Mi is az a bauxitbeton, és miért építettek ebből házat, ha veszélyes? Azért, mert a bauxitbetonnak jelentős előnyei voltak, mint például a hagyományosnál gyorsabb kötés, így ott, ahol ez fontos volt, az 1920-as évektől kezdve előszeretettel használták több európai országban is. 

A bauxitbetont máshogy készítették, mint a hagyományos portlandcementet, mivel ahhoz bauxitból készült cementet adtak. Azonban a használatának kezdete után néhány évtizeddel felfedezték, hogy a bauxitbeton idővel veszít szilárdságából, így a használatával az 1940-es évek végére általánosan felhagytak. 

Az 1960-as években elővigyázatosságból elkezdték felmérni a bauxitbetonból épült épületeket, ugyanis néhány épületen problémák, károk jelentkeztek, sőt kisebb omlások (például a Margit-szigeti Nagyszállónál)  is előfordultak. Ezért 1967-től elkezdték az ilyen házak rendszeres ellenőrzését. 

Az Országos Társadalombiztosítási Intézet Fiumei út 19. szám alatti épületének tornya 1931-ben (Forrás: FSZEK Budapest-képarchívum) 

Az Országos Társadalombiztosító Intézet Fiumei út 19. szám alatti épülete Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján 1912–1913-ban épült fel, ám ez az 1920-as évekre kicsinek bizonyult, ezért az épülethez egy második szárnyat építettek, szintén Komor Marcell és Jakab Dezső tervei szerint (amely munkába ekkor bevonták Komor Jánost és  Sós Aladárt is) 1930–1931-ben.

Az ötemeletes épület fölé – a két szárny összekapcsolásaként – egy 73 méter magas torony emelkedett. Az új torony és az új épületszárny követte az eredeti szárny szecessziós stílusát, így a torony tetejére tulipános pártázat került, a négy sarkán kétemelet magas szobrok kaptak helyet, és a torony mind a négy homlokzatát egy-egy óra, valamint egy-egy kettős kereszt koronázta.

Az épület az ikonikus torony nélkül ma (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A II. világháború után az órákat és a kettős kereszteket hatalmas vörös csillagokkal takarták el. A toronyban, amely eredetileg az irattárnak adott helyet, működött a Szabad Európa Rádió zavaróberendezése, amely biztosította, hogy e rádió adását ne lehessen fogni Budapesten.

Amikor elkezdték felmérni a bauxitbetonos épületeket az 1960-as évek második felében, három osztályba sorolták az ebből épült szerkezeteket, és a legrosszabb állapotúaknál a bontás is szóba került. Ebbe a csoportba került a szintén bauxitbetonból épült székház, és egyben a tornya is. Az sem volt biztos, hogy az épület egyáltalán megmaradhat, a Fővárosi Tanács városrendezési és építészeti főosztálya azon a véleményen volt, mivel a toronynak az alapjai is bauxitbetonból készültek, ezért jelentősebb bontást javasolt, sőt az illetékes osztály szakvéleménye szerint úgy vélték, hogy 10-15 év múlva úgyis lebontják majd az egész épületet.

Azt is vizsgálták, hogy egyáltalán van-e értelme a meglévő épületet megerősíteni, nem lenne-e olcsóbb egy új épületet építeni. Végül a torony drasztikus, 33 méteres visszabontásáról döntöttek, erről a Magyar Hírlap 1969. július 15-i száma így írt: 

„Szegényebb lesz egy megszokott látvánnyal a budapesti városkép: a Középületépítő Vállalat megkezdte a Mező Imre úti SZTK-torony lebontását. Amint ismeretes, a meggyengült bauxitbeton-szerkezetek miatt kell lebontani a tornyot. A legfelső hét emeletet távolítják el és lapos tetővel borítják be a megmaradt, jócskán tehermentesített alsó épületrészt. Egyelőre egy brigád bontja a tornyot. Robbantásról szó sem lehet, mivel az épület alsó részeiben dolgoznak, így csak kéziszerszámokkal bontanak, a falakat és födémeket légkalapáccsal, a fémszerkezeteket pedig lángvágóval aprítják, hogy elférjenek a csúszdán, amellyel a felvonóhoz továbbítják a törmelékeit. A tervek szerint jövő év közepén adják át a 33 méterrel »megrövidített« épületet.”

A „lefejezett” torony ma (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A bauxitbetonos épületeket egyébként a mai napig figyelemmel kísérik annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedekben kiderült, hogy a bauxitbeton szilárdságának csökkenése nem akkora mértékű, mint korábban gondoltak. Az épületek felmérését, vizsgálatát az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs NKFT végzi, sőt a jegyzékbe vett bauxitbetonos épületek listája nyilvános. Országos szinten valamivel több mint 2000 épület tartozik ebbe a körbe. 

A torony valamiféle, akár szimbolikus visszaállítása többször szóba került, de végül nem került rá sor. Sajnálatos, hogy e szép, jellegzetes épület bauxitbetonból épült, mert ellenkező esetben ma is a város dísze lenne. 

Nyitókép: Az Országos Társadalombiztosítási Intézet Fiumei út 19/a szám alatti központi épülete 1948-ban (Forrás: FSZEK Budapest-képarchívum)