Az Óbudát Újpesttel összekötő hid megépítését már az 1890-es évektől szorgalmazta a budai oldal lakossága. Azon keresztül ugyanis az itt élők egyszerűbben elérhették volna az újpesti üzemeket, ezáltal könnyebben jutottak volna munkához. A híd építését az 1908. évi XLVIII. törvény el is rendelte, ám az építkezés késett. Az I. világháború előtt nem is kezdődött el, a háború után pedig a Boráros téri híd kapott elsőbbséget. 

A Boráros téren épülő hidat már 1930-ban elnevezték, mégpedig a kormányzóról, Horthy Miklósról. A pesszimistább budapestiek emiatt attól tartottak, hogy az óbudai híd egyáltalán nem is fog megépülni. 

Az Árpád híd éptése 1942-ben (Fotó: Fortepan)

Hogy miért?  A tervezett Boráros téri híd, azaz a Horthy Miklós híd a maga 514 méter hosszával a leghosszabb hídja volt az országnak. Ha a leghosszabb hidat a kormányzóról nevezik el, akkor hogyan épülhetne hosszabb híd Budapesten annál? Márpedig az óbudai híd hosszabb lenne.

Szerencsére ez az eszmefuttatás túlzottan borúlátónak bizonyult, valójában ekkor már zajlott az új híd tervezésének előkészítése, és a tervpályázatot 1930. második felében ki is írták. A hidat ekkor még Óbudai hídnak nevezték, és a mérnökök számos tervet dolgoztak ki a négy ágra szakadt folyó áthidalására. Sokáig az is hátráltatta a végleges tervek elfogadását, hogy nem volt megállapodás abban, hogy a híd egyenesen vezessen, vagy megtört vonalban, az adott Duna-ágakra merőlegesen? Ekkor ugyanis a híd pályája többször irányt váltott volna.
A végleges tervek 1939-re készültek el, és az építkezés ennek nyomán 1939-ben meg is indult. 

A híd elkészült pillérei, és a részben megépült híd 1944-ben (Fotó: Fortepan, Magyar Királyi Honvéd Légierő) 

A híd nevéről a kormány döntött: Árpád fejedelemről nevezi el. A Fővárosi Közlöny 1940. április 2-án közölte a névváltoztatásról szóló rendeletet: 

„M. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter 21.476/XIII—1940. sz. Tárgy: Óbudai Dunahíd elnevezése. Budapest székesfőváros közönsége, Budapest, Városháza. Értesítem a közönséget, hogy a minisztertanács folyó évi február hó 24.-én tartott ülésén elhatározta, hogy Budapest székesfőváros határában, a III. kerület és Róbert Károly-körút között épülő Dunahíd, Árpád fejedelemről Árpád-hídnak neveztessék el.”

Az 1940. február 24-i kormányülés jegyzőkönyve szerint az elnevezést az indokolja, hogy a „hagyományok szerint Árpád fejedelem sírja a szóban lévő híd környékén fekszik”. A miniszter egyben azt is közölte a kormány tagjaival, hogy az elnevezésről a kormányzót is tájékoztatta, aki azt tudomásul vette. 

Anonymus krónikája szerint Árpádot Óbudán temették el, és az 1930-as években valóban találtak itt honfoglalás kori sírokat, ha Árpádét sajnos nem is. 

 

1948-tól folytatódott az építkezés (Fotó: Fortepan/Uvaterv, 1949) 

A híd építése nem volt zökkenőmentes, 1943-ban a háború miatt megszakadt, és csak 1948-ban folytatódott, igaz az eredeti szélessége helyett csak fele olyan széles szerkezettel. 

1950. november 7-én azonban már nem a 10 évvel korábban elfogadott névvel avatták fel az ország akkori leghosszabb, 918 méteres hídját. A hatalom kommunista birtokosainak nem Árpáddal volt bajuk, hanem e híddal tisztelegni akartak a gazdájuk előtt, ezért a szovjet diktátorról Sztálinnak nevezték el. Jellemző a korra, hogy ez a sajtóban úgy jelent meg, a hidat építő munkások kérték, hogy az új hidat inkább Sztálinról nevezzék el.

Szerencsére nem ragadt rá e név, és 1956. október 30-án, a forradalom alatt a főváros át is nevezte gyorsan ismét Árpád híddá. A forradalmat leverő rezsim ezt a döntést helybenhagyta, illetve – mintha az nem is létezne – 1956 decemberében újra döntött az elnevezésről a Fővárosi Tanács, mint erről a Népszabadság 1956. december 5-i száma hírt adott: 

„A fővárosi tanács végrehajtó bizottsága a lakosság kívánságának megfelelően a Sztálin út nevét Magyar Ifjúság útjára, a Sztálin-híd nevét Árpád-hídra változtatta. A volt Sztálin teret ismét Dózsa György útnak nevezte el. Más utca vagy tér elnevezéséről eddig nem döntöttek.”

A híd tehát azóta ismét hivatalosan is Árpád híd. 

Nyitókép: Az Árpád (Sztálin) híd Óbudáról, a Szent Péter és Pál-templomtól nézve 1950-ben (Fotó: Fortepan)