2019. november 20. 14:00

A 2019. november 15-én ünnepélyes keretek között átadott Puskás Aréna nemcsak egyedi méreteivel és technikai újdonságaival emelkedik ki a magyar sportlétesítmények közül, hanem azzal is, hogy a tervező Skardelli György építész csapata egy olyan stadiont alkotott, amely számos elemében őrzi a régi Népstadion értékeit. Igaz, funkciójában a Népstadion teljesebb volt, az új Aréna teljesen megfelel a legkorszerűbb sportépítészeti elvárásoknak.

Írta: Millisits Máté

Egy nagyméretű központi sportaréna megépítésének gondolata már a XX. század elejétől foglalkoztatta a magyar építészet mestereit. Hajós Alfréd (1878-1955) olimpiai bajnok, építész 1913-ban a később felépített Népstadion helyére képzelte el a megvalósítandó „Nemzeti Stadiont”.

Hajós Alfréd a mai Dózsa György út, Thököly út és Stefánia út közötti területre tervezte a Nemzeti Stadiont 1913-ban, de a háború miatt már nem döntött róla a kormány

A II. világháború során​ a fővárosi sportlétesítmények jelentős része súlyosan megrongálódott, így szükségessé vált az országos jelentőségű stadion megvalósítása. Számtalan építész közül az európai modern építészet jó ismerője, a legkorszerűbb architektonikus felfogás képviselője, ifj. Dávid Károly  irányíthatta a tervezést.

A korábbi lóversenypálya helyére épülő stadion részletes kiviteli tervei még el sem készültek, de 1948. július 13-án megtörtént az első kapavágás Tildy Zoltán köztársasági elnök és Hegyi Gyula sportvezető jelenlétében. Az építési munkálatok öt éven keresztül tartottak.

A kivitelezési feladatokkal a 23-as számú Állami Építőipari Vállalat dolgozói birkóztak meg. Társadalmi munkában több olimpiai bajnok sportoló, köztük Papp László ökölvívó, valamint az Aranycsapat tagjai is vállalták, hogy a maguk módján lapátolással vagy téglapakolással segítik, hogy a Magyar Népköztársaság monumentális sportlétesítménye elkészüljön.

A Népstadion 1953-ban (Fotó: Fortepan)

Az ovális középtengelyben elhelyezett sportteret félkörben átkaroló 400 méter hosszú, 50 méter széles, 30 méter magas, két végén lejtős vasbeton tartószerkezetű lelátóegyüttes 18 ferde pilonokon nyugodott. A pilonok vasbeton hálós szerkezete adta az épület karakteres, nyugat-európai modern építészettel párbeszédet folytató jellegét.

A pilonokkal szemközti oldalon, az iroda- és öltözőhelységeket magába foglaló épület, már a kommunista diktatúra által megkívánt új stílus, a szocialista realizmus, egyes részleteiben az antikvitáshoz visszanyúló, tömegformálásában a Szovjetunió építészetét követő tömböt alkotott, amely csak nevében volt toronyépület.

A hetvenezer nézőt befogadni képes stadiont 1953. augusztus 20-án valódi sportünnepély keretében avatták fel. Az atlétikai versenyszámok után játszották le, a Budapesti Honvéd–Szpartak Moszkva labdarúgómérkőzést, amelyet a magyar csapat, soraiban Puskás Ferenccel és Bozsik Józseffel, 3-2 arányba nyert.

A Népstadion a megnyitás napján, 1953. augusztus 20-án (Fotó: Fortepan)

A labdarúgás mellett a hosszútávfutás érdekelte a legtöbb nézőt az 1950-es években a Népstadionban. Az atlétika mellett a kosárlabda is sok kíváncsi érdeklődött vonzott. Az 1955-ös kosárlabda Európa-bajnokságot Budapesten a Népstadionban, a gyepszőnyegre helyezett, vörösfenyőből megépített pályán játszották. A magyar csapat ezen a kontinensviadalon a dobogó legmagasabb fokára állhatott fel.

Kosárlabda Európa-bajnokság a Népstadionban, 1955-ben 

Az Aranycsapat a Népstadion gyepén

A Népstadion építésének időszakában aratta világraszóló sikereit a magyar férfi labdarúgó válogatott. Az olimpiai bajnoki cím elnyerésével 1952-ben érdemelték ki az Aranycsapat megnevezést.

A válogatott a Népstadionban az első mérkőzését 1953. november 15-én játszotta Svédország nemzeti csapatával. A 2-2-es eredményre végződött összecsapáson Palotás Péter és Czibor Zoltán szerezte az első magyar találatokat.

Az Aranycsapat 1953-ban, Lóránt Gyula, Buzánszky Jenő, Hidegkúti Nándor, Kocsis Sándor, Zakariás József, Czibor Zoltán, Bozsik József, Budai II László, guggol: Lantos Mihály, Puskás Ferenc, Grosics Gyula (Fotó: Fortepan)

A londoni Wembley Stadion gyepén 1953. november 25-én elért 6:3-as magyar győzelem visszavágóján a Népstadionban, 1954. május 23-án a magyarok 7:1 arányban verték meg az angolokat. A Sebes Gusztáv szövetségi kapitány által irányított csapat ebben a stadionban közel három éven keresztül nem talált legyőzőre. Az Aranycsapat iránti hatalmas érdeklődés miatt a Népstadion nézőterének befogadóképességét mobillelátókkal százezer fősre növelték.

Korabeli plakát 1956-ból

A Népstadion játéktere 1959-ben kapott villanyvilágítást. Az 1960-as években több nemzetközi sportrendezvénynek otthonául szolgált, 1965-ben a Főiskolai Játékok (Universiade), majd 1966-ban az atlétikai európai bajnokság sikeres rendezése tette a világ sportolói és sportszerető közönsége előtt ismerté a stadiont.

Az Anglia elleni labdarúgó mérkőzés a Népstadionban 7:1-re végződött 1954-ben (Fotó: Fortepan)

A Népstadionban az első nagyszabású zenei esemény Louis Amstrong énekes-trombitaművész fellépése volt 1965-ben, amit követett 1986-ban a Queen együttes, majd 1987-ben a Genesis koncertje. A rendszerváltás után több hazai zenekar koncertje színesítette a stadionban megszólaló előadóművészek sorát.

A vallási események közül 1989-ben Billy Graham amerikai baptista prédikátor evangelizációját, Szent II. János Pál pápa 1991-es magyarországi látogatásának népstadionban megszervezett alkalmát szükséges kiemelni. A római katolikus egyházfő itteni programjának fókuszában a magyar ifjúsággal történő találkozás állt.

A Népstadionban az utolsó jelentős átépítés az 1998-ban rendezett Atlétikai Európa bajnokság előtti időszakban történt.

Puskás Ferenc, a névadó

A csodacsatár eredeti neve Purczeld Ferenc volt, 1927. április 1-jén született. A Kispest AC és a Budapest Honvéd balösszekötője 1945 és 1956 között 85 válogatott mérkőzésen szerepelt és 84 gólt szerzett. Tagja és csapatkapitánya volt az 1952. évi olimpiai játékokon arany- és az 1954-es világbajnokságon ezüstérmet nyert magyar együttesnek.  

Puskás Ferenc 1954-ben

Már gyermekkorában felcsillant kivételes tehetsége. Egészen fiatalon, 1943-ban helyet kapott az NB I-es kispesti csapatban. Még napjainkban is a világ legjobb támadójátékosai között tartják számon. Játékát rendkívüli mozgékonyság, bal lábbal tökéletes labdakezelés, a helyzetek gyors felismerése és kivételes lövőkészség jellemezte. „Hadvezérként” irányította csapatának játékát, nagy gólképességét sokszor csillogtatta.

1956-ban külföldre távozott. Spanyolországban, a világhírű Real Madrid csapatban egy évtizeden át szerepelt sikeresen. A Népstadion gyepén 1981-ben játszott újra öregfiúk mérkőzés keretében. Puskás Ferenc 1993. első félévében a magyar férfi válogatott szövetségi kapitányi tisztét töltötte be, a Népstadion kispadján ebben az időszakban egy alkalommal ült a Svédország elleni találkozón.

A Népstadion 2002-ben vette fel Puskás Ferenc nevét. Négy évvel később, 2006 november 17-én bekövetkezett halála után a nevét viselő stadionban ravatalozták fel, ahonnét több ezres tömeg kísérte végső nyughelyére, a Szent István-bazilika altemplomába. A Puskás Aréna 2019. november 15-én tartott átadásán a szurkolók színes lapok felmutatásával Puskás Ferenc arcképét formálták meg, amelyet a legendás magyar futballgyőzelem végeredménye, a 6:3 fogott közre.

A Puskás Stadion műszaki állapota folyamatosan romlott, a nyugati lelátók felső részét, statikai okok miatt el kellett zárni a nézőktől. Négy évvel ezelőtt, 2016 elején kezdődtek meg a bontási munkálatok, amelyek során a keletkező törmelék felaprítását úgy végezték, hogy alapanyagként azt a Puskás Aréna építése során fel lehessen használni. A régi stadion műanyag székeit több vidéki település, köztük Eger, Kisvárda stadionjaiban helyezték el.

Az új aréna több szempontból is tudatosan vállal rokonságot a régi stadionnal. A mérkőzés kezdőrúgásának helyét kijelölő kezdőpont és a körülötte lévő kezdőkör mind két stadionban pontosan ugyanott került kijelölésre.

A lelátók felső részét tartó pilonsor mint megőrzendő érték az új aréna megtervezésekor, mint a régire utaló kiemelt motívum épült bele a most átadott sportlétesítmény vizuális megjelenésébe.

A Puskás Aréna díszkivilágításban a nyitóünnepségén 2019. november 15-én (Fotó: MTI/Lakatos Péter)

A nyugati oldalon lévő lépcsőtornyoknak a keleti oldalra történő tükrözésével létrejött két ív közé épült be a XXI. századi igényeket magas szinten kielégítő új, nemzetközi szintű küzdőtérre szerkesztett lelátójú stadion.

A toronyépület az, amely anyagában megőrzendő épületrészként  meghagyva, restaurálva, mutatja az 1950-es évek reprezentatív belső kiképzését is. Építészetileg magasabb lett, mivel egy újabb szintet ráépítettek.

Lépcsőház a Puskás Arénában (Fotó: MTI/Illyés Tibor

Az új aréna gyepszőnyege hibrid technológiával készült műanyag szálakkal megerősített természetes fű, így ezzel a megoldással strapabíróbb gyep áll a rendelkezésre.

A küzdőtér (Fotó: MTI/KKBK)

A teljesen fedett nézőtérrel rendelkező stadion a világ egyik legkorszerűbb letesítménye, amely 2020-ban három Európa-bajnoki férfi labdarúgó találkozó helyszínéül fog szolgálni.

A Puskás Aréna teljes befogadóképessége 67 215 fő, ami a maximális székszámot jelenti, amikor mindenhol, a kamerák és az újságírók helyén is nézők ülnek.

A tényleges székszám, amely folyamatosan a nézők rendelkezésére áll, körülbelük 2000-rel kevesebb.

Lelátó a stadionban (Fotó: MTI/Illyés Tibor

A nyitómeccs iránt óriási volt a médiaérdeklődés, így múlt pénteken a nézőszám 65 114 főt tett ki. A Puskás Arénában rendezendő koncertek esetében 80 000 fős közönséggel lehet számolni, mert a zenei programok esetében a rajongók a gyepszőnyeget mint a színpad előtti közvetlen teret állóhelyként használhatják.

A Puskás Aréna avatóján játszott Magyarország–Uruguay barátságos labdarúgó-mérkőzés 2019. november 15-én (Fotó: MTI/Illyés Tibor)

Az aréna nyitómérkőzésén a magyar válogatott a kétszeres világbajnok Uruguay nemzeti csapatával játszott. A mérkőzés kezdőrúgását a Szpartak Moszkva egykori játékosa, Nyikita Szimonyan végezte el. Az idén kilencvenhárom esztendős egykori focista játszott és gólt is lőtt a Népstadion 1953. augusztusi nyitómérkőzésén.

A dél-amerikai ország 2:1 arányú győzelmével végződő találkozón a hazaiak szépítőtalálatát Szalai Ádám szerezte. A Puskás Arénában pár nappal később, 2019. november 18-án a 21. éven aluliak (U-21) „nemzeti tizenegye” szenvedett 1-0-ás vereséget Ausztria csapatától.

A stadion díszkivilágításban (Fotó: MTI/Lakatos Péter)

Mindkét mérkőzést nagy közönségérdeklődés kísérte, pénteken „telt ház” volt, de a fiatalok találkozójára is több mint tízezer szurkoló volt kíváncsi.

A sportlétesítményt Európa legjobbai között tartják számon, így reméljük, hogy eljön majd az az idő, amikor a magyar labdarúgás is a kontinens élvonalába tartozik újra. A Puskás Arénába kilátogatók nemcsak a stadion impozáns látványában, hanem a címeres mezt viselő hazai sportolók eredményes játékában is tudnak gyönyörködni.

67 ezer néző fér el az új arénában (Fotó: MTI/Illyés Tibor)

Nyitókép: A Puskás Ferenc Stadion (Puskás Aréna Facebook oldala)

Korábbi cikkünket is figyelmébe ajánljuk: Az olimpikon építész: 140 éve született Hajós Alfréd


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó