Írta: Millisits Máté

2019. december 9. 10:00

A magyar Országgyűlés egyhangú szavazással, 2018. novemberében a 2019. évet II. Rákóczi Ferenc-emlékévvé nyilvánította, II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemmé történő megválasztásának 315. évfordulója alkalmából. Az emlékév végéhez közeledve betekintést nyújtunk a vezérlőfejedelem életébe és ismertetjük budapesti emlékezetét, valamint szobrászati ábrázolásait.

A Rákóczi család és az erdélyi fejedelemség

A Rákóczi család az Árpád-kori Bogát-Radván nemzetségből származott. A Rákóczi nevet a nemzetség egy Balázs nevű tagja használta elsőként 1328-ban az Ondava mentén fekvő Rákóc birtoka után. A XVI. század első felében Zemplén vármegye alispánja volt Rákóczi János.

Fia, Zsigmond, a hadászatban megmutatkozott kiváló képességeivel és jó politikai érzékével elismertséget szerzett családjának. A Rákócziak közül elsőként töltötte be 1607 és 1608 között az erdélyi fejedelmi tisztséget. Fiát, I. Rákóczi Györgyöt 1630. december 1-jén választották fejedelemmé. II. Rákóczi György 1648-1660 között volt Erdély fejedelme.

Az ifjú II. Rákóczi Ferenc élete

II. Rákóczi Ferenc, Zrínyi Ilona és I. Rákóczi Ferenc gyermekeként 1676. március 27-én született a Felvidék keleti részén található Borsiban. Édesapját korán, már három hónapos korában elvesztette, édesanyja 1682-ben Felső-Magyarország fejedelme, Thököly Imre felesége lett. Nevelőapja számos alkalommal magával vitte a harci területekre a kisgyermek Rákóczi Ferencet, aki fiatalon átélte a harci helyzetek viszontagságait.

A Rákóczi-szobor a Kossuth téren, háttérben a sérült Parlamenttel, ideglenes hadisírokkal 1945-ben (Fotó: Fortepan)

A császári csapatok elől 1685-ben Zrínyi Ilona gyermekeivel Munkács várába menekült. A várat 1685 novemberében a császári generálisok ostromzár alá helyezték, amelynek a védelmét 1688. január 17-ig, két és fél éven át Zrínyi Ilona hősiesen irányította, amikor is hosszas tárgyalások után kénytelen volt feladni a várat.

I. Lipót császár parancsára katonai felügyelet mellett a család tagjainak el kellett hagyniuk Magyarországot. Zrínyi Ilonától gyermekeit elválasztották, számára Bécsben jelöltek ki lakhelyet; lányát, Juliannát erőszakkal a bécsi orsolyiták kolostorába küldték, Ferencet pedig gyámja, Kollonich Lipót érsek a csehországi Neuhaus jezsuita kollégiumába íratta be.

Ferenc 1688 és 1690 között itt tanult, majd 1690 őszétől Prágában egyetemi tanulmányokat folytatott. II. Rákóczi Ferenc 1692-ben Bécsben kérte nagykorúsítását, hogy a férjhez ment Julianna nővérével együtt a Rákóczi-vagyonhoz hozzájuthassanak, birtokaikat saját kezűleg igazgathassák.

Ferenc egyetemi tanulmányait megszakította, 1693-ban Itáliába utazott, majd Bécsbe való visszaérkezése után sógora, Aspremont kíséretében magyarországi birtokaira látogatott, ahol felmérte a hanyatló állapotokat. Ezt követően, családtagjai javaslatára házasságot kötött, feleségül vette 1694. szeptember 26-án Sarolta Amália hercegnőt.

II. Rákóczi Ferenc küzdelmei a magyar szabadságért

A Habsburg hatalom visszaélései, az ország mértéktelen kiszipolyozása, a Rákóczi–birtokokon élő jobbágyok panaszai II. Rákóczi Ferencet cselekvésre sarkallták. A nemesek egyetértő támogatásával 1700-ban levélben kereste meg XIV. Lajos francia királyt, Habsburg-ellenes támogatást remélve. A bécsi udvar erről tudomást szerezve Rákóczit 1701-ben letartóztatta, majd a bécsújhelyi börtönbe zárta.  

Fejedelmi buzogányt tartó kéz, a Hősök terei Rákóczi-szobor részlete (Fotó: Tihanyi Károly)

A többszöri kihallgatást követően, még a tárgyalás előtt megszervezték kiszabadítását. Felesége támogatásával, aki fogsága hónapjaiban többször is meglátogatta és Lehmann várkapitány segítségével 1701. november 7-én megszökött és Lengyelországba menekült.

Mind a bel-, mind a külpolitikai helyzet kedvező változása alapján, elérkezettnek érezte az időt arra, hogy összefogja a lázongó magyar népet, és zászlaját kibontva harcba szálljanak a magyar szabadságért. II. Rákóczi Ferenc 1703. június 13-án lépte át a lengyel-magyar határt, ahol már várta az elébe érkező ötszáz gyalogos és ötven lovasból álló, harcra elszánt csapat.

A gyulafehérvári országgyűlésen 1704-ben Erdély fejedelmévé választották, 1705-ben a szécsényi országgyűlés Magyarország vezérlő fejedelme címet adományozott neki. Az ónodi országgyűlésen 1707-ben kimondták a Habsburg-ház trónfosztását. A hadi helyzet 1710-re egyre kritikusabbá vált, Rákóczi hadserege az ország területének nagy részét feladva, a kiindulási pontra, a Rákóczi-birtokokra vonult vissza.

Rákóczi a legfontosabbnak azt tartotta, hogy a spanyol örökösödési háborút lezáró európai békekötésig ki kell tartani. 1711. év elején, Vaján találkozott Pálffy János császári generálissal, akivel megegyezett a tárgyalások folytatásáról. A fejedelem február végén Lengyelországba utazott, Károlyi Sándort bízta meg serege főparancsnokságával és a Habsburgokkal folytatott tárgyalások képviseletével.

Bronzírozott öntöttvas dombormű, készült 1906-ban Rákóczi hamvainak hazahozatala tiszteletére, szobrász: Kallós Ede (1866- 1950), Korompay gyűjtemény (Fotó: Nagy László,Hatvany Lajos Múzeum)

 

Károlyi 1711. április 30-án, Szatmáron aláírta a Pálffyval kötött békeszerződést, amelyet a Lengyelországban maradt Rákóczi később sem ismert el. A szatmári béke a fejedelem számára is kegyelmet biztosított, azzal a feltétellel, ha hűségesküt tesz három hét leforgása alatt. A szabadság szelleméhez hű fejedelem önkéntes száműzetést vállalva 1712-ig Lengyelországban élt, majd Franciaországba hajózott, ahol 1713-tól 1717-ig tartózkodott. Még ebben az évben Törökországba érkezett, majd Rodostóban kíséretével együtt végleges otthonra talált, itt élt 1720-tól 1735. április 8-án bekövetkezett haláláig.

Rákóczi és bujdosótársainak hamvai Törökországban nyugodtak a XX. század hajnaláig. Több évtizedig tartó kutatás, politikai és diplomáciai előkészítés után sikerült elérni, hogy a magyar szabadságküzdelmek kiemelkedő képviselőinek földi maradványai szülőföldjükön kapjanak végső elhelyezést.

II. Rákóczi Ferenc újratemetése 1906-ban Magyarországon

Törökországból a Nagyságos Fejedelem hamvait szállító vonat Budapestre 1906. október 28-án reggel futott be a Keleti pályaudvarra. A megérkezését követően Bárczy István polgármester mondott köszöntő beszédet. Hatlovas gyászhintó, Rákóczi-korabeli ruhákba öltözött emberek, diszkapu, zászlók biztosították a fővárosi emlékmenet ünnepélyességét.

II. Rákóczi Ferenc, édesanyja Zrínyi Ilona és II. Rákóczi Ferenchez a rodostói száműzetésben végig kitartó bajtársainak hamvait a Szent István-bazilikába, Thököly Imréét a Deák téri evangélikus templomba vitték. A bazilikában Samassa József bíboros, egri érsek  mondott szentbeszédet és mutatott be szentmisét, míg a Deák téri evangélikus templomban Scholtz Gusztáv püspök ünnepi prédikációja hangzott el.

II. Rákóczi Ferenc újratemetése 1906-ban, a hamvakat szállító kocsi a Kerepesi úton (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1906. november 4.)

A földi maradványokat tartalmazó koporsókat délután négy óráig a templomban tartották, majd a Keleti pályaudvara való visszaszállítást követően, este indult tovább a hamvakat szállító vonat, amely 29-én reggel érkezett Kassára. Itt egy külön erre a célra felállított gyászsátorban egyházi szertartással köszöntötték a bujdosók hamvait, és ezután Thaly Kálmán történész tartott üdvözlő beszédet.

A kassai Szent Erzsébet székesegyházban Fischer-Colbrie Ágoston  segédpüspök volt a gyászmise főcelebránsa. A hamvakat tartalmazó koporsókat délután, szűk körben helyezték el a székesegyház kriptájában, addig a nagyközönség szabadon leróhatta tiszteletét Rákóczi és társai előtt.

Budapesten a „gyászünnepség” után a Kerepesi utat, II. Rákóczi Ferenc előtt tisztelegve Rákóczi útnak, míg a Keleti pályaudvartól a város külső részére vezető Csömöri utat Thököly útnak nevezték el. 

II. Rákóczi Ferenc budapesti képzőművészeti ábrázolásai

A II. Rákóczi Ferencről az elmúlt évszázadok során alkotott műalkotásokat áttekintve megállapítható, hogy a legtöbbjük Mányoki Ádám neves barokk festőművésznek a vezérlőfejedelemről 1712-ben készített festményét veszi mintául. 

Mányoki Ádám: II. Rákóczi Ferenc képmása (Forrás: Wikipédia)

A Rákóczi út 5. szám alatt működött a Glück család üzemeltetésében a Pannonia szálló. A vendéglátóhely tulajdonosa 1927-ben emléktáblát állított a fejedelem tiszteletére. A Horvay János szobrászművész bronz Rákóczi-domborművével ékesített emléktáblát a szálló Rákóczi úti főhomlokzatának első emeleti, a középtengelyben lévő ablaka fölé helyezték.

A Horvay-alkotás köré az alábbi szövegezésű feliratot vésték: „1676. MÁRCIUS 27. − 1735. ÁPRILIS 8. HAZAJÖVETELED 1906. OKTÓBER 28-ÁN DIADALUT VOLT, MELYNEK EMLÉKÉT ŐRZI A RÁKÓCZI-UT. HIRDESSE E TÁBLA HŰSÉGES NÉPED HÁLÁJÁT ÉS REMÉNYÉT.”

Horvay János: Rákóczi-dombormű az egykori Pannónia Szálló Rákóczi úti homlokzatán (Fotó: Tihanyi Károly)

Az első köztéri Rákóczi-mellszobrot Zólyomban állították 1907-ben a mozdonyvezetők adományaiból. Mayer Ede alkotása napjaikban a borsi vár kertjében tekinthető meg. Az első egészalakos köztéri Rákóczi-szobrot Zombor városában avatták fel 1912. június 9-én. Elsőként Szegeden 1912 októberében emeltek Rákóczit lovasvezérként bemutató köztéri alkotást.

II. Rákóczi Ferenc budapesti, Kossuth téren álló lovasszobra

 Az Országház előtti tér 1927 óta viseli Kossuth Lajos nevét. A tér déli részén, 1906-ban Andrássy Gyula miniszterelnök lovasszobrát, az északi oldalán 1927-ben Kossuth Lajos és az 1848-as kormánytagok, majd 1934-ben Tisza István emlékműegyüttesét helyezték el. II. Rákóczi Ferenc halának bicentenáriumának közeledettével elérkezett az idő, hogy a vezérlőfejedelemnek monumentumot állítsanak. 

A Tisza-szobor felavatásának évében, 1934-ben kapott megbízást Pásztor János szobrászművész II. Rákóczi Ferenc lovasszobrának megmintázására. A művész Rákóczi korának művészeti stílusát, a barokkot idézte. A műalkotás kompozíciója a kiváló stratégát, ügyes lovas hadvezért mutatja be. A vezérlőfejedelem az első két lábával ágaskodó lovon ül, jobb kezében tarja a fejedelmi buzogányt.

II. Rákóczi Ferenc Kossuth téren álló lovasszobra (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A szobrot az uralkodókat megillető vörösgránit talapzatra helyezték, amelynek egyik oldalára a „RECRVDESCVNT DIVTINA INCLYIAE GENTIS HVNGARIAE VOLNERA” latin nyelvű mondatot vésték. Ez az idézet magyarul: „Megújulnak a dicsőséges magyar nemzetnek régi sebei”. II. Rákóczi Ferenc 1703-ban kibocsátott kiáltványának a kezdő sora, amellyel kezdetét vette a szabadságharc.

A talapzat másik oldalára a „CVM DEO PRO PATRIA ET LIBERTATE” felirat került, amely II. Rákóczi Ferenc jelmondata: „Istennel a hazáért és a szabadságért”.

A szobrot az eredetileg tervezett időpontra, a fejedelem elhunytának kétszáz éves évfordulójára 1935-re nem tudták elkészíteni, csak két évvel később. A műalkotást végül ünnepélyes keretek között 1937. május 2-án avatták fel. Ez a Kossuth téren az egyetlen monumentum, amelyet felavatása óta nem mozdítottak el, és a történelem viharos időszakában sem semmisült meg.

Millenniumi emlékmű Rákóczi-szobra

Az 1948 utáni baloldali politikai fordulat következtében a Hősök terén álló Millenniumi emlékmű Habsburg királyokat ábrázoló egészalakos szobrait és a hozzájuk tartozó domborműveket ideológiai megfontolások miatt kicserélték a magyar szabadságküzdelmek vezetőinek monumentumaira.

II. Rákóczi Ferenc szobra, Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása a Hősök terén (Forrás: Wikipedia)

II. Rákóczi Ferenc szobrát Kisfaludi Strobl Zsigmond 1954-ben mintázta meg. Az egész alakos ábrázolás alatti domborművön Esze Tamás kuruc vezér és Rákóczi találkozása látható.

„Rejtőzködő” fővárosi Rákóczi-ábrázolások

A városképileg kiemelt elhelyezésű Rákóczi-ábrázolások mellett a vezérlőfejedelem portréi Budapest több, kevésbé ismert helyszínén is megtekinthetők.

A mátyásföldi egykori II. Rákóczi Ferenc katonai középiskola folyósóit a török- és a Habsburg-ellenes szabadságküzdelmek jeles személyiségeinek félalakos domborművei díszítik. A mai BGE Külkereskedelmi Karának helyt adó épület aulájában hat egész alakos dombormű tekinthető meg, amelyek Boda Gábor szobrászművész 1954-ben faragott alkotásai.

A kör alaprajzú tér északi oldalára Thököly Imre, Zrínyi Ilona és Zrínyi Miklós, míg a déli részére Esze Tamás, II. Rákóczi Ferenc és Vak Bottyán portréit helyezték el.

A Rákoscsabai Református Egyházközség parókiaépületében 1705. július 4. és 6. között megszállt II. Rákóczi Ferenc. A fejedelem itt-tartózkodása tiszteletére 1993. március 15-én emléktáblát helyeztek el a parókia utcai homlokzatán, majd 2010. július 11-én az épületet Mecseki Hargita szobrászművész bronz Rákóczi-domborművével díszítették. A műalkotás felavatásával egyidőben a parókia nagyméretű, karzattal ellátott termét Rákóczi-teremnek nevezték el.

A Rákoscsabai Református Egyházközség parókiájának homlokzatán látható bronz domborművet Mecseki Hargita szobrászművész készítette (Fotó:Tihanyi Károly)

Az emléktáblát 1993-ban avatták (Fotó:Tihanyi Károly)

Nyitókép: Horvay János: Rákóczi-dombormű az egykori Pannónia Szálló Rákóczi úti homlokzatán (Fotó: Tihanyi Károly)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó