2020. január 20. 10:00

A Déli pályaudvar sajnos ma egyáltalán nem úgy néz ki, ahogy azt tervezésekor elképzelték. Pedig 50 évvel ezelőtt, amikor a munkagépek elindultak, a tervrajzokon egy elegáns, XX. századi pályaudvarként álmodták újra az akkor már 110 éves állomást. Igaz, egyesek szerint már akkor is felesleges volt a beruházás.

Írta: Domonkos Csaba

Ötven évvel ezelőtt, 1970. január 12-én kezdték meg a munkát a Déli pályaudvar területén. A cél az volt, hogy az eleve ideiglenesnek szánt kicsi felvételi épület helyett egy modern, elegáns új állomásépületet emeljenek, és mindemellett az állomás vasúti hálózatát is korszerűsítsék. A Népszabadság című újság 1970. január 8-án így írt a tervezett munkáról:

 „A pályaudvar új, a mostaninál mintegy háromszorta nagyobb utasforgalmi csarnokot kap. Hogy ennek és az új üzemi épületnek helyet biztosítsanak, a Krisztina körút egy része új nyomvonalra kerül, a Vérmezőn halad majd keresztül. A csarnokban több és korszerűbb pénztár lesz, itt kap helyet az étterem is. Az épület mellett taxiállomást és üzletsort létesítenek. Mivel a metróállomástól egy lépcső közvetlenül az utasforgalmi csarnokba vezet majd, a csarnokot legkésőbb 1973. április 4-ig — amikor a metró e szakaszán is megindul a közlekedés — át kell adni rendeltetésének.” 


Az új állomásra ezeken felül szolgáltatóházat, és afölé egy, a MÁV irodáit befogadó gigantikus toronyházat terveztek. A teljes beruházás költségét 437 millió forintra becsülték. 

Az 1962-1972 közötti állomásépület átadása után, 1962-ben (Fotó: Fortepan, Racsmány Dömötör) 


Az új épületet ugyanaz az építész tervezte, aki az 1962-ben emelt kisebb, eleve ideiglenesnek szánt épületet, Kővári György. 
Azonban az átépítés kapcsán fellángolt az a vita, amely a II. világháborús helyreállítás óta, sőt már az 1930-as évek közepe óta zajlott, nevezetesen, hogy egyáltalán szükség van-e az állomásra? Az 1970-es évek szocialista Magyarországa nem arról volt híres, hogy a kormány vagy a tanács, illetve a párt döntéseit az újságok hasábjain vitassák meg, most mégis ez történt. 

A Déli Pályaudvar 1973-ban. (Fotó: Fortepan) 


A döntés után, 1970 elején a sajtóban vita kezdődött, hogy szükséges-e a Déli pályaudvar, nem kellene-e inkább Kelenföldet fejleszteni? A polémia leginkább a Magyar Nemzet című újságban, illetve a Magyar Rádió Esti Krónika című műsorában zajlott, a megszólalók várostervezők, mérnökök, városvédők és “egyszerű civilek” voltak.

Az ellenérvek nem csak a vasúti közlekedés kérdését érintették, azaz, hogy vasúti, közlekedési szempontból nem jobb-e Kelenföld, hanem felvetették azt is, nem kellene a zöldfelület rovására terjeszkednie az állomásnak, és a hozzá kapcsolódó, kibővítendő úthálózatnak. (Az is szempont volt az itt lakók körében, hogy a régi Déli pályaudvarra még javában bejártak gőzmozdonyok is, erre az iletékesek úgy reagáltak, hogy az új Déliben villany- és dízelmozdonyok fognak csak közlekedni.) 

Bár január 17-én a rádióban még „hasfájós vénasszonyok unatkozó, mindenbe belebeszélésének” nevezték a tiltakozásokat, később kissé komolyabban vették az egyre szaporodó ellenvéleményeket, és az illetékes vezetők nyílt színen álltak le vitatkozni a témáról. 

A vita odáig fajult, hogy 1970. február 10-én a Hazafias Népfront I. kerületi klubjában sajtótájékoztatót tartott a MÁV és a fővárosi tanács, amelyben a fejlesztés szükségességéről kívánták meggyőzni az ellenzőket. A vitán – amely inkább lakossági fórum volt, mint klasszikus sajtótájékoztató – a MÁV-ot maga a vezérigazgató, Rödönyi Károly (aki egyben közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettesi rangot is viselt), míg a fővárost Bartos István, a Fővárosi Tanács VB elnökhelyettese képviselte.

A fő érv az állomás mellett ekkor is a metró megépítése volt, valamint a Déli pályaudvar megtartása melletti állásfoglalásra jutott korábbi két vizsgálat, amelyet 1964-ben, illetve 1968-ban is elvégzett a MÁV. E két tényező alapján a főváros és a MÁV is szükségesnek tartotta a Déli megtartását, sőt jelentős fejlesztését. 

A Déli pályaudvar eredeti épülete 1870 előtt (Fotó: FSZEK) 


De miért merült fel egyáltalán az új épület építésének igénye? A Déli pályaudvar 1861-ben elkészült épülete a II. világháborúban súlyosan megrongálódott. 

A pályaudvar elődjét a Déli Vasút nevű – teljes nevén a  k. k. priv. Südbahn-Gesellschaft / cs. kir. szab. Déli Vaspályatársaság – magán vasúttársaság építette 1861-ben, abban az évben, amikor a Dél-Dunántúlra és onnan tovább vezető vasútvonala megnyilt. Az épület már megnyitásakor szűkös volt, és akadályozta a pályaudvar fejlődését, ennek ellenére jelentősen csak 1900-ban bővítették. 

Az elavult pályaudvar átépítésére 1929-1930-ban már nagyszabású tervek születtek, de a világgazdasági válság ezeket a terveket elmosta. 

A pályaudvar a levegőből 1935-ben. A bal felső sarokban látszik a kör alakú fűtőház (Fotó: Fortepan)


A II. világháborúban azután az épület jelentős sérüléséket szenvedett, nem építették újjá, inkább elbontották. A vasútvonal 1932-től már a MÁV-hoz tartozott, így a MÁV hatásköre lett az épületről és az állomás jövőjéről való döntés.

A II. világháború után a régi épületből nem sok maradt. A kép 1952-ben készült (Fotó: Fortepan, Uvaterv) 

Egészen 1962-ig ideiglenes létesítmények szolgálták ki az utazóközönséget, és 1962-ben épült meg a már fentebb is említett kicsi, Kővári György tervezte épület a pályaudvar végében addig álló fordítókorong helyén. A kis épület igényességére, modernségére jellemző, hogy a tervező 1964-ben Ybl-díjat kapott érte.  

Az 1962-ben átadott, Ybl-djas épület (Fotó: Fortepan) 


Az új állomás tervezési munkálatai – a metró ide tervezett végállomásának figyelembevételével – 1968-ban kezdődtek. Az új épület magába olvasztotta a régi, 10 éves elődépületet, a teljes vágányhálózat is átépült, megszűnt az itteni fűtőház és 12 vágányosra bővült az állomás. 

A távlati beéptési terv (Fotó: Derdák Tivadar: Új felvételi épület a Déli-pályaudvaron, Közlekedéstudományi Szemle 1978/4. szám) 


A várócsarnok a metró megnyitásával egyszerre, 1973-ban nyílt meg, de a pályaudvaron az építkezések 1977-ig tartottak. A Várhegy magasságával vetekedő 25-32 szintes toronyházat végül elhagyták, csak a négyszintes hosszú fehér irodaépület épült meg a pályaudvar Vár felé néző oldalán, illetve egy 10 szintes szálloda a pályaudvar közelében.

A távlati tervek – a század végére – további fejlesztéssel számoltak, a pályaudvar vágányainak lefedésével, és az így nyert területen való éptkezéssel.  

A vita a Déli pályaudvar elbontásáról, vagy megtartásáról még ma is fel-fel éled. 

Nyitókép: A pályaudvar 1975-ben (Fotó: Fortepan, Uvaterv)

Összesen 6 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Ha a Déli és a Nyugati közötti vasúti összeköttetés megépülne, akkor akár még a régi épület, a Krisztina körúti indulási és Alkotás utcai érkezési oldallal is visszaépíthető lenne, alaposan korszerűsített formában.


Sajnos egyik budapesti pályaudvar, sincs európai színvonalon. Nyugaton mindenütt a fejpályaudvarok helyett, átmenő főpályaudvarokat építenek (Bécs, Berlin). Nem hiszem, hogy ez Budapesten járható út lenne. Inkább a meglévő pályaudvarokat kellene felújítani, korszerűsíteni. E mellett a tervezett Nyugati és Déli, földalatti összeköttetése is megfontolandó.

Válaszok:

A Délit ki kell tenni Kelenföldre, és ide egy központi buszpályaudvar kellene.


Párizsban "klasszikus" fejpályaudvarok vannak, jól működnek, Londonban is ilyen működik, azt gyanítom még Moszkvában, is

Válaszok:

Ott a pont! Nézzük a vidéki átmenő pályaudvarokat. Mindegyik a város szélén van, mert így logikus. Ha behozom a vonatot a város közepére akkor az bent van, és ott vége a vonalnak. A fejállomás továbbra is szükséges, szóval a kétféle megoldás kiegészíti egymást.


Jól tudod. Moszkvában a "Kijevi Pályaudvar" felel meg a mi Nyugatink-nak, fejállomás, csak elképesztő méretű.
https://hu.wikipedia.org/wiki/..
Teljesen bent van a városban. Hasonlókép fejállomás a római Termini pályaudvar, nos ez is bent van a városban. Nagyjából a mi Keleti pályaudvarunkhoz hasonlóan frekventált helyen.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó