2020. február 26. 10:00

Manapság szinte magától értetődik, ha egy-egy felújított vagy újonnan kialakított közterünket, esetleg parkunkat valamilyen szoborcsoporttal, díszkúttal vagy egyéb köztéri műalkotással ékesítik. Az 1870-es években, Pest és Buda gyorsuló ütemű városiasodásának folyamatában viszont újdonságnak hatott és nagy érdeklődést keltett egy ilyen gondolat. A Danubius-kút nevű alkotás volt az első igazán jelentős fővárosi köztéri szobor, mely több mint 50 évig a Kálvin tér részeként, 1959 óta pedig az Erzsébet téren állva gyönyörködteti az arra járókat. Története a születés, pusztulás és újjászületés jelképe is lehetne.

Írta: Gönczi Ambrus

Az 1860-as évek végén, feltehetőleg magának Ybl Miklósnak a fejében született meg az ötlet, hogy hasonlóan számos európai nagyvároshoz, Pesten is létesüljön egy igazán látványos díszkút olyan helyszínen, ahol fontos bekötőutak találkoznak a városközponthoz közel. Hivatalosan a javaslatot a Pesti Hazai Első Takarékpénztár hozta nyilvánosságra 1869-ben, és magára vállalta az előkészítés, valamint az építés költségeit is.

Ybl és a Takarékpénztár kapcsolata ebben az időben már kifejezetten szoros volt, hiszen 1868-ban elkészült a pénzintézet Ybl által tervezett székháza a mai Reáltanoda utca – Károlyi utca sarkán, 1872-ben pedig a takarékpénztár bérpalotájának építése is megkezdődött a Kálvin téren. Ybl családjával 1874 után egészen haláláig lakott ebben a gyönyörű, a második világháborús ostrom során megsemmisült palotában.

A Kálvin tér a Danubius-kút felállítása előtt, háttérben a Pesti Hazai Első Takarékpénztár bérpalotája, Klösz György felvétele1882 körül (Fotó: Fortepan)

Az eredeti elgondolás szerint a kutat a Ferenciek terére szánták, de azután a téren keresztül haladó és egyre növekvő forgalom miatt tágasabb helyet kerestek, ahol a díszkút jobban érvényesülhet. A választás a Kálvin térre esett. A takarékpénztár a tér rendezésének előkészületeit is finanszírozta, a korszerűsítés munkálatai és főleg a kút működéséhez szükséges vízvezeték kiépítése azonban sokáig tartott.

1878. szeptember 13-án a főváros középítési bizottmánya Gerlóczy Károly alpolgármester elnökletével kijelölte a kút pontos helyét, valamint magasságát. A bizottmány egyben kötelezte magát arra, hogy a téren nem létesít nyilvános illemhelyet, valamint hogy a kút üzemeltetéséhez szükséges vizet ingyen bocsátja rendelkezésre. 

A takarékpénztár 1879 februárjában hirdette meg a szoborcsoport megtervezésére a tervpályázatot. A kiírás szerint a statikailag fontos alsó tartószerkezet kőből, a figurális elemek pedig bronzból készültek volna. A szakmai zsűribe Ybl Miklós, Hauszmann Alajos, Steindl Imre és Weber Antal került. A bizottság 1879. május 20-i ülésén Czigler Győző pályázatát jutalmazta az első díjjal, a második helyezést Benczúr Béla építész nyerte el, de Schickedanz Albert munkáját is külön elismerésben részesítették. 

Végül egyik pályamű sem valósult meg. A neves építészekből álló kútbizottmány ugyanis az első díjas terv és a rá vonatkozó költségvetés vizsgálata után úgy határozott, hogy a tervezett kút arányai nem felelnek meg az esztétikai követelményeknek. Ezt követően Ybl Miklóst bízták meg egy új terv elkészítésével. Ybl egyébként már az eredeti kiírásban is beadta pályázatát, de a „Duna” jeligéjű munkája nem került a díjazottak közé. 1879. augusztus 27-én megvizsgálták Ybl két újabb benyújtott tervét, melyből az egyiket az eddigi legjobbnak ítélték meg, és megvalósításra javasolták.

A szoborcsoport Ybl egyik tervváltozatán (Közölte az Ország-Világ című folyóirat 1882-ben)

Az új terv terve szerint a kút teljesen kőből készült. Az alakok kismintáit Fessler Leó készítette és Brestyánszky Béla faragta kőbe, a dekorációt Marchenke Vilmos faragta. A kút két medencéje közül a nagyobbik kifaragásához egy ezermázsás követ hoztak a budakalászi kőfejtőből a helyszínre. Szállítására egy különlegesen erős szekeret építettek, amelyet a Margit hídon keresztül sok nehézség árán, de sikeresen célba juttattak.

A felbokrétázott kocsi a hatalmas tömbbel óriási tömeg kíséretében érkezett meg a térre. A díszkút felállításáért és összeszereléséért Kauser János építész, a kőfaragómunkákért Ney Ede volt felelős. A szoborcsoport hivatalos avatóünnepségére 1883. október 22-én került sor. A korabeli napilapok és folyóiratok nagy lelkesedéssel számoltak be az eseményről, a díszkút szépsége hosszú ideig adott témát az újságíróknak. Az alkotás leírását most is érdemes egy akkori szemtanúra bízni, aki ekként mutatta be olvasóinak a kutat: 

„Jó gondolat volt a Kálvin térre, e népes helyre állítani a művet. Egész sor utcza, mint egy csillagban fut össze, s látni engedi azt; vidáman szökő vízsugarainak csörgését már messziről hallhatja a járókelő. A művész a szoboralakokban hazánk négy legnagyobb folyóját személyesítette, s ezzel sajátos nemzeti vonást adott a plasztikai résznek. Elől jobbra a Tisza, mint ifju bájos nő, egymásra helyezett lábakkal; két kezében hálót tart, melyből most hullott ki néhány kecsege. Balra a Dráva; egyik lábát díszes edényen nyugtatva. Élőben kagylókat és csigákat tart. Hátul ül testvére, a Száva, ki szebb, mint a többi, de tétlenül néz maga elé. Koronáját e szabatosan fölépített arkhitekturának a Duna alakja képezi, aki legfelül, a tetőn áll. Lábát egy delfin fején nyugtatja, jobb kezével lapátot tart s rátámaszkodik, baljával pedig kagylót szorít” – írja „A Kálvin-téri szökőkút” című cikkben a Vasárnapi Ujság 1884. április 20-án.

A már elkészült kút képe fametszeten (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1884. április 20.)

A Danubius-kút képeslapokon, 1910 körül (Forrás: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

A díszkút történetének fordulópontját Budapest 1944-45-ös ostroma jelentette. A kemény utcai harcok során súlyosan megrongálódott, a belvárosi épületek és közterületek újjáépítését követően pedig sorsa bizonytalanná vált. A főváros vezetése 1949-ig nem döntött róla, a megcsonkított szoborcsoport addig a Kálvin téren volt látható.

Ebben az évben azután a kút darabjait elszállították és a Fővám térhez közel eső közraktárak 3. számú épületében helyezték el. 1951-ben született döntés arról, hogy újrafaragják a szobrokat, de már nem a Kálvin térre helyezik vissza, mert az a tömegközlekedést akadályozná. Újabb négy évbe került, míg a rekonstrukciós munka elkezdődhetett.

Győri Dezső szobrászművész kapta meg a feladatot, aki 1955-ben láthatott munkához. Ő először az eredeti szobrok felhasználásával szerette volna újraépíteni a díszkutat, de a sok pótlás, kiegészítés miatt a szobrok nem feleltek volna meg az esztétikai elvárásoknak, így ezt a tervet elvetette.

Végül 1959 nyarán készült el és helyezték mai helyére, az Erzsébet térre, az újraalkotott Danubius-kutat. 1960-ban még egy fontos gesztust tett a főváros, amikor a legjobb állapotban megmaradt eredeti nőalakot, Szávát, a Kálvin tér 9. számú épület udvarára helyeztette, így emlékezve arra az időszakra, amikor ez a gyönyörű szoborcsoport a Kálvin teret díszítette.

A Danubius-kút az Erzsébet téren 2015-ben (Forrás: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény) 

A magányos szobor azután hosszú évtizedeken keresztül, a városlakók tudta nélkül tartózkodott az udvaron, bokrok, indák nőtték körbe, szeméthalom vette körül. Mintegy 10 éve az udvart felújították, a nőalakot arrébb helyezték, így aki manapság a Ráday utca Kálvin tér felé eső részén sétál, benézhet az udvarra és megtekintheti ezt a szépséges hölgyet. Higgyék el e sorok írójának, érdemes.

A rekonstruált kút a mai Erzsébet téren 1960 körül (Fotó: Fortepan)

A Szávát szimbolizáló nőalak a Kálvin tér 9. számú épület udvarán, 1970 körül (Forrás: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

A Szávát szimbolizáló nőalak a Kálvin tér 9. számú épület udvarán, 1970 körül (Forrás: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

A Szávát szimbolizáló nőalak a Kálvin tér 9. számú épület udvarán 2004-ben (Forrás: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

Száva a felújított udvaron, 2015-ben (Forrás: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

Száva a felújított udvaron, 2015-ben (Forrás: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

Nyitókép: A Danubius-kút, középen a Szávát jelképező nőalak az Erzsébet téren 2015-ben (Forrás: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény) 

Összesen 2 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


El tudom képzelni, hogy újra a Kálvin télen álljon a Danubius-kút. Semmi nem indokolja azt a rémes forgalmi csomópontot, ami ma a helyén éktelenkedik


Sajnos jelenlegi helyen, hatalmas fak koze rejtve abszolut nem tud ervenyesulni ez a csodalatos alkotas. Egy ilyen impozans szokokutnak hozza melto teret kellene biztositani, bar ez a tortenet mar inkabb az Erzsebet terrol, mintsem a Danubius-kutrol szol.
Az Erzsebet ter, a Deak terrel megtoldva Budapest nagy kozponti tere jelenlegi szettagoltsagaban es lepusztultsagaban meltatlan a fovaroshoz. A Kossuth terhez hasonlo egyseges terrendezes utan Budapest fotere, a magyar Trafalgar Square lehetne. A teret szegelyezo epuletek rekonstrukcioja mellett magat a teret is vegre rendezni kellene, hogy a kaotikus bazari allapotok helyett esztetikus arculatot tukrozzon. Jelen pillanatban ossze nem illo funkciok sokasaga ossza meg a teret megfosztva annak lehetosegetol, hogy ott barmifele szinvonalas rendezvenyt lehessen tartani. A hasznavehetetlen esztetikailag jelentektelen buszpalyaudvar, a szabadteri kocsmakent funkcionalo godor a maga uvegborzalmaival es orokke szutykos labaztatojaval, az oreg eletveszelyes fakkal teli kutyaszaros kijozanodopark es mindezek mellett a vegtelenul izlestelen es odanemillo oriaskerek.
A teren allo elegans szallodakban megszallo kulfoldi barataim egytol-egyig azt mondtak, hogy az ablakbol kitekintve szabalyos terfalak koze szoritott kaosz, egyfajta balkani Disneyland tarul elejuk hatterben a bazilika fennseges kupolajaval... Tovabba megjegyeztek, hogy Budapest egyedulallo szepsegehez abszolut meltatlan ez a ter es nem ertik miert nem ezt hozzak rendbe eloszor a sok apro belvarosi terecske helyett. Bevallom, en sem ertem. Harom keruletunk metszespontjan harom metrovonalunk mellett tobb nagy fout fut itt ossze beleertve az Andrassy utat amire melton buszkek vagyunk. Kivalo kozlekedesi kapcsolatokkal Budapest legnagyobb es egyik legszebb terenek kellene itt allnia amely mindenfele vidam vagy eppen meghitt unnepi alkalmaknak, nagymeretu kulturalis rendezvenyeknek adhatna otthont kozepen a felujitott, mukodo es ejjel kivilagitott szokokuttal. A ter atfogo rekonstrukcioja lehetoseget adna egy hatalmas tobb szintes (a godor teruletet is magaba foglalo) melygarazs kialakitasara is. Ez jelentosen enyhitene a bevaros parkolasi problemain, mikozben segitene a teren zajlo rendezvenyek lebonyolitasat is. Mindez nemcsak megkoronazna az Andrassy utat es ezzel melto ellenpolusa lehete a Hosok terenek, de egyben eletet lehelhetne a kornyezo utcakba es terekbe megujulast hozva mindharom erintett kerulet ma meg elhanyagolt zugaiba is.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó