Gazdagrét a mai nevét az 1847-es nagy dűlőkeresztelőkor kapta, amikor is a régi budai német helyneveket minden területen magyar elnevezésre cserélték. Ha megnézzük a korai térképeket, itt üres területeket találunk. A római korban itt egy település állt, ennek maradványai, illetve a temetőjének sírjai a lakótelep építésekor előkerültek, összesen 115 római kori sírt azonosítottak be.

Az egykori római temetőre emlékeztető emlékmű (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu ) 

A középkorban itt, illetve ennek a területnek a közelében állt a Nevegy nevű falu, amely a tatárjárás után jöhetett létre, de a középkor végére elnéptelenedett. Később ezen a domboldalon szőlőt műveltek a budai polgárok, egészen a XIX. századi nagy filoxérajárványig, amely a budai szőlőket kipusztította. Ezután gyümölcsös volt a területen. 


 Gazdagrét teteje, a hegy felé eső rész 1976-ban (Fotó: Fortepan)

A terület beépítése már az 1940-es években tervben volt. Az akkori rendezési elképzelések családi házakat, társasházakat, illetve földszintes sorházakat képzeltek ide, amelyek a domboldalon futottak volna fel. A lakóházakhoz kulturális létesítmények és iskolák is épültek volna. Ezekből a tervekből azonban nem lett semmi, az építkezések nem indultak meg. 

A Gazdagréti lakótelep 11 szintes házai (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu) 

A mostani lakótelepre az első tervezési pályázatot 50 éve, 1970 januárjában írták ki. A Magyar Nemzet 1970. január 27-i számában ezt olvashatjuk erről: 

„Pályázat a gazdagréti lakótelep tervezésére - Megkezdődött a negyedik ötéves terv budapesti lakásépítkezéseinek előkészítése. Ennek részéként csaknem húszezer lakosú új városrész helyét jelölték ki a XI. kerületi Gazdagréten.
A munka első üteme a Gazdagrét területrendezési tervének elkészítése, amelynek kidolgozására most országos pályázatot hirdetett az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium és a fővárosi tanács végrehajtó bizottsága.
[...]
A pályaművek díjazására és a legjobb tervek megvásárlására 220 000 forintot irányoztak elő.
A rendezési tervek elkészítése után újabb versenyre kerül sor, mert versenytárgyalásra hívják a kivitelezőket, hogy javaslatokat tegyenek technikai felkészültségüknek leginkább megfelelő építésmódra.”

1970-ben sokat foglalkozott a sajtó a tervezett építkezésekkel, 1970. június 9-én szintén a Magyar Nemzet arról írt, hogy Gazdagrétre 5 ezer lakást terveznek, mert a lakótelepet csak buszokkal lehet a tömegközlekedésbe bekapcsolni, és a buszos kapcsolat csak ennyi lakást bír ellátni. Bár ekkor azt ígérték az illetékesek, hogy a pályázat eredményéről tájékoztatják a lakókat, egy évvel később, 1971. január 23-án a Magyar Nemzetben még mindig arról írnak, hogy:

„Budapest egyik új lakótelepe az Osztapenko-szobor közelében levő Gazdagréten fog felépülni. Több mint ötezer lakást építenek majd ebben az új városrészben és ezek tervezésére most pályázatot rendeznek.”

Hőszigetelt homlokzatú házak Gazdagréten (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu) 

Időközben az 50 évvel ezelőtt meghirdetett pályázat eredményeként, 1970-ben a Buváti már elkészítette a beépítési tervet, amelyben a domboldal gerincét telepítették volna be magasházakkal, de az építkezés nem indult meg, a beruházás az V. ötéves terv feladatai közül kimaradt.

A szinte teljesen üres terület 1944-ben (Fotó: Fortepan/Magyar Királyi Honvéd Légierő) 

A Fővárosi Tanács 1972. december 19-i ülésén is szóba került Gazdagrét, ekkor tárgyalták az új lakótelepek közlekedési helyzetét. A bemutatójelentés az alábbiakat tartalmazta: 

„A M7-es autópályától északra a Nagyszeben utca mentén elterülő lakótelepről még csak telepítési tanulmány áll a rendelkezésünkre, így a mellékelt helyszínrajz nem jelent jóváhagyott megoldást.”

A jelentésben 4800 lakással és 16 800 lakóval számoltak, amelyet akkor 26 darab IK 556-os szóló autóbusz beosztásával lehet kiszolgálni. 

1978-ban a Lakótervet új tervek kidolgozásával bízták meg. Sok szabadságuk nem volt az építészeknek, mert a megbízás részeként megadták a lakásszámot és az alkalmazott technológiát is. Ráadásul a Fővárosi Tanács megemelte a házak egy részének magasságát egy pluszemelettel 11 szintesre, így 4800 helyett már 5278 lakás építése volt tervbe véve.

Ennek ellenére készültek olyan tervek, amelyekben a „hagyományos”, 10-11 szintes házak helyett lépcsős kialakítású alacsonyabb épületekkel számoltak, de a döntő tényező a pénz volt, pontosabban az, hogy fajlagosan, egy lakásra vetítve minél olcsóbban épüljenek fel a házak. 

A lakótelep látképe ma (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu) 

A beruházás végül 1983-ban indult meg, és 1989-ig tartott. Az első gazdagréti házat 1984. március 21-én adták át. 

Nyitókép: A lakótelep a levegőből 1989-ben (Fotó: Fortepan, Kölcsényi Zoltán felvétele)