2020. január 27. 08:00

Gazdagrét beépítetlen vagy alig beépített gyümölcsös volt a Budaörsi út felett, közvetlenül a budapesti városhatár mellett. Kissé nyugatabbra, a Sasadi út mentén már az 1930-as évektől családi házas városrész jött létre, de a szomszédos többi terület jórészt üres maradt.

Írta: Domonkos Csaba

Gazdagrét mai nevét az 1847-es nagy dűlőkeresztelőkor kapta, amikor is a régi budai német helyneveket minden területen magyar elnevezésre cserélték. Ha megnézzük a korai térképeket, itt üres területeket találunk. A római korban itt egy település állt, ennek maradványai, illetve a temetőjének sírjai a lakótelep építésekor előkerültek, összesen 115 római kori sírt azonosítottak be.

Az egykori római temetőre emlékeztető emlékmű (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu ) 

A középkorban itt, illetve ennek a területnek a közelében állt a Nevegy nevű falu, amely a tatárjárás után jöhetett létre, de a középkor végére elnéptelenedett. Később ezen a domboldalon szőlőt műveltek a budai polgárok, egészen a XIX. századi nagy filoxérajárványig, amely a budai szőlőket kipusztította. Ezután gyümölcsös volt a területen. 

 


 Gazdagrét teteje, a hegy felé eső rész 1976-ban (Fotó: Fortepan)


A terület beépítése már az 1940-es években tervben volt. Az akkori rendezési elképzelések családi házakat, társasházakat, illetve földszintes sorházakat képzeltek ide, amelyek a domboldalon futottak volna fel. A lakóházakhoz kulturális létesítmények és iskolák is épültek volna. E tervekből azonban nem lett semmi, az építkezések nem indultak meg. 

 

A Gazdagréti Lakótelep 11 szintes házai (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu) 

A mostani lakótelepre az első tervezési pályázatot 50 éve, 1970 januárjában írták ki. A Magyar Nemzet 1970. január 27-i számában ezt olvashatjuk erről: 

„Pályázat a gazdagréti lakótelep tervezésére - Megkezdődött a negyedik ötéves terv budapesti lakásépítkezéseinek előkészítése. Ennek részéként csaknem húszezer lakosú új városrész helyét jelölték ki a XI. kerületi Gazdagréten.
A munka első üteme a Gazdagrét területrendezési tervének elkészítése, amelynek kidolgozására most országos pályázatot hirdetett az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium és a fővárosi tanács végrehajtó bizottsága.
(...)
A pályaművek díjazására és a legjobb tervek megvásárlására 220 000 forintot irányoztak elő.
A rendezési tervek elkészítése után újabb versenyre kerül sor, mert versenytárgyalásra hívják a kivitelezőket, hogy javaslatokat tegyenek technikai felkészültségüknek leginkább megfelelő építésmódra.”

1970-ben sokat foglalkozott a sajtó a tervezett építkezésekkel, 1970. június 9-én szintén a Magyar Nemzet arról írt, hogy Gazdagrétre 5 ezer lakást terveznek, mert e lakótelepet csak buszokkal lehet a tömegközlekedésbe bekapcsolni, és a buszos kapcsolat csak ennyi lakást bír ellátni. Bár ekkor azt ígérték az illetékesek, hogy a pályázat eredményéről tájékoztatják a lakókat, egy évvel később, 1971. január 23-án a Magyar Nemzetben még mindig arról írnak, hogy

“Budapest egyik új lakótelepe az Osztapenko-szobor közelében levő Gazdagréten fog felépülni. Több mint ötezer lakást építenek majd ebben az új városrészben és ezek tervezésére most pályázatot rendeznek.”

Hőszigetelt homlokzatú házak Gazdagréten (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu) 

Időközben, az 50 évvel ezelőtt meghirdetett pályázat eredményeként, 1970-ben a BUVÁTI már elkészítette a beépítési tervet, amelyben a domboldal gerincét telepítették volna be magasházakkal, de az építkezés nem indult meg, a beruházás az V. ötéves terv feladatai közül kimaradt.

A szinte teljesen üres terület 1944-ben (Fotó: Fortepan, Magyar Királyi Honvéd Légierő) 

A Fővárosi Tanács 1972. december 19-i ülésén is szóba került Gazdagrét, ekkor tárgyalták az új lakótelepek közlekedési helyzetét. A bemutató jelentés az alábbiakat tartalmazta: 

„A M7-es autópályától északra a Nagyszeben utca mentén elterülő lakótelepről még csak telepítési tanulmány áll a rendelkezésünkre, így a mellékelt helyszínrajz nem jelent jóváhagyott megoldást.”

A jelentésben 4800 lakással és 16 800 lakóval számoltak, amelyet akkor 26 darab IK 556-os szóló autóbusz beosztásával lehet kiszolgálni. 

1978-ban a LAKÓTERV-et új tervek kidolgozásával bízták meg. Sok szabadságuk nem volt az építészeknek, mert a megbízás részeként megadták a lakásszámot és az alkalmazott technológiát is. Ráadásul a Fővárosi Tanács megemelte a házak egy részének magasságát egy plusz emelettel, 11 szintesre, így 4800 helyett már 5278 lakás építése volt tervbe véve.

Ennek ellenére készültek olyan tervek, amelyekben a „hagyományos”, 10-11 szintes házak helyett lépcsős kialakítású alacsonyabb épületekkel számoltak, de a döntő tényező a pénz volt, pontosabban az, hogy fajlagosan, egy lakásra vetítve minél olcsóbban épüljenek fel a házak. 

A lakótelep látképe ma (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu) 


A beruházás végül 1983-ban indult meg, és 1989-ig tartott. Az első gazdagréti házat 1984. március 21-én adták át. 

 

Nyitókép: A lakótelep a levegőből 1989-ben (Fotó: Fortepan, Kölcsényi Zoltán felvétele) 

Összesen 2 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Szörnyű ronda lakótelepek csúfítják el Budapestet. Nemcsak Pesten, hanem a hegyvidékes Budán is. A szocializmus mementója még sokáig velünk él. Sajnos!

Válaszok:

Sok embernek csak ilyen lakásra tellett amikor ezek a lakótelepek megépültek.

Egyébként meg a Gazdagrét kimondottan jó fekvésű lakótelep sok lakás "panorámás" (az egész várost belátni.

Nekem se telik "kacsalábon forgó palotára, amiből van itt a közelben jócskán, de még mindig jobb hely mint egy VII vagy VIII kerületi bérház.

És nem minden lakótelep "havanna lakótelep" ha érti mit jelent ez.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó