2020. március 10. 09:00

Egy szemet gyönyörködtető görögkeleti templom áll a ferencvárosi Vágóhíd utcában, melyről valószínűleg még a IX. kerület lakosai is keveset hallottak. Ez a Magyarországon élő bolgárok vallási életének központja. Az Árkay Aladár által tervezett ortodox templom építésének előkészítéséhez 1930-ban kezdtek és egy éven belül át is adták az épületet a hazai bolgárok nagy örömére.

Írta: Gönczi Ambrus

A bolgár nemzetiségűek betelepülése Magyarországra a XIX. század második felében kezdődött. Az 1890-es évekre a három legnagyobb lélekszámú közösség Budapesten, Pécsett és Miskolcon telepedett meg. Számuk ekkor körülbelül 18-25 ezerre volt tehető. Ők voltak a gyorsan népszerűvé vált bolgárkertészek, akik szorgalmukkal, termelési technikájukkal hamarosan jelentős helyet foglaltak el több hazai város zöldséggel való ellátásában.

Budapesten főként Zuglóban, Csepelen és a Ferencvárosban béreltek földeket. Ahogy nőtt a számuk, úgy erősödött bennük az igény kulturális és vallási igényeik kielégítésére. Az 1897-ben megnyílt Központi Vásárcsarnokban jelentős számban béreltek árusító helyet, sokan a környéken szereztek maguknak lakást is, érthető, hogy közösségi életük központja is a Ferencvárosban alakult ki.

1914-ben a Lónyay utca 11. alatt, az ott működő Bolgár-Magyar Étteremben alakult meg a Budapesti Bolgár Egyesület. Az étterem feletti lakás hosszú éveken át működött a bolgárok kulturális és közösségi életének központjaként. 1918-ban a szemben lévő iskolaépületben, a Lónyay utca 4. alatt a főváros egy osztálytermet biztosított ahhoz, hogy a bolgár családok gyermekei anyanyelvükön tanulhassanak írni-olvasni. Ugyanebben az évben a már említett lakásban egy Szent Cirillről és Metódról elnevezett kápolnát is felszenteltek.

Az Érdekes Ujság is beszámolt a bolgár kápolna felszenteléséről a 1918. május 9-i számában

Emléktábla a Lónyay utcai iskola falán, 2019 (Fotó: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

1929-ben az egyesület kezdeményezésére a bolgár követség megkereste Ripka Ferenc főpolgármestert, hogy Budapest segítsen a helyi bolgár közösségnek állandó iskola és templom építésében. Mivel 1925-ben a bolgár kormány Szófiában telket biztosított az új magyar nagykövetség épületének felépítéséhez, a budapesti vezetés is készségesnek bizonyult.

1930-ban a főváros a Vágóhíd utcában jelölt ki egy telket, amelyre az eredeti elképzelések szerint egy egyhajós templom, valamint kétszintes iskolaépület és internátus épült volna. A helyszín kiválasztása egyébként nem véletlenszerűen történt. A mai Haller utca – Fehér holló utca – Vágóhíd utca – Mester utca által határolt területen ugyanis az Országos Vásártérnek nevezett hatalmas piac működött, ahol azok a termelők árulták portékáikat, akik nem tudták a Központi Vásárcsarnok bérleti díjait kifizetni. Jelentős részük bolgár nemzetiségű volt, nekik megérte a közeli területekről ideszállítani kiváló minőségű zöldségeiket-gyümölcseiket.

A bolgár ortodox templom a Vágóhíd utcában, 2015 (Fotó: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

A bolgár közösség 1931 elején Árkay Aladár műépítészt kérte fel a templom terveinek elkészítésére. Árkay a korszak egyik legkiválóbb alkotójaként tökéletes választásnak bizonyult (ő volt például a Fasori Református Templom, a Győr-gyárvárosi református templom, vagy a városmajori plébániatemplom megálmodója).

 Szent Cirill és Metód nevét viseli a Vágóhíd utcai bolgár templom​ (Fotó: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

Tábla a templom falán (Fotó: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

A tervek végleges formában 1931 nyarára készültek el. Az építész elsősorban a templomra koncentrált, az iskolaépület precízebb megtervezéséhez később kezdett volna. Munkájánál elsősorban a Szófiában 1912-ben elkészült Alexander Nyevszkij székesegyház architektúráját tekintette irányadónak. A Vágóhíd utcai templom főhomlokzatában és toronykialakításában rokon a bulgáriai székesegyházzal. 1931. május 24-én megtörtént az alapkőletétel, majd az év végéig az építés is befejeződött.

A templom a fővárossal kötött megállapodásnak megfelelően állami támogatás nélkül készült, a magyarországi bolgárok mintegy 70 ezer pengő adománnyal járultak hozzá az építkezéshez.

Tudósítás a Pesti Hirlap 1932. januári képes mellékletéből

A háromhajós, görögkereszt alaprajzú templom három szárán félköríves apszisokkal bővített. A görögkereszt középpontjában kupola emelkedik, mely a templombelső ékessége, ablakain keresztül a természetes fény ragyogja be az épületet. Az utcafront felől finoman kimunkált harangtorony uralja a látványt.

Mind a belső, mind a külső puritán, egyszerű formaképzésről, anyaghasználatról árulkodik. Két oldalról árkádok csatlakoznak a templomhoz, a délnyugati árkád alól egy második bejárat is nyílik. Az épület jelentőségét növeli, hogy a bolgár ortodox egyház Közép- és Nyugat Európai egyházmegyéjének központja.

Az I. világháborúban elesett bolgár katonák emlékére rendezett ünnepségen 1938-ban (Fotó: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

A bolgár ortodox templom a Vágóhíd utcában, 2015 (Fotó: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

A templom belső tere 2019-ben (Fotó: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

1933-ban a templomot körülvevő területet parkosították. A telken a park ma is gondozott, minden oldalról fák és gondosan karban tartott bokrok övezik a templomot. A nagy autóforgalmú Vágóhíd utcában zöld szigetként hat a templomkert.

A templom felavatását követően a bolgár közösség felvetette annak a gondolatát is, hogy az utcát kereszteljék át és Vágóhíd helyett bolgár vonatkozású nevet kapjon. Ez végül nem valósult meg, ahogy a kulturális és egyházi központ kiépítése is félbe maradt végül. Az iskola és az internátus nem készült el, ebben bizonyára szerepet játszott Árkay Aladár 1932-ben bekövetkezett halála és a pénzhiány is.

A hazai bolgár közösség erejét azonban jól mutatja, hogy 1953-ban ismét adománygyűjtésbe kezdtek: 445 család 3 millió forintot adott össze, hogy saját művelődési házat építtessenek. 1957-ben megnyílt az intézmény, melyet az 1970-es évektől egy szálloda is kiegészít.

Az Alekszandr Nyevszkij-székesegyház tere 1937-ben (Fotó: Fortepan, 118794 )

A Bolgár Művelődési Ház 2019-ben, az emeletráépítés előtt (Fotó: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

A homlokzaton azoknak a személyeknek a neveit is feltüntették, akik nem sajnálták megtakarított pénzüket az építkezésre fordítani. 2019-ben a két állam megállapodott a művelődési ház egy emelettel való kiegészítéséről és a felújításról, a munkálatok éppen most folynak. Idén a Szent Cirill és Metód nevét viselő Vágóhíd utcai bolgár templom új homlokzati külsőt kap és 80 év elteltével a kert is újjászületik. 

A tervek szerint a templom egy domborművel is gazdagodik, mely a templom egykori papja, Borisz vértanú emlékét őrzi majd. Ő 1914-től a budapesti bolgár közösség papja volt, tanított a Lónyay utcai bolgár iskolában, majd hazatérve püspökké választották, később a kommunista diktatúra áldozata lett.

A templom majd a felújítás idején is működik természetesen, és ugyan nem áll nyitva az arra járók előtt minden nap, de ha máshogyan nem, érdemes megállni egy pillanatra és az utcáról nézve szemügyre venni a görögkeleti templomépítészet magyar gyöngyszemét.  

A bolgár ortodox templom a Vágóhíd utcában, 2019 (Fotó: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

A bolgár ortodox templom a Vágóhíd utcában, 2019 (Fotó: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

Nyitókép: A bolgár ortodox templom a Vágóhíd utcában, 2015 (Fotó: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó