A XIX. század utolsó harmadában Budapest soha nem látott iramban fejlődött. Ez nagyon sok épület felépítését igényelte, lakóházakét, irodaépületekét, bankszékházakét, mindent, amit egy modern nagyváros igényelt. 

A Szabadság téren álló, 1905-ben megnyílt Tőzsdepalotát Alpár Ignác tervezte, a kép 1923-ban készült (Fotó: Fortepan)

A magyar építészek nagy eredménye, hogy e hihetetlenül gyors növekedés nem ment a minőség rovására, azaz nem jellegtelen vagy egyforma, olcsó, gyorsan felépíthető épületekkel oldották meg, hanem a sok építész maradandó alkotásokkal járult hozzá a mostani Budapest egyedi arculatához. 

Az egykori Tőzsdepalota később a Magyar Televízió Székháza lett. A kép 2020-ban készült (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu) 

A banképületek specialistája Alpár Ignác volt. Ezt a jelzőt többek között azzal érdemelte ki, hogy Budapesten, elsősorban a Szabadság tér környékén, az egykori hatalmas, de soha ki nem használt Újépület helyén kialakuló bank- és kereskedelmi negyedben több banképületet is tervezett. Köztük is a legmonumentálisabbat, a barokk, az antik és az ősi közel-keleti stílust egybeötvöző, fantasztikus Tőzsdepalotát, amelynek képe évtizedekig minden magyar nappaliban feltűnt a TV-híradóban, no nem a tőzsdehírek felvezetéseként, hanem a Magyar Televízió Székházaként. 

Az egykori Tőzsdepalota főbejáratának részlete napjainkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu) 

E házra – mivel a pályázat jeligés volt – két pályatervvel indult, és egyhangú szavazással a nemzetközi zsűri mind a két pályaművét díjazta, az egyik az első, a másik pedig a második díjat kapta meg. 

Az OsztrákMagyar Bank, a későbbi Magyar Nemzeti Bank épülete 1905-ben, az átadás után. A tervezésre 1901-ben írtak ki pályázatot, az épület 19021905 között épült fel (Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.120)

Alpár – eredeti nevén Schöckl – Ignác szülei stájer származásúak voltak. Apja ismert és elismert asztalosmester volt Pesten, és fiát is e szakmára szánta. 

A Magyar Nemzeti Bank épületének részlete napjainkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu) 

Azonban az 1855. január 17-én született fiú nem asztalosnak, hanem inkább Haliczky Bélához kőművesinasnak szegődött, miközben a Belvárosi Reáliskola (a mai Eötvös József Gimnázium) tanulója volt. A Reáliskola elvégzése után kőművesmester nem lehetett, hiszen a reáliskolából szerzett bizonyítványt, inasiskolai papírja nem volt. Hauszmann Alajos ekkor felkarolta a tehetséges fiút, meggyőzte az apját, hogy engedje rajzolóként belépni az ő irodájába.

Később Hauszmann ajánlólevelével a zsebében 1874-ben Berlinbe utazott tanulni. Megszokott volt akkoriban, hogy a magyar építőmesterek, mérnökök Berlinben, Bécsben vagy Zürichben tanultak. 

A Magyar Nemzeti Bank épülete ma (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu) 

Alpár Berlinben az Építészeti Akadémiát látogatta sikerrel, itt Richard Lucae tanítványa volt. Belépett a berlini Mérnök- és Építészegyletbe, és 1880-ban elnyerte a német állami Schinkel-medált. Berlinben is vállalt tervezési munkákat, emellett aktív társadalmi életet élt, elnöke volt annak a körnek, amely a Berlinben tanuló magyar ifjakat összefogta, és e tevékenysége kapcsán annak a mozgalomnak az egyik vezetője volt, amely Berlinben az 1879-es szegedi árvízkatasztrófa károsultjainak támogatására buzdított. 

1881-ben egy itáliai és észak-afrikai tanulmányút után hazatért, hogy Hauszmannal ismét együtt dolgozzon, tanársegéde lett a Műegyetemen. Ekkor változtatta meg a vezetéknevét Alpárra.

1884-ben – mivel Hauszmann nem őt jelölte a Műegyetmre tanszékvezetőnek – viszonya a mesterével megromlott, és önálló tervezési munkákat vállalt. 1888-tól saját irodája volt.

Az eredetileg ideiglenesnek épült Vajdahunyad vára az 1896-os millenniumi kiállításon (Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.01.002)

Számos épületet tervezett, felsorolni is nehéz, jelentős munkáinak száma 130-ra rúg. Összesen 35 építészeti pályázaton indult, ezek közül 22-őt nyert meg. Budapest mai képét nagyban meghatározzák az Alpár Ignác tervezte épületek, amelyben a praktikumot helyezte előtérbe. Az iskolák és a bankok tervezésénél számos új megoldást hozott magával, így többek között törekedett a minél több természetes fény beengedésére, vagy a bankok számára arra az újítása, hogy a trezort nem a pincében, hanem az emeleten helyezte el vastag betonfalak között.

Budapesten közel 40 épülete áll. Ezek között számos bérpalota található, mint például az 1887-ben tervezett Sjchőja-ház a Teréz körút 23. alatt, vele szemben a Teréz körút 22. szám alatt az 1890-ben épült Stern-ház vagy az ugynebben az évben a Délibáb utcában készült Kemény-ház.

Szintén az ő terve alapján épült meg a Stroblentz-ház az Üllői út 89/a szám alatt. Természetesen a saját lakó- és irodaházát is ő maga tervezte, ez 1891-ben készült el, az Almássy tér 15 alatt. A bérháztervezéssel később sem hagyott fel, így például 1900-ban tervezte meg Redlich Sámuel bérházát az Alkotmány utca 10. alatt, vagy 1903–1904-ben a Báthory utca 5. alatt a Neuschlosz-házat. 

A Schőja-ház 1890-ben, felépülte után a Teréz körút 23. alatt  (Fotó: FSZEK Budapest-képarchívum) 

A Rózsadombon több villát is tervezett. A Bolyai utca 11.-et saját magának 1899-ben tervezte, de az Apostol utca 11. és 13. alatt álló villák – amelyeket a Neuschlosz testvéreknek, Marcelnek és Ödönnek tervezett – is az ő munkái. 

 Neuschlosz Ödön villája az Apostol utca 11. szám alatt 1901-ben (Fotó: FSZEK Budapest-képarchívum) 

A budapesti oktatási intézmények közül az ő munkája a Gellért-hegyen, a Ménesi úton 1910-ben az Eötvös-kollégium, a VI. kerületben, a Rippl -Rónai utca 22–26. alatt a Raoul Wallenberg Szakgimnázium és Szakközépiskola (ami megnyitásakor a IV. kerületi Főreáliskola volt), az Attila út 43. alatt a mai Petőfi-gimnázium, vagy az eredetileg 1901-ben gyermekmenhelynek épült Egressy Gábor Szakkimnázium régi, B épülete az Egressy út 73. alatt.

Az Állami Főgimnázium, a mai Petőfi-gimnázium épülete 1901-ben az I. kerületi Attila úton. A II. világháborús sérülések miatt a felső szintet azóta elbontották (Fotó: FSZEK Budapest-képarchívum)

Tervezett síremlékeket, az ő munkája a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben Mechwart András síremléke, a Salgótarjáni úti temetőben Wechselmann Ignác síremléke vagy a Kozma utcai izraelita temetőben 1902-ben felállított Ohrenstein Henrik- és Redlich Sámuel-síremlék.

A bankok, banképületek közül az ő tervei szerint épült meg a már említetteken kívül 1905-ben a mai Belügyminisztérium (eredetileg a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank), és 1909–1913 között a mai Pénzügyminisztérium, eredetileg  a Magyar Általános Hitelbank székháza is. 

A Pesti Hazai Első Takarékpénztár épülete a Deák Ferenc utca és a Váci utca sarkán Alpár tervei szerint épült fel 19111915 között. A kép az átadás után nem sokkal készült (Fotó: FSZEK Budapest-képarchívum)

Mindezek mellett az ipari épületek tervezése sem állt messze tőle, ő tervezte Eiselle József megrendelésére a Turbina utcában azt a gyárépületet, amely 1915-től a Láng Gépgyárhoz  tartozott, és ma ipari műemlék. 

Az Anker Élet- és Járadékbiztosító Társaság székházának megtervezésére 1907-ben írtak ki pályázatot. Az Anker köz és a Károly körút sarkán álló épület Alpár Ignác tervei szerint 19081910 között épült fel. A kép 1912-ben készült (Fotó: Fortepan/Schoch Frigyes) 

Az egykori Anker Biztosító Társaság székháza ma (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu) 

A hírnevet a Vajdahunyad várára beadott 1893-as pályázata alapozta meg. Az eredeti terv egy, csak a millenniumi kiálltásra felhúzott ideiglenes épület felépítése volt, amely bemutatja azon magyar jelentős épületeket, amelyek a nyugati keresztény kultúra hatására jöttek létre. (Igaz, Alpár eredetileg a keleti hatást is be akarta mutatni, egy iszlám és egy bizánci részt is magában foglaló résszel, de a zsűri ezt az épületrészt törölte.) A megvalósult épület, a városligeti Vajdahunyad vára annyira sikeres lett, hogy közkívánatra 1907-ben tartós anyagokból újraépítették, állandóvá tették az ideiglenes „kiállítási csarnokot”. 

Historizáló stílusa a többi épületén is látszik. Budapesten kívül szinte minden jelentősebb magyar városban épült Alpár tervezte iskola, szálló, kastély vagy templom Segesvártól Fiuméig, Rózsahegytől Temesvárig. 

Az I. világháború után már nem tervezett, de aktívan részt vett a közéletben. Rengeteget utazott, közvetlenül a halála előtt az Egyesült Államokban járt, ahonnan azonban már nem tért haza Magyarországra.

Az Anker-palota homlokzata napjainkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu) 

1928. március 1-jén ugyanis feleségével New Yorkba látogattak, az ottani Kossuth-szobor leleplezésére. Hazafelé megálltak Zürichben, ahol az addig magát egészségesnek érző Alpár Ignác rosszul lett, és kórházba kellett szállítani. Sajnos az állapota – influenzás lett, és tüdőgyulladást kapott – annyira súlyos volt, hogy öt nappal később, április 27-én reggel elhunyt. 

Életművéről a Pest Hírlap az 1928. április 28-i számában így emlékeztek meg: 

„Alpár Ignác munkássága korszakot jelentő alkotásokkal ajándékozta meg a magyar épitömüvészetet és ha ezek között az alkotások között olyanok is akadnak, amelyek ízlésbeli felfogásukban ma már kissé túlhaladott álláspontot jelentenek, ez csak onnan ered, hogy az a korszak, amelyben Alpár Ignác munkássága delelőpontján állott, nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában a muló jellegű művészi világnézetek kora volt. Viszont épen az hangsúlyozza Alpár Ignác rendkívüli tehetségét, hogy még a XIX. század végével és XX-ik század elejének ebben a művészi tájékozatlanságában is egész sorozatát alkotta azoknak a középületeknek és magánházaknak, amelyek a közben teljesen megváltozott építészeti és általában: művészi irányokkal szemben is diadalmasan megállják helyüket.”

Temetési menete május 3-án a Vajdahunyad vára udvarából indult. Jelen volt Budapest főpolgármestere és polgármestere, miniszterek és József Ferenc királyi herceg. Alpár Ignácot a Kerepesi temetőben lévő családi sírboltban helyezték végső nyugalomra. 
1958-tól a nevét viseli az Építőipari Tudományos Egyesület által alapított díj is. 

Nyitókép: A Tőzsdepalota frissen elkészült épülete 1906-ban (Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. HU.BFL.XV.19.d.1.08.114)