2020. január 23. 09:00

Mindenki hallott már a Titanic tragédiájáról, azonban csak nagyon kevesen tudják, hogy egy magyar orvos, bizonyos dr. Lengyel Árpád volt az egyik megmentője a Titanic 705 túlélőjének. A 108 évvel ezelőtti katasztrófa után a magyar orvost hősként ünnepelték. Ennek köszönhetően az 1900-as évek elején két magyar orvos nevét ismerte az egész világ, Semmelweis Ignácét és Lengyel Árpádét. Míg azonban Semmelweis Ignácról ma is mindenki tudja, ki volt, Lengyel Árpádról megfeledkeztünk, holott története nagyon is méltó a figyelmünkre.

Írta: Földváry Gergely

Dr. Lengyel Árpád Pilismaróton született 1886. március 19-én, akkor még Weisz Árpád néven. Később édesapja magyarosította a nevüket és 1901-ben így lett a családnév Lengyel, a nagymamája családnevére való tekintettel. Az elemi iskola első két évét valószínűleg magántanulóként kezdte, majd miután 1894-ben Pestre, a Vadász utca 14-be költöztek, a harmadik és a negyedik évfolyamot már a Lipót téri – mai Szent István téri – iskola tanulójaként hallgatta. Kitünő tanuló volt és felvételt nyert az akkori egyik legjobb budapesti iskolába, a VIII. kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnáziumba. Itt érettségizett 1904-ben, majd felvették a Budapesti Magyar Királyi Tudományegyetem orvosi karára, ahol 1909-ben diplomázott le.

A VIII. kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnázium (Fotó: Hungaricana/Zempléni Múzeum)

Elkötelezettségét jól mutatja, hogy már egyetemi évei alatt, 1905-ben belépett a Budapesti Önkéntes Mentőegyesületbe (BÖME), amit dr. Kresz Géza budapesti tisztiorvos hozott létre 1887. május 10-én. Itt előbb mentőápolóként dolgozott, majd miután 1909-ben orvostanhallgatóként gyakorlati vizsgát tett, rendszeres szolgálatot is ellátott. Ez azt jelentette, hogy úgynevezett lakótanyás orvos volt, tehát bent lakott a mentős társakkal a Markó utcai épületben.

A BÖME székhelye a Markó utcában. Jelenleg Országos Központi Mentőállomás és a Kresz Géza Mentőmúzeum helye (Fotó: Hungaricana/Fszek Bp Gyűjtemény)

A diploma megszerzése után a Budapesti Királyi Orvosegyesület rendes tagja lett, majd 1911-ben gégeklinikai gyakornoknak nevezték ki. A Szent Rókus Kórházban dolgozott, emellett segédorvos volt az Országos Munkás-betegsegélyező és Balesetbiztosító VII. kerületi pénztáránál. 1912-ben felvették a Cunard Line társasághoz, ahol angolul jól beszélő magyar származású orvost kerestek, mivel akkoriban tömegesen vándoroltak ki a magyarok Amerikába.

Állást kapott a Carpathia hajón, ami Fiuméból indult és 1912. március 29-én ért New Yorkba. A hajó április 11-én indult vissza, melynek fedélzetén akkor 725 utas tartózkodott. Az utázásuk eseménytelen volt egészen 1912. április 15-e hajnali fél 1-ig.

Dr. Lengyel Árpád az indulás előtt Fiumében (Fotó: „A Titanic árnyékában” című könyv 32. oldal)

A Carpathia hajó (Fotó: „A Titanic árnyékában” című könyv 35. oldal)

A Carpathia (Fotó: Hungaricana/Zempléni Múzeum)

Dr. Lengyel Árpád a Carpathia fedélzetén (Fotó: „A Titanic árnyékában” című könyv borító képe)

A Titanic 1912. április 14-én este 23.40-kor vette észre az előtte lévő jéghegyet és pár perc múlva neki is ütközött. Felriasztották Smith kapitányt, aki ahogy értesült róla, hogy a hajó el fog süllyedni, utasította a rádiósokat, hogy adják le a vészjelzéseket. A legközelebbi hajó a tízmérföldnyire lévő Californian volt, amelynek azonban a fedélzetén már nem dolgozott a rádiós, mivel ekkor még nem volt 24 órás rádiószolgálat. Jelző rakétákat lőttek fel, de azt gondolták, hogy csak az úri nép tűzijátékozik.

A Titanic (Fotó: Hungaricana/Zempléni Múzeum)

A Titanic utolsó percei (Grafika: A híres német tengerészeti festő, Willy Stöwer rajza)

A Carpathia rádiósa április 15-én hajnali 0 óra 25 perckor vette a hihetetlennek tűnő hírt, hogy a Titanic süllyed. A Carpathiát vezető Roston kapitány azonnal megfordíttatta a hajót, amely már Fiume felé tartott, és elindult a Titanic irányába, ami 58 tengeri mérföldre – 107,4 kilométerre – volt tőle. A Carpathia teljes sebességgel haladt a Titanic irányába, és 2 óra 45- perckor találkoztak az első jégheggyel, majd még kettővel, de nem csökkentették a sebességet, kockáztatva a hajó épségét, mely ugyanarra a sorsa juthatott volna, mint a Titanic.

Hajnali 3 óra 35-kor értek a helyszínre, de a luxushajó addigra már elsüllyedt. A Carpathiáról jelzőrakétákat lőttek fel, amire több száz apró fellobbanó fénypont válaszolt több kilométeres körzetben. Az első túlélőt 4 óra 10 perckor vették fel, míg az utolsót 8 óra 30-kor.

A Carpathia menti a Titanic túlélőit. Mindenki ellátásáról dr. Lengyel Árpád döntött az első találkozáskor. (Fotó: „A Titanic árnyékában” című könyv 57. oldal)

Mivel egyedül dr. Lengyel Árpádnak volt mentős gyakorlata a három orvos közül, ő találkozott először mind a 705 hajótöröttel.  Ott helyben kellett azonnal dönteni a sokkos állapotban lévő emberek állapotáról és ellátásáról, így tulajdonképpen, orvosi értelemben ő mentette meg az életüket. A kötéllétrát hiába engedték le, mivel az átfagyott emberek annyira bemerevedtek, hogy nem tudták azt használni.

Pallókat kellett leereszteni, hogy azon húzzák fel a túlélőket. Sok kisgyerek is volt, akik nem tudtak kapaszkodni és egészen pici babák is, akiket tornazsákszerű vászonban húztak fel a Carpathia fedélzetére. Az utolsó csónak érkezése után egy rögtönzött istentiszteletet követően elindultak New York felé.

Az utolsó mentőcsónakok egyike a Carpathia oldalánál (Fotó: „A Titanic árnyékában” című könyv 61. oldal)

A mentés után óriási feladatot jelentett, hogy három napig hajóztak New York felé egy végletekig túlzsúfolt hajón, ami tonnatartalmát tekintve harmada volt a Titanicnak, de a hajó utasai és személyzete mindent megtett azért, hogy a túlélők nyugalomba vészeljék át ezt az időt. „Az összes tisztek és mi is átadtuk a kabinjainkat a megmentetteknek, akik körülbelül 800-an vannak, és megtöltötték éjjel az éttermeket és dohányzószobákat is. Én és az olasz doktor persze ruhástul a hajó előszobájában lévő padon aludtunk, és fogunk aludni csütörtökig, amikor New Yorkba érkezünk” – fogalmazott dr. Lengyel Árpád a családjának írt levelében.

A Titanic és a Carpathia méretei egymás mellett (Grafika: Pinterest.com)

Az is előfordult, hogy a zűrzavarban elveszett gyerekek csak később találták meg az édesanyjukat a Carpathián, de persze sok más tragédia is volt, ugyanis a nyolc nászutaspárból összesen kettő pár élte túl együtt a balesetet, és sok asszony férj nélkül maradt. Egy egészen fiatalasszony például sokkos állapota miatt dr. Lengyel Árpádot hitte termete miatt a férjének és a hajón mindenhová követte őt.

Túlélők a Carpathia fedélzetén (Fotó: „A Titanic árnyékában” című könyv 62. oldal)

1912. április 18-án este fél 10 után 5 perccel értek New Yorkba, ahol a kikötőben újságírók és hozzátartozók hada várta a Carpathiát, ahol hajódudával tisztelegtek a saját hajójukat is veszélyeztető Carpathia kapitányának és személyzetének. Lengyel Árpád hősies helytállása hamar ismertté vált, számos fotó és cikk jelent meg róla, köztük a The New York Timesban is.

A Titanic mentőcsónakjait a Carpathia hozta vissza a New York-i mólóba (Fotó: „A Titanic árnyékában” című könyv 65. oldal)

A túlélők által dr. Lengyel Árpádnak adományozott arany emlékérem (Fotó: „A Titanic árnyékában” című könyv 68. oldal)

A Liverpoolból kapott díszoklevelet a mentésért (Fotó: „A Titanic árnyékában” című könyv 84. oldal)

A Carpathia másnap indult vissza Európába, de tíz magyar család inkább kint maradt, mert a Titanic tragédiája annyira megrémítette őket, hogy féltek az újabb tengeri úttól. Dr. Lengyel Árpád május 7-én ért vissza Fiumébe, 10-én már Budapesten volt, majd leszerelt és többet nem szállt a tengerre.

Pár nappal később a Carpathia személyzete Budapesten játszott barátságos meccset az MTK csapatával, hogy a mérkőzés bevételét a Titanic árván maradt gyerekeinek javára ajánlják fel. Dr. Lengyel Árpádot József főherceg is fogadta, majd előadást tartott az estéről, amit később évfordulókon is megismételt a rádióban, annak ellenére, hogy ha csak lehetett, nem hozta szóba a tragédiát.

A jótékonysági meccsen. Balról jobbra látható a díszpáholyban a Carpathia első tisztje, utána Roston A. H., a Carpathia kapitánya, dr. Lengyel Árpád és végül Bárczy István polgármester (Fotók: Tolnai Világlapja, 1912. május 26.)

Dr. Lengyel Árpád az első világháborúban katonaorvosként  szolgált az osztrák hadszíntéren, majd egy kórházvonat parancsnokaként szerelt le. 1919 márciusában megnősült, s még ez évben megszületett fia, Bálint, azután a családjával a Honvéd utcai lakásukból a VIII. kerületi Baross utca 4.-be költözött, ahol magánrendelőt nyitott. Öt évvel később született meg kislánya, Anna. Dr. Lengyel Árpád életének a másik, talán még nagyobb tragédiája az volt, hogy gégeorvosként nem tudta megmenteni hatéves kisfiát a torokgyíktól.

I. világháborúban a bevonuláskor (Fotó: „A Titanic árnyékában” című könyv 96. oldal)

A fronton (Fotó: „A Titanic árnyékában” című könyv 98. oldal)

A doktor Baross utcai rendelője (Fotó: „A Titanic árnyékában” című könyv 106. oldal)

Dr. Lengyel Árpád a Baross utcai rendelőjében (Fotó: „A Titanic árnyékában” című könyv 106. oldal)

1933-ra kinőtték a Baross utcai lakást és a VIII. kerületi Rákóczi út 11.-be költöztek, ahol dr. Lengyel Árpád egy nagyobb lakást és magánrendelőt tudott kialakítani. Munkáját sokáig a Mária téri rendelőben végezte, majd a Kapás utcai rendelőintézetben dolgozott, a Mária téri rendelő többi orvosával és nővérével együtt. A második világháború miatt dr. Lengyel Árpádot is többször szolgálatra rendelték be, de nem sokkal a háború kitörése után, 1940. szeptember 8-án álmában szívroham érte és fiatalon, 54 évesen meghalt.

A Kapás utcai rendelőintézet (Fotó: Hungaricana/Fszek/Bp Gyűjtemény)

A Rákóczi út 11. alatti ház, ahol dr. Lengyel Árpád 1933-tól haláláig élt (Fotó: Földváry Gergely/pestbuda.hu)

A Rákóczi út 11. alatti ház falán lévő emléktábla (Fotó: Földváry Gergely/pestbuda.hu)

A 2008-ban állított emléktábla Pilismaróton (Fotó: Ketkes.com)

Dr. Lengyel Árpádot a főváros és a BÖME saját halottjának tekintette és díszsírhelyet kapott a Kerepesi – Fiumei úti – temetőben. A történethez az is hozzátartozik, hogy dr. Lengyel Árpád a katasztrófa során nyújtott helytállásáért Magyarországon semmilyen hivatalos kitüntetést nem kapott, csak a Mentősök tüntették ki őt többször is. Dr. Lengyel Árpád hagyatékát azóta unokája, Völgyi Péterné Dr. Reich Márta kezeli, akinek könyve is megjelent a témában a Titanic 100. évfordulója alkalmával, a „Titanic árnyékában – egy magyar orvos élete” címmel.

A gyászmenet (Fotó: „A Titanic árnyékában” című könyv 120. oldal)

Dr. Lengyel Árpád sírja a Fiume úti sírkertben (Fotó: Ketkes.com)

Dr. Lengyel Árpád nevét talán a két világháború szörnyűsége homályosította el annak ellenére, hogy hőstettével számos ember életét mentette meg. Bátran kijelenthetjük, hogy dr. Lengyel Árpád a magyar történelem egyik méltatlanul elfeledett hőse, akire emlékeznünk kell.

Nyitókép: Dr. Lengyel Árpád (Fotó: „A Titanic árnyékában” című könyv 18. oldal)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó