Jezsuita templom, a Református Főgimnázium, a Stefánia-gyermekkórház és a Károly körút ismert épülete, a Röser-bazár, a Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt. Kossuth Nyomda néven ismert Honvéd utcai épülete, valamint az Angolkisasszonyok iskolaépülete a Molnár utca 4–6. alatt.

A Magyar Államvasutak Nyugdíjintézetének egykori bérháza a köröndön (Fotó: FSZEK Budapest-képarchívum)

A Kodály körönd épülete 2019 júliusában (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Református Főgimnázium a Lónyai utca 4–8. szám alatt (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A gimnázium, jobbra a 6–8. szám alatt az elemi iskola épülete (ma Lónyay utca 4/c–8., Szent-Györgyi Albert Általános Iskola és Gimnázium). A felvétel 1890 után készült (Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.097).

A Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt. épülete a Honvéd utca, Kálmán Imre utca sarkán (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Munkáin végigtekintve megállapíthatjuk, épületeire mélységesen jellemző egyfajta bensőséges meghittség, aminek egyik oka, hogy a legtöbb közülük szűk utcák közt, mintegy eldugva található. Nem kivétel ez alól Kauser talán leginkább érvényesülő alkotása sem, amely nem házak sűrűjében, hanem a budai hegyvidék erdői közt a Zugliget út menti „zugában” található: az egykori lóvasút-végállomás épülete, mely ma a Lóvasút Kulturális és Rendezvényközpontnak ad otthont.

A zugligeti Lóvasút épülete (Forrás: lovasut.hu)

A Szent István-bazilika is magán viseli Kauser József keze nyomát. Ybl Miklós 1891-es halála után ugyanis ő lett az épület vezető építésze, neki kellett befejeznie a már csaknem elkészült alkotást. A templomépület fő- és mellékhajóinak boltozása, a főkapu és a timpanon már az ő műve, csakúgy mint a templombelső teljes egészének kialakítása, díszítése.

A Szent István-bazilika homlokzatának részlete a timpanonnal (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Szent István-bazilika napjainkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Szent István-bazilika a Bajcsy-Zsilinszky út (Váci körút) felől. A felvétel 1895 körül készült (Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.087).

Ennél a munkájánál Kausernek a szaktudásával egy másik nagy művész munkáját kellett befejeznie, tehát sok szempontból behatárolt keretek között dolgozhatott, de annyi bizonyos, a bazilika belső terének csodálatos, misztikus világa az épület minden látogatója számára bizonyossá teszi megalkotójának zsenialitását.

Itt is aláhúzhatjuk fenti megállapításunkat: a monumentális méretek ellenére otthonosság, meghittség tölti el az idelátogatót, hívőt és turistát egyaránt. A fény és sötét játéka, a színek harmonikus kavalkádja egyedülálló helyet jelöl ki a Szent István-bazilika enteriőrjének Budapest és a világ templomai között.

A Szent István-bazilika kupolájának belső képe (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Jelentős, máig fontos munkája még a Szent László Kórház és az Iparrajziskola már említett épülete.

A Szent László Kórház főbejárata a Gyáli úton (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola épületének részlete a Török Pál utcában (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola épülete a Török Pál utca, Lónyay utca sarkán (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az ember a művek mögött

A száz esztendeje elhunyt művész egyéniségét kutatva Lechner Jenő róla írt tanulmányához fordulunk, aki a Magyar Mérnök folyóirat 1921-es évfolyamában írt méltatást az elhunyt mesterről. Kauser helyét Budapest építészetében így összegzi Lechner:

„1870-ben a Közmunkatanács fölállításával századok óta először rendelkezik a produktív építőmunka az állam hatalmi forrásaival. Egy erőteljes munkásnemzedék dolgozik akkor Pest felvirágozásán: Ybl Miklóssal az élén Weber, Skalnitzky, Feszl, Koch, Feszty, Unger, Petschacher, Bobula, akiket tehetséges fiatal gárda követ: Schulek, Steindl, Czigler, Hauszmann, Pecz, Lechner és Pártos, Gerster, Schickedanz, akik közé tetterős készséggel, a technikai és építőművészi tudás teljes fegyverzetével állított be az ifjú Kauser József is az 1880-as évek elején.”

Majd Kauser emberségéről, halálának drámájáról döbbenetes sorokat találunk a méltatásban: „...a kétkedő, töprengő hajlam mindinkább erőt vett rajta. Az amúgy is tartózkodó, csendes természetű, érzékeny idegrendszerű építőművészt a háború évei egészen megtörték. A forradalom azután rangjától és tisztségeitől, az átkos kommün pedig hangyaszorgalommal és verejtékes, becsületes munkával gyűjtött vagyonától, s ami több, testi-lelki nyugalmától fosztotta meg. Ezzel a fájdalmas, reménytelen tudattal is fejezte be munkás életét 1919. évi július hó 25-én, ama borzalmas idők forgatagában csendesen, észrevétlenül és részvétlenül temettetvén el a rákoskeresztúri temető egyik tucatsírjában, ahogyan azt akkor a fennálló rend parancsolta.”

A Szent István-bazilika belső tere (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A tragikus sorsú mesterről való megemlékezésünket mégis optimista, jövőbe mutató gondolatokkal zárhatjuk. Művei közül az utóbbi években több is újjászületett, a korábban kopott külsejű jezsuita templom napjainkban úgy fest, mintha új lenne, a zugligeti lóvasút-végállomás új funkciót kapva másodvirágzását éli, és a MÁV Nyugdíjintézetének Kodály köröndi bérháza is megújulóban van az öt évvel ezelőtti tűzeset után. Kauser József művészete élő, és fontos része Budapest épített örökségének.

Nyitókép: A Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola épülete a Török Pál utcában (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Budapest, építészet, Flier Gergely, jezsuita templom, Kauser József, Kodály körönd, Lőrinc pap tér, Magyar Államvasutak Nyugdíjintézete, PestBuda, pestbuda.hu, Református Főgimnázium, Szent István-bazilika, Szent László Kórház, zugligeti Lóvasút

¹⁷ ⁴ ⁰

Kapcsolódó írások

Gregersen építőmester – Egy norvég vállalkozó, aki a skandináv megbízhatóság élő példája lett hazánkban

2024. április 18. 15:00

Kétszáz éve született a XIX. századi norvég–magyar kapcsolatok egyik legfontosabb alakja, a norvég születésű, de Magyarországon hírnevet szerző, ácsmesterből nagyvállalkozóvá vált Gregersen Gudbrand. Bécsben egy magyar építész azt ajánlotta neki, próbáljon Pesten szerencsét. Felsorolni is nehéz, hány épület, híd őrzi a mai napig is az életművének egy-egy darabját.

Kolduló barátok a Duna mentén – Ferences rendi emlékek Pesten és Budán

2024. április 17. 15:00

A ferences barátok számára április 16. minden évben nagy jelentőséggel bír, a hagyomány szerint ugyanis 1209-ben III. Ince pápa e napon hagyta jóvá – egyelőre még csak szóban – a rendük alapítását. Ilyenkor megújítják az egyszerűségre és tisztaságra vonatkozó fogadalmukat, mi pedig ez alkalomból bemutatjuk, hogy az elmúlt évszázadok során milyen kulturális örökséget teremtettek a fővárosban.

Építész és üzletember – Egy városrész őrzi a 150 éve született Lipták Pál emlékét

2024. április 13. 9:00

Lipták Pál nem tartozik a híres építészeink közé, amit a viszonylag kevés saját tervezésű munkája magyaráz. Van azonban két épülete, amelyet csaknem mindenki ismer: a Budaörsi úti Petőfi laktanya és a zuglói Lipták-villa, amelyet saját magának tervezett, ma pedig művelődési ház. A meglehetősen fiatalon alapított gyárának köszönheti, hogy ma Pestszentlőrincen egy városrész viseli a nevét.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

Letették a Katasztrófavédelmi Intézet alapkövét a Ludovika Campuson

2024. április 23. 18:00

Elhelyezték a Katasztrófavédelmi Speciális Képzési Központ alapkövét az Orczy-kertben, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem területén. A huszonötezer négyzetméteres épületegyüttes adminisztrációs irodák mellett kiegészül működő tűzoltósággal, pszichikai gyakorlópályával, tűzvédelmi labortóriummal, 200 hallgatót befogadó kollégiummal és sportkomplexummal.

Egressy Béni volt a Fiumei úti temető első híres halottja

2024. április 23. 16:00

Egressy Béni zeneszerzőre, a Szózat megzenésítőjére emlékeztek születésének 210. évfordulóján a Fiumei úti sírkertben. Ő volt a magyar nemzet központi történelmi sírkertjének első híres halottja.

Miért kellett negyedszázadot várni a Margit-szigetre vezető híd megépítésére?

2024. április 21. 15:00

Miért nem épült meg negyedszázadon keresztül a Margit-szigeti szárnyhíd, holott már eleve úgy tervezték a hidat, hogy arról egy szárny vezessen a szigetre? Mi kellett ahhoz, hogy 125 évvel ezelőtt döntés szülessen a megépítéséről?

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

Miért kellett negyedszázadot várni a Margit-szigetre vezető híd megépítésére? Miért nem épült meg negyedszázadon keresztül a Margit-szigeti szárnyhíd, holott már eleve úgy tervezték a hidat, hogy arról egy szárny vezessen a szigetre? Mi kellett ahhoz, hogy 125 évvel ezelőtt döntés szülessen a megépítéséről?

⁷ ⁰ ⁰

Gregersen építőmester – Egy norvég vállalkozó, aki a skandináv megbízhatóság élő példája lett hazánkban Kétszáz éve született a XIX. századi norvég–magyar kapcsolatok egyik legfontosabb alakja, a norvég születésű, de Magyarországon hírnevet szerző, ácsmesterből nagyvállalkozóvá vált Gregersen Gudbrand. Bécsben egy magyar építész azt ajánlotta neki, próbáljon Pesten szerencsét. Felsorolni is nehéz, hány épület, híd őrzi a mai napig is az életművének egy-egy darabját.

⁷⁸ ⁰ ⁰

Kolduló barátok a Duna mentén – Ferences rendi emlékek Pesten és Budán A ferences barátok számára április 16. minden évben nagy jelentőséggel bír, a hagyomány szerint ugyanis 1209-ben III. Ince pápa e napon hagyta jóvá – egyelőre még csak szóban – a rendük alapítását. Ilyenkor megújítják az egyszerűségre és tisztaságra vonatkozó fogadalmukat, mi pedig ez alkalomból bemutatjuk, hogy az elmúlt évszázadok során milyen kulturális örökséget teremtettek a fővárosban.

¹⁰⁶ ⁰ ⁰

Ilyen volt a város, amelyben 1784-ben kocsigyár nyílt Pesten, a Hatvani kapu mellett 1784 tavaszán nyitotta meg bognár- és kocsiműhelyét Kölber Kázmér. A később jelentőssé vált Kölber-gyár alapításakor a város még egy viszonylag kis létszámú település volt, de már nagy lehetőségeket rejtett.

¹²⁹ ¹ ⁰

Építész és üzletember – Egy városrész őrzi a 150 éve született Lipták Pál emlékét Lipták Pál nem tartozik a híres építészeink közé, amit a viszonylag kevés saját tervezésű munkája magyaráz. Van azonban két épülete, amelyet csaknem mindenki ismer: a Budaörsi úti Petőfi laktanya és a zuglói Lipták-villa, amelyet saját magának tervezett, ma pedig művelődési ház. A meglehetősen fiatalon alapított gyárának köszönheti, hogy ma Pestszentlőrincen egy városrész viseli a nevét.

⁹⁶ ⁰ ⁰

Hatvan éve ünnepeljük a magyar költészet napját – József Attila-emlékszoba nyílt 1964-ben a ferencvárosi Gát utcában József Attila 1905. április 11-én született, a Ferencváros egyik legszegényebb részében, a szorosan egymás mellett álló bérkaszárnyák egyikében, a Gát utca 3. számú kétszintes házban. Szülőházában 1964. április 11-én nyílt meg az első állandó kiállítás. Ugyanezen a napon lett hivatalosan a jeles születésnap egyben a hazai költészet ünnepnapja.

¹⁰⁵ ⁰ ¹

A híres Fiume Kávéház kevéssé ismert történetei A hazai kulturális élet egyik legjelentősebb ünnepe a magyar költészet napja, melyet 1964-ben tettek József Attila születésnapjára, április 11-re. A költőóriás is gyakran dolgozott egy-egy „kávéházi szegleten”, mint ahogy a XX. század elejének más jelentős alkotói is. Cikkünkben a Múzeum körút 13. szám alatt egykor működő Fiume Kávéházat mutatjuk be, amelyet az írókon túl az építészek is előszeretettel látogattak.

¹³¹ ⁰ ⁰

Ezért halasztották el a Margit híd felújítását A Margit híd felújításának az 1970-es években kétszer kezdtek neki. Először 50 évvel ezelőtt, amikor az volt a cél, hogy a munkálatok a híd felépítésének 100. évfordulójára befejeződjenek. De akkor csak az előkészítésig jutottak el, mert különböző okokból csúszott a beruházás.

⁹² ² ¹

Élet a szép homlokzatok mögött – 150 évesek az Andrássy út első bérházai Az Andrássy út bérházai ma különleges státuszt élveznek, hiszen világörökségi helyszínen állnak. Ahhoz, hogy ezt a rangot elnyerjék, szükség volt a százötven évvel ezelőtti speciális építési szabályokra is, melyek ráadásul nem is voltak előzmény nélküliek. Az alábbiakban bemutatjuk eme előírások történetét, melyek tükröződnek a patinás útvonal házaiban, kívül és belül egyaránt.

¹¹² ¹ ¹

Mikor Budára figyelt Európa – Zsigmond király uralkodásának 600 éves emlékei A középkori Buda aranykora Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején kezdődött, aki idegen származása ellenére beleszeretett Magyarországba, és akkor sem hagyta el, amikor már fél Európa vezetője volt. Éppen ellenkezőleg: a nyugatot hozta ide, aminek egyik szemléletes példája a budavári Szent Zsigmond-templom hatszáz évvel ezelőtti felszentelése a mai Szent György téren. Az évtizedekkel ezelőtt itt végzett ásatásokat követően kövekkel rajzolták ki az épület alapfalait a Sándor-palota és a Karmelita kolostor előtti területen, hogy a Várba látogató sok-sok turista számára is egyértelmű legyen, hol állt egykor a Szent Zsigmond-templom.

¹⁷⁸ ⁴ ⁹

Már 50 évvel ezelőtt is vita volt a Városligetről Már 50 éve is vita volt arról, milyen legyen a Városliget, s ennek az adott alapot, hogy 1974 tavaszára vonult ki a helyszínről a Budapesti Nemzetközi Vásár, azaz a BNV. Korábban ugyanis a Liget adott helyet a rendezvénynek, állandó épületei álltak itt, a parkból hatalmas részt vettek el a pavilonok és a lebetonozott területek, amelyeket részben ezután elbontottak.

⁷² ¹²⁴ ⁰

A Gellért-hegy egykori keresztútjai Budapest egyik kiemelkedő helyszíne a Gellért-hegy. Kevesen tudják, hogy több mint két évszázadon át az itt kialakított keresztutat bejárva idézhették fel a hívő emberek Jézus nagypénteki szenvedéseinek és kereszthalálának történetét. Az utolsó Gellért-hegyi kálváriát, amelyhez a keresztút vezetett, 1950-ben számolták fel.

¹²¹ ⁰ ⁰

Az utolsó magyar gyártású gőzmozdony A magyar vasúti járműgyártásban 65 évvel ezelőtt, 1959 tavaszán lezárult egy korszak, elkészült az utolsó gőzmozdony. A mozdonyt 1959. március 20-án adták át a MÁV-nak, és a mozdony másnap, 1959. március 21-én indult el a Nyugati pályaudvarról a próbaútjára.

⁷⁷ ¹⁰⁰ ⁰

A VIII. kerület jelképe – Száz évig épült-szépült a józsefvárosi plébániatemplom A józsefvárosi plébániatemplom Pest egyik leghatalmasabb épülete, hetven méter magas tornyait már messziről megcsodálhatjuk. Azonban nem mindig törtek olyannyira az ég felé, ugyanis felszentelése után még kifejezetten sokat változott az épület, közel száz évvel később nyerte csak el a ma ismert képét. A Nagyhét kezdete alkalmából bemutatjuk ezt a méltóságteljes műemléket, Józsefváros jelképét.

¹⁴⁸ ¹ ²

A belföldi repülőjáratok vége Több mint 20 évig mindennap indultak és érkeztek Budapestre több vidéki nagyvárosból repülőjáratok. A szolgáltatás 1946-ban indult, az utolsó, menetrend szerinti belföldi MALÉV-gép 55 évvel ezelőtt, 1969. március 15-én közlekedett.

¹² ⁸⁶ ¹

Aki magyaros motívumokkal díszítette a királyi palotát – 90 éve hunyt el Györgyi Géza építész A generációkon átívelő művészi tehetség megnyilvánulására a Györgyi család az egyik legszemléletesebb példa, mely festőket, iparművészeket és építőművészeket is adott az országnak. Egyik leghíresebb tagjuk, Györgyi Géza leginkább építészként tevékenykedett, de nagy gondot fordított művei aprólékos díszítésére is. Halálának kilencvenedik évfordulóján bemutatjuk főbb budapesti alkotásait.

¹⁴⁹ ⁰ ⁰

Budapesten diadalmaskodott a legtöbbször a 150 éve született Kincsem A lóversenyzés a fénykorát élte a XIX. században. Pest első lóversenytere Széchenyi Istvánnak köszönhetően valósult meg Ferencvárosban, ahol a rangos futamok fontos társadalmi eseményként is szolgáltak. Ezen a helyen is nyert számos alkalommal Kincsem, akit mintegy 4 éves pályafutása alatt senki nem tudott legyőzni. Gazdája még saját istállót is építtetett neki a belváros szívében. A csodaló születésének 150. évfordulója alkalmából megemlékezünk 15 fővárosi győzelméről, az első pesti lóversenytérről és a Kincsem-palota néven illetett épületről.

¹⁰⁴ ⁰ ⁰

Egy nagy léptékekben gondolkodó építész – 175 éve született Palóczi Antal Budapest városképét nemcsak a szebbnél szebb homlokzatok, izgalmas tornyok és kupolák teszik olyan varázslatossá, hanem az utcák rendezett hálózata és a kisebb-nagyobb terek jó arányai is. A városrendezés fontosságát már a dualizmus korszakának elején felismerték, de később sem feledkeztek meg róla, amit Palóczi Antal kiterjedt munkássága is bizonyít.

¹⁶⁸ ¹ ⁰

Autóközlekedés Budapesten a XX. század elején Budapesten 1909-ben szabályozták az automobilok közlekedését. A rendelkezéshez hosszú út vezetett, és az is kérdéses volt, hogy ki hozhatja meg az ezekkel az új járművekkel kapcsolatos szabályozást, azaz országos vagy helyi döntés szükséges-e?

¹³⁸ ⁹ ⁰

A Dunagőzhajózási Társaság megalakulása Hosszas próbálkozások után, 1829 márciusában alakult meg az a hajózási társaság, amely a következő évtizedekre meghatározta a dunai gőzhajózást. A 195 éve létrejött Dunagőzhajózási Társaság, illetve német nevének rövidítése után a DDSG erős magyarországi és pest-budai kötődéssel rendelkezett, s ez Széchenyi Istvánnak volt köszönhető.

¹⁰⁷ ⁴ ⁰

A márciusi ifjak emlékei a főváros belső kerületeiben Pesten 1848. március 15-én értelmiségi fiatalok egy csoportja a Landerer–Heckenast-nyomdánál egy nyomdagépet lefoglalva – a szabad sajtó első termékeiként – kinyomtatta a nemzet követeléseit tartalmazó Tizenkét pontot és Petőfi Nemzeti dalát. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc elindítóiról, a márciusi ifjakról számos budapesti közterületet neveztek el. A március 15-i események évfordulója alkalmából bemutatjuk a névadókat és az érintett utcákat, tereket a főváros belső kerületeiből.

¹⁸³ ⁰ ⁰

Tisza Kálmán 140 évvel ezelőtt nyújtotta be az állandó országház építéséről szóló törvénytervezetet Az 1867-es kiegyezés megkötése után még inkább felgyorsult Budapest amúgy is dinamikus fejlődése, az ország anyagi és kulturális gyarapodása, a kapitalista gazdaság térnyerésével. Csakhogy a magyar fővárosban nem álltak rendelkezésre olyan középületek, amelyek befogadhatták volna a parlamentáris jogállammal együtt járó intézményeket, mint például az egyes minisztériumokat vagy a kétkamarás országgyűlést.

¹⁷⁸ ⁰ ⁰

Száműzték a nagyon szennyező ipari üzemeket Budapestről Budapest levegője az 1970-es években katasztrofális volt. Ugyan sokkal kevesebb autó járta a fővárosi utakat, mint most, de más szennyezők szép számmal voltak. A Margit-szigeten az autók kipufogófüstjétől pusztultak a növények, az épületeket pedig vastag koromréteg csúfította el a kémények füstje miatt.

¹⁰⁵ ⁹ ²

„Fény a homályban” – 165 éves a Lónyay Utcai Református Gimnázium A Lónyay Utcai Református Gimnázium Budapest egyik legpatinásabb oktatási intézménye, melynek 1940-es évek elején épült, modern stílusú épülete a közelmúltban újult meg. Ez azonban nem az első otthona, az iskola története ugyanis sokkal régebbre nyúlik vissza: az alapítás irányába 1859. március 6-án, tehát 165 évvel ezelőtt tették az első lépést.

¹¹⁵ ⁰ ⁰

Mesterektől élményekig – Új szabadtéri kiállítás a Várkert Bazárban A Várkert Bazár idén ünnepli újjászületésének tizedik évfordulóját, a jubileum apropóján pedig egy új kiállítást rendeztek, mely a gyönyörű épületegyüttes változatos történetét mutatja be. Nevével ellentétben ugyanis nem mindig volt benne kert, és a bazárnak szánt helyiségeket sem csak boltok használták. A Glorietthez vezető északi rámpán felsétálva feltárul tehát a hely múltja, amelyből mi is adunk egy kis ízelítőt.

¹³⁴ ⁰ ⁰

Az első villamos vasút Nagy jelentőségű megállapodást kötött a budapesti Ganz-gyár és az olasz Societá per le Strade Ferrate Meridionali-Rete Adriatica vasút 125 éve. A megállapodás eredménye a valóban használható nagyvasúti villamos vontatás kialakítása volt, amelyet a magyar vállalat végzett el az olasz cég megrendelésére. A feladat megoldására valójában ekkor egyetlen cég volt képes a világban, a budapesti Ganz-gyár.

¹²³ ⁸¹ ⁰

Így éltek az első budapesti gyermekotthonok lakói Az árva, elhagyott gyerekek gondozása már az elmúlt évszázadokban is cselekvésre sarkallta a jobb érzésű embereket. A nevelésükre létrehozott lelencházak eleinte egyházi és egyesületi keretek között működtek, majd megnyílt az első állami intézet is 1907-ben. Az akkori gyermekvédelmi törvények megalkotói arra törekedtek, hogy az elhagyottak vagy árvák minél hamarabb családba kerüljenek, így a nevelőotthonokban többnyire csak átmenetileg tartózkodtak.

¹³⁶ ² ²

Egy magyar útburkoló kő Sárga, magyar, és az 1878-as párizsi világkiállításon díjazták. Nem egy déligyümölcsről van szó, hanem egy ma már szinte teljesen kikopott útburkoló anyagról, a keramitról, amelyet 145 éve kezdtek el nagyobb mértékben használni.

²⁰⁵ ⁷ ³

Anya helyett anya – 125 éve született József Jolán Nincs olyan magyarul írni-olvasni tudó ember, aki ne ismerné József Attilát, költészetünk és egyben a világirodalom kiemelkedő alakját, aki 1905. április 11-én született Budapesten, a ferencvárosi Gát utca 3. szám alatt. 60 éve ez a születésnap egyben a Magyar Költészet Napja is. Közvetlen rokonairól már kevesebb ismeretünk van, pedig mások mellett idősebb nővérének, a 125 évvel ezelőtt született József Jolánnak köszönhetjük, hogy öccse életéről, fiatalkoráról annyi információ fennmaradt.

¹¹⁵ ¹ ⁰

Sokáig kellett várni rá – 130 éve készült Budapest első átfogó építési szabályzata Százharminc évvel ezelőtt, 1894. március 1-én lépett hatályba Budapest első állandó építési szabályzata, amely több övezetre osztotta az akkori főváros területét, és a későbbi hasonló jellegű szabályozások mintaadójává vált.

¹¹⁸ ¹ ¹